Jelenleg 18 ezer hallgató készül az ország nyolc egyetemén arra, hogy jogász legyen. A jogi szakmák munkaerő-piacán azonban már most ki lehetne tenni a „megtelt” táblát, mivel évek óta több a jogi végzettségű szakember, mint amennyire szükség van.
A munkaügyi központok egyelőre kevés jogászt regisztráltak munkanélküliként, de a számuk fokozatosan nő, s egyre hosszabb időbe telik, míg állást találnak. Aki ügyvédnek akar menni, több év szenvedésre számíthat. Az ügyvédjelöltek túlkínálata miatt az ügyvédi irodákban egyre kevésbé becsülik meg a fiatalokat.
Végzős jogászok – szűk pályán
A kilencvenes évek elején még tárt karokkal várták a munkáltatók a frissen végzett jogászokat. Azóta nagyon nehézzé vált az elhelyezkedés. A multinacionális cégeknél kicsi a fluktuáció, és ha munkaerőt keresnek, általában szűk körből, hasonló gyakorlattal és többéves vezetői tapasztalattal rendelkező jelöltet választanak.
Mivel a bíróságok és az ügyészségek is csak elenyésző számban tudnak végzősöket alkalmazni, a frissen diplomázott jogi egyetemisták többsége azt az utat választja, hogy hároméves ügyvédi gyakorlatra jelentkezik. Manapság azonban már az sem mindegy, hogy hova megy az ember gyakorlatra.
Kötélidegzet
Aki ma Magyarországon ügyvéd akar lenni, annak vállalnia kell az anyagi és lelki megpróbáltatásokat. Ugyanakkor nagyon nehéz megtalálni a munka és a magánélet közötti egyensúlyt. Kötélidegzet nélkül nem megy – véli majdnem minden ügyvédjelölt.
Éva egy éve dolgozik ügyvédjelöltként egy jól menő budapesti ügyvédi irodában. Az iroda társasági- és ingatlanjogi ügyekre specializálódott. “Nagy a hajtás, gyakran tíz, tizenkét órát is dolgozunk, nem ritkán hétvégén is – mondja Éva. – A fizetésem egészen pontosan havi bruttó 60 ezer forint.” Igaz, hogy munkaszerződése tartalmaz egy kitételt, miszerint jogosult igénybe venni egy céges mobiltelefont havi 3600 forint erejéig. Ha túllépi ezt az összeget, saját zsebből kell fizetnie a különbözetet.
A legtöbb gyakornok szerint az ügyvédek egyértelműen kizsákmányolják az ügyvédjelölteket. Ez nemcsak a munkateljesítmény és a fizetés igazságtalan arányát jelenti, hanem az erkölcsi megbecsülés hiányát is.
Még nagyobb gond, hogy nagyon kevés az olyan ügyvéd, aki hajlandó tanítani is az ügyvédjelöltjét. Tanulás nélkül pedig lehetetlen továbblépni. Ez csak részben magyarázható azzal, hogy az ügyvédeknek nincs idejük átadni szakmai tapasztalataikat. Gyakran arról van szó, hogy egyszerűen kényelmes megoldást jelent, ha irodai munkára veszik fel a jelöltet és fél év után kiadják az útját. Hiszen mindig kell egy segéderő, aki sorban áll a földhivatalnál, elkészíti a kisebb bérleti szerződéseket, a tárgyalásokon helyettesíti a fönökét.
Az oktatás lenne a megoldás záloga
Magyarországon a hazai ügyvédek száma 1991 óta megötszöröződött, létszámuk jelenleg meghaladja a tízezret, csak Budapesten 4500 ügyvéd praktizál. Sokak szerint épp ez a baj. Dr. Kárpáthy Tamás ügyvéd szerint pályáján egyértelmű túlkínálat van, ennek oka pedig a túlképzés, vagyis az, hogy az egyetemek hallgatónként fejkvótát kapnak.
„Felül kellene vizsgálni a támogatási rendszert, az egyetemekről ne úgy kerüljön ki a jogászok nagy hányada, hogy reménye sincs az elhelyezkedésre” – állítja Kárpáthy doktor. Ráadásul az ügyvédség esetében jellemzően olyan szakmáról van szó, ahol nagyon sokat számítanak a kapcsolatok. Ha egy frissen végzett jogásznak nincs ismeretsége, akkor készüljön fel a legrosszabbra…
