Gazdaság

Újabb adóként fogják fel a kereskedők a kötelező létszámelőírást

penztar(210x140).jpg (Array)
penztar(210x140).jpg (Array)

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) az elmúlt három hétben sajnálatos módon semmilyen visszajelzést, érdemi információt nem kapott a 2017. március 14-én ismertetett javaslatcsomagról, miközben sajtóinformációk szerint az előkészületek folytatódtak – erősíti meg az OKSZ közleményében, amit lapunknak is mondott Vámos György főtitkár hétfőn.

A kiskereskedelmi szakma legnagyobb súlyú érdekképviselete szerint továbbra is elsősorban a vásárlók érdekeit kell szem előtt tartani, de a javaslatcsomag ütközik a vásárlók érdekeivel is. A kötelező létszámelőírás egy újabb adó lenne. Az OKSZ továbbra is sürgeti az érdemi szakmai egyeztetést.

Magyar munkahelyeket veszélyeztet

Az OKSZ megítélése szerint különösen súlyosan érintené a vásárlókat a reklámköltségek korlátozása, ami akár az ingyenes áruházi újságok terjesztését is fékezheti. Ez a javaslatban megfogalmazottakkal ellentétben meggátolná a tudatos vásárlást segítő tájékozódást. A reklámkiadások korlátozása nem csak a fogyasztók tájékozódását nehezíti meg, de magyar munkahelyeket is veszélyeztet.

A tervezett kötelező létszámelőírás úgyszintén lehetetlen helyzetet teremtene. Az áruházak mindenütt maguk határozzák meg a szükséges létszámot, a munkaerőpiacon pedig – ez köztudott – egyébként sincs megfelelő szabad munkaerő. Így viszont az OKSZ szerinta létszámkötelezettség előírása a pénzbeni megváltás lehetőségének tükrében, a garantált bérminimum 60 százalékának befizetésével, egy új közteher bevezetése lenne (olcsóbb a befizetés, mint a munkaerő felvétele).

Mint írtuk, minden egyes fel nem vett dolgozó évi 1,159 millió forintjába kerülne a kereskedőknek.

Velük nem egyeztettek, a sajtóból tudták meg

Az OKSZ 2017. március 14-én a Miniszterelnökséggel és a Nemzetgazdasági Minisztériummal a kereskedelem szabályozásának kormányzati terveiről tartott eseményen írásba is átadta állásfoglalását az addig megismert javaslatokról. Észrevételeivel összefüggésben kérte, hogy a Kormány adjon részletes tájékoztatást a szabályozási javaslatokról és ismertesse a terveket megalapozó hatástanulmányokat, hiszen ezek nélkül érdemi véleménycserét folytatni nem lehet.

Sajnálatos módon az egyeztetésen átadott kétoldalas összefoglalón túl eddig semmilyen hivatalos információt nem kapott az OKSZ, a kereskedelmi ágazat legnagyobb súlyú szakmai érdekképviselete. Újabb találkozó nem volt a Szövetséggel, az OKSZ így a tervezetről érdemben egyeztetni nem tudott. Sajtóinformációk szerint ugyanakkor a kormány folytatta a kereskedelem szabályozására irányuló előkészületeket és a törvényjavaslatot rövidesen be is nyújtják az Országgyűlésnek – utaltak az Index hétfői cikkére.  E szerint a parkolóadó, a kötelező létszámbővítés és a reklámköltés maximalizálása után jöhet egy bújtatott adó is, amely az áruházláncokkal fizettetné ki az áruk kettős minőségét összehasonlító fogyasztóvédelmi vizsgálatokat.

Az OKSZ megítélése szerint továbbra is elsősorban a vásárlók érdekeit kell szem előtt tartani a kereskedelem szabályozásával kapcsolatos kérdések vizsgálatában. Az eddig megismert javaslatcsomag azonban ütközik a vásárlók érdekeivel is, ugyanakkor a kis- és középvállalkozások helyzetét sem javítaná.

Amit támogatnának a kereskedők

Az OKSZ kész együttműködni mind a magyar kormánnyal, mind az ellenőrző hatóságokkal annak érdekében, hogy a magyar kereskedelem kiegyensúlyozottan fejlődjön a jövőben, a vásárlók a lehető legjobb minőségű termékeket vásárolhassák korszerű – az alkalmazottak munkáját és a kisvállalkozások tevékenységét is segítő – körülmények között. Az ezirányú szakmai javaslatokat, így például a kisvállalkozások nagyobb súlyú fejlesztési támogatását, vagy önmagában a kistelepülések boltjainak járulékkedvezményben részesítését megalapozottnak, előremutatónak tartja. Egyetért a kormánynak azzal a határozatával, mely egyidejűleg több intézkedéssel előmozdítja a közmunkások átterelését a versenyszférába.

Jogkövető vállalkozások

Az OKSZ tagjai a dolgozók érdekeit eddig is előtérbe helyezték, hiszen az áruházláncok sorozatosan emelték két számjegyű  ütemben az alkalmazottaik bérét. A legmagasabb béreket a fizikai dolgozóknak az ágazaton belül azok az áruházláncok adják, amelyek az OKSZ tagjai.

Az OKSZ hangsúlyozza, hogy tagjai jogkövető vállalkozások, minden alkalmazottat az előírásoknak megfelelően bejelentenek, utánuk a jogszabályokban meghatározott járulékokat befizetik a költségvetésbe, nyugtát vagy számlát pedig minden vásárlónak adnak. Az OKSZ ennek okán is azt kéri a kormánytól, hogy szakmai partnerként tekintsen rá, érdemben hallgassa meg szakmai érveit.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik