Az adóhatóság évek óta finoman hátráltatja az elektronikus számlázás tejedését, ami az online pénztárgépek kiváltásánál különösen fontos lenne – hívta fel a 24.hu figyelmét a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE).
De mi köze az elektronikus számlázásnak az online pénztárgépekhez? Na és a masszőrökhöz? És miért jó az, ha az elektronikus számlázás kiváltja az online pénztárgépet? Miért baj, ha nem? Haladjunk sorban.
Erőltetnék a pénztárgépet
Számos olyan szakma van (példaként a masszőröket, vagy az autószerelőket szokták felhozni), akik házhoz is kijárnak, ott nyújtanak szolgáltatást (vagy adnak el terméket), amiért ellenértéket szednek. És erről nyilván kell adniuk valamilyen bizonylatot (nyugtát, vagy számlát).
Úgy volt, hogy őket nem kötelezik online pénztárgép beszerzésére, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal mostanában mást mond. A Nemzetgazdasági Minisztériumtól hozzájuk érkezett – NGM-rendelet értelmezésére vonatkozó – állásfoglalásra hivatkoznak. E szerint pedig nem csak az üzletben, mozgóboltban végzett tevékenység esetén áll fenn gépi nyugtaadási kötelezettség, hanem minden, a rendelet 1. mellékletében meghatározott tevékenységet végző adóalanynál, függetlenül attól, hogy a tevékenységet üzletben, mozgóboltban vagy azon kívül végzik-e. (Az 1. mellékletben szerepelnek többek között a masszőrök, meg az autószerelők is.)
Ezek szerint kellene minden itt nevesített vállalkozónak az online pénztárgép. És aki házhoz megy, annak mobil online pénztárgép. Ami egyben azt is jelenti, hogy mindenkinek be kell vállalnia a beszerzéssel, fenntartással kapcsolatos költségeket, díjakat is. (Emlékeznek még, ki kaszál nagyot az online pénztárgépekkel? Ha nem, kattintson!)
Megúszhatnák a költségeket
Van azonban egy másik, kevéssé propagált lehetőség is: (Kipróbáltuk, tényleg egyszerű.) Így bárhol is van a vállalkozó, e-mailen rögtön küldheti a számlát az ügyfélnek, az pedig azonnal meg is nézheti a számítógépén vagy telefonján (vagy ha akarja, ki is nyomtathatja).
A hab a tortán, hogy a PDF-számlázáshoz számos ingyenes lehetőség érhető el. Minderre azért van lehetőség, mert mint az MKOE alelnökétől, Ruszin Zsolt adószakértőtől megtudtuk, a számlázás “erősebb”, mint a nyugtaadás. Így aki mindig számlázik, annak nincs szüksége online pénztárgépre. Ezt egyébként a NAV sem tagadja (8. pont).
És íme még néhány érv, miért jobb a számlázás, mint a pénztárgép? Mert:
- a számla alapján magasabb szintű a nyilvántartás, (nem gyüjtő1, gyűjtő2 van rajta, mint a pénztárgépen lenne);
- a számla egyből könyvelődhet, automatikusan beépülhet a nyilvántartásokba;
- a számla kiállítása olcsóbb, nem kell hozzá havi adatforgalmi előfizetés;
- a számla jobban dokumentálja az értékesítést;
- a számla segíti a garanciális szabályok jobb érvényesítését.
Nos, itt akár vége is lehetne a cikknek azzal, hogy megadtuk a XXI. századi, pénztárcabarát tippet a vállalkozóknak. Csakhogy van egy nem elhanyagolható probléma: a NAV és az NGM nem igazán barátja a PDF-számlázásnak.
A bürokrácia mindenek felett
A gond az, hogy a hivatal szakértői digitális archiválási szabályokat (elektronikus aláírás, időbélyeg, speciális tárolás) erőltetnének a PDF-számlásokra (kiállítókra, és befogadókra is). Ami egy kkv számára macerás lehet. Ez pedig sokakat visszatart a modern megoldás alkalmazásától.
Pedig a 2010/45/EU irányelv szerint a PDF-számla nem okozhat többlet adminisztrációs terhet a vállalkozóknak. Vagyis megfelel a sima e-mailes továbbítás. Ennek a szabálynak szeretne Magyarországon is érvényt szerezni az egyesület, hogy egyszerűbb legyen a vállalkozók élete.
Az MKOE a jogszabály tartalmával összhangban kijelenti:
- A PDF-számla nem igényel a kibocsátáskor elektronikus aláírást.
- A PDF-számla nem igényel a befogadáskor elektronikus aláírást.
- A PDF-számla nem igényel a befogadást követően sem elektronikus aláírást.
- El lehet küldeni e-mailen a PDF-alapú számlát, amit a számlabefogadó kinyomtathat magának.
Erre várnak rábólintást az illetékes helyekről. Úgy tűnik, hiába.
Fehéríthetné is a gazdaságot a PDF-számlázás
A cikk mostani apropója az volt, hogy online pénztárgép helyett is lehetne elektronikus úton számlázni. De mások számára is jó alternatíva lehet a PDF-számlázás: azoknak, akik eddig kézi számlatömböt használtak, vagy kinyomtatták, majd elpostázgatták a számítógéppel kiállított számlát. Rengeteg időt és adminisztrációt spórolnának meg ugyanis.
A számlatömbös számlázást pedig azért is jó lenne visszaszorítani, mert mint már számos esetben kiderült, az a visszaélések melegágya.
Ahogy Ruszin fogalmazott lapunknak:
Oltogatják, ijesztgetik az embereket azzal, hogy PDF-számlánál egy sor egyéb szabálynak kell megfelelni, és ezzel útját állják annak a folyamatnak, ami soha nem látott fehéredésről szólhatna a magyar gazdaságban. Legalább annyira fehérítene, mint az online pénztárgépek, a tételes áfa és az EKÁER… Az emberek vágynak arra, hogy “fehéren” csinálják a vállalkozásukat. A hivatalnokoknak pedig az lenne a dolga, hogy ezt segítsék – tette hozzá.
Az NGM/NAV páros egyébként arra sem válaszolt az egyesületnek, miért lehet kézi tömbből csilliárdos összegű számlákat kiállítani. Akkor, amikor Ruszin szerint üres számlalapokat a kínai piacon is árulnak, ráadásul akciós áron. Aztán meg olvashatjuk a hírekben, hogy ki mennyi milliárd forint áfát csalt el.
A képen látható kézi számla például egy 12 milliárd forintos cukoráfa-csalási ügyben került elő.
Puhulnak, de még nem eléggé
Az MKOE nem most kezdte az adóhatóság megfőzését, hanem akkor, amikor még szó nem volt online pénztárgépekről. Többek között a már említett okok miatt (egyszerűség, fehérítés) régóta szorgalmazzák, hogy minél jobban terjedjen el a PDF-számlázás.
Megküldték lapunknak, eddig mire jutottak: puhult ugyan a NAV véleménye, de még mindig nincs egy határozott, pluszfeltételek nélküli igen a PDF-számlázásra.
2007: tilos
- A 10 évvel ezelőtti (még mindig hatályos!) iránymutatás kizárja, hogy a számlát PDF-ben el lehessen küldeni a vevőnek, e-mailben.
2010: szabad
- Dr. Rónai Gábor az akkori APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztályának munkatársaként egy szakcikkben leírta: semmi törvényes akadálya annak, hogy PDF-ben küldjék el a számlát, és az APEH valójában ezt már nem is kifogásolja
2014: Elküldhető e-mailben a számla, de legyen digitális archiválás
- A NAV egyik akkori főigazgatósági vezetőjének véleménye szerint – egyezően dr. Czöndör Szabolcs lektorálatlan álláspontjával – egy GKM rendeletben szereplő digitális archiválási szabályt kell teljesíteni. Holott ilyen szabályozásra az áfatörvény nem adott és nem is adhatott volna felhatalmazást.
Frissebb érdemi fejlemény nincs, szóval még mindig ott tart a dolog, hogy vagy ki kell nyomtatni a gépi számlát, vagy digitálisan archiválni. Azóta sem mondják ki, hogy nem tilos, amit szabad. Az arany középút, a PDF-számlázás maradt mostohagyerek.
Mit szólnak a revizorok?
Világos az egyesület mit szeretne, és miért. Az is látszik, hogy a NAV valamiért nem adja be a derekát. De vajon mi a helyzet, ha jön a revizor? Mit kockáztat az, aki PDF-ben számláz, vagy ilyen számlát fogad be?
Az adóhatóság revizorait nem érdekli ez a formai dilemma. 2016-ban már 14 olyan adóellenőrzést vittem végig, amikor nem is találkoztam a revizorral. A bizonylatokat elektronikus úton nyújtottuk be, tehát ami papíron érkezett, azt az ügyfél szkennelte, fotózta és PDF-ben küldtük be. Volt a beküldött dokumentumok között bőven olyan is, ami elektronikus aláírás nélküli PDF-számla volt. Probléma azonban egy szál se. A revizorokat ugyanis a teljesítés érdekli, nem az, hogy a NAV szakértői milyen digitális archiválási őrületet találnak ki annak, aki elküld, vagy befogad PDF-ben egy számlát – mondta lapunknak Ruszin Zsolt.
Akkor most minden rendben? Vagy nem?
Adódik a kérdés, ha nincs veszély (vagy legalábbis az adószakértő nem tapasztalt ilyet), akkor miért fontos mégis, hogy az egyesület kimondassa a NAV-val, hogy minden szempontból rendben van a PDF-számla?
Az irányelv nagyon fontos szabályt fektetett le: nem jelenthet hátrányt, hogy a számla elektronikus. Az NGM azonban hátat fordított ennek az elvnek. Hiába megengedőek a revizorok, nincs egyértelmű helyzet, és emiatt a vállalkozók egy része fél használni a PDF-számlázást. Hiába szeretné, hiába lenne vele egyszerűbb az élete.
Egy kisebb bútorbolt pl. feleslegesen vesz pénztárgépet, ha számítógépes számlákat állít ki (amiket előbb vagy utóbb már nem akar majd kinyomtatni). Az új kötelezettek között a plasztikai sebészeknél pedig fel se merült, hogy a fekvőbeteg (!) ellátásához pénztárgépet vegyenek. Számláznának. Gyorsan, egyszerűen, hamarosan pedig már papír nélkül tennék. Ezt kellene elősegíteni egy egyértelmű, pozitív állásfoglalással – fejtette ki Ruszin.
A papírmentes, de az elektronikus archiválási “sallangot” mellőző számlázásé a jövő. A nagyvállalatok persze védjék csak elektronikusan a számláikat, de ez az elvárás egy kkv esetében felesleges – tette hozzá.
Próbáltuk szóra bírni a NAV-ot is – sikertelenül
A mindkét fél hallgattassék meg elvét követve a NAV-nak is elküldtük kérdéseinket:
- A NAV hogyan viszonyul a pdf-számlákhoz? Tiltja? Tűri? Támogatja?
- Mit kockáztat ma az, aki PDF-számlát állít ki vagy fogad be? Miért? (Ha van kockázata, akkor hogy lehet, hogy mégis lehet vásárolni /ingyen letölteni olyan programokat, amelyek erre alkalmasak?)
- Van-e arról hivatalos állásfoglalásuk, hogy a PDF-számlázás már évek óta elterjedt gyakorlata az adóhatóság által is elfogadott? El tudnák küldeni? (Ha nincs, terveznek-e ilyet kiadni?)
- A NAV szerint kívánatos lenne-e a PDF-számlázás általános elterjedése, amely visszaszoríthatná a papíralapú (=kézi számlatömbös) számlázást.
- Egyetértenek-e azzal, hogy a gépi számlázásnál jóval kisebb lehet a visszaélés lehetősége, mint a papíralapú (=kézi számlatömbös) számlázásnál?
- Egyetértenek-e azzal, hogy a papíralapú számlázás (=kézi számlatömb) a visszaélések melegágya? Miért?
- Miért nem vezetnek be korlátozást a papíralapú számlázásnál (=kézi számlatömb) összeghatárra? Vagyis hogy X ezer forintnál nagyobb összegről ne lehessen tömbös számlát írni. Ha lenne ilyen szabály, az a NAV szerint segítené-e a visszaélések csökkentését?
A kérdéseket január 17-én küldtük el. Sajnos semmit nem reagáltak cikkünk megjelenéséig.
