Budapest, 2015. március 31.Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára sajtótájékoztatón beszél a Miniszterelnökségen 2015. március 31-én. A helyettes államtitkár bejelentette, hogy Lázár János és Seszták Miklós miniszterek utasítást adtak arra, hogy azonnali hatállyal állítsák le az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építését az Európai Bizottság által felvetett kartellgyanú miatt.MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Gazdaság

Csepreghy tervei alapján őt magát is el kellene bocsátani

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2016. 01. 08. 19:12

A szakszervezet szerint teljes képtelenség az államtitkár által felvázolt közszolgálati leépítési modell. Annál is inkább, mert nem valós számokon alapul.
Korábban a témában:

Csepreghy Nándor miniszterhelyettes kedden a közszféra dolgozóinak kedélyét igencsak borzoló váratlan bejelentéseket tett az ATV műsorában.

A kiindulópont az volt (a riporter a Ténytárra hivatkozva vetette ezt fel), hogy a minisztériumokban ma 1200-zal dolgoznak ma többen, mint a kormányváltáskor, 2010-ben. Miközben arról volt szó, hogy csökkentik majd a létszámot. Csepreghy a műsorban erre azt mondta, hogy:

  • az a hosszú távú terv, hogy Magyarország olyan legyen, mint Skandinávia, vagyis hogy 10 százalékra csökkenjen a teljes foglalkoztatotti létszámhoz képest az állami alkalmazásban levők aránya, és 90 százalék legyen a versenypiaci foglalkoztatottaké.

Csepreghy Nándor az ATV-ben konkrét adatokat is említett, nevezetesen hogy:

  • most négymillióan dolgoznak összesen,
  • ebből egymillióan dolgoznak az állami szférában
  • a 10 százalékos célszám jegyében az lenne a kívánatos, hogy csak 400 ezer közalkalmazott legyen (itt nyilván a közalkalmazottakra és köztisztviselőkre gondolt együtt)
  • 100-200 ezer embert még ebben a kormányzati ciklusban át lehet terelni a versenyszférába
  • 10-15 éves időintervallumban a 10 százalékos arány elérése ideális célkitűzés (átterelés a versenyszférába)
  • segítséget nyújtanak (átképzés), hogy az állami alkalmazottak el tudjanak helyezkedni az évek alatt létrejövő piaci munkahelyeken
  • senki nem kerül ki úgy a rendszerből, hogy ne lenne hova (piaci munkahelyre) mennie, vagyis senkit nem tesznek az utcára.

A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete főtitkárát, Boros Péternét kérdeztük arról, hogy a tervekről egyeztettek-e velük. Kiderült hogy nem. De a főtitkárnak nemcsak ez a gondja, hanem például az is, hogy az államtitkár által említett számok sem stimmelnek.

Borosné a KSH adatai alapján tételesen felsorolta, hol tévedett Csepreghy Nándor:

Ha pedig ez utóbbi létszámból még levesszük, hogy van átlagosan 150 ezer közmunkás, akkor tulajdonképpen 720 ezer költségvetési intézményben dolgozóról beszélünk. Ami azt jelenti, hogy a foglalkoztatottak összesen 4,273 milliós létszámához képest 16,8 százalékos az állami szférában foglalkoztatottak aránya – pontosított. Ez pedig az uniós átlag alsó harmadában van. Vagyis létszám oldalról egyáltalán nem állunk európai összevetésben rosszul – tette hozzá.

Milyen skandináv modell?

Borosné azt is mondta megkeresésünkre, hogy nem tudja honnan vette Csepreghy Nándor a 10 százalékos skandináv célszámot, de biztos, hogy nem a skandináv országoktól. Svédországban ugyanis pl. 27,4 százalék, Dániában pedig 46,7 százalék a közszférában foglalkoztatottak aránya a teljes foglalkoztaotti létszámhoz képest – jegyezte meg. Vagyis a 10 százalék sem jó hivatkozási alap.

Azt is hozzátette, hogy ezek a számok olyan szempontból nem mérvadóak, hogy az említett két országban jóval bővebb a szolgáltatások köre, mint nálunk (pl. ők nem szűkítették le annyira a munkanélküli ellátásokat, mint mi). És persze a bővebb szolgáltatások ellátáshoz több emberre is van szükségük.

És vajon honnan küldenék át a versenyszférába a százezreket?

Arra is kitért, hogy hogyan áll össze a közszféra létszáma. Benne vannak az államigazgatás dolgozói, összesen 140 ezer fő (79 ezer kormánytisztviselő + 35 ezer köztisztviselő + 26 ezer bírósági, ügyészségi alkalmazott). Ha arra vonatkozott a bejelentés, hogy az ő létszámukat kell csökkenteni (még ebben a kormányzati ciklusban 150 ezer fővel), annak a kivitelezése nagyjából azt jelentené, hogy nem is maradna senki, aki az államigazgatási feladatokat ellássa – jegyezte meg. Hiszen ehhez Csepreghy Nándorral együtt mindenkit el kellene küldeni.

Az államigazgatásba egyébként nem tudnak embert felvenni, több okból sem. Egyrészt 4 éve van létszámstop (a nyugdíjba vonultak helyére sem lehetett senkit felvenni). Másrészt nemigen vonzó a pálya, senki nem akar menni se a minisztériumokba, se a kormányhivatalokba, a fiatalok sem. És már most is jelentős a létszámhiány, minden szakterületen, az ország minden részében, a kormányhivatalokban, a minisztériumokban és az önkormányzatoknál is – tette hozzá. Így honnan akarnak létszámot csökkenteni? – tette fel a költői kérdést. Akik pedig még maradtak, azok akár öt ezer forintos különbségért is váltanak.

Tatabánya, 2013. augusztus 30.
Közalkalmazottak a Tatabányai Integrált Közigazgatási Központ átadási ünnepségén 2013. augusztus 30-án.
MTI Fotó: Beliczay László
MTI Fotó: Beliczay László

Az e-közigazgatásra, mint lehetséges létszámcsökkentési eszközre is kitért: 10 éves jegyzői tapasztalataira is utalva hangsúlyozta, hogy az áttérés nem megy egyik napról a másikra, és amíg az átállás tart, az addig inkább többletfeladatokat jelent – említette meg.

A közszférában benne vannak még a rendvédelmi szervek dolgozói (kb. 70 ezren), az oktatásban dolgozók (229 ezren) és a humán-egészségügyi és a szociális szféra alkalmazottai is (303 ezren). Ezeken a területeken pedig mint köztudott, már most is jelentős létszámhiány van. Mert nem fizetik meg az embereket. 7 éve nem változtak a keresetek. Nem megy senki a közszférába dolgozni, legfeljebb ha nincs más lehetőségük. És az első adandó alkalommal aki tud, az el is megy, akár külföldre is. S mivel létszámhiány van sok helyen, akik még vannak, azoknak kell többet (10 órákat) dolgozniuk. Ha a feladatokhoz mért létszám megfelelő lenne, akkor erre sem lenne szükség – tette hozzá.

A rendőrségnél is hatalmas a leterheltség, és bár volt náluk bérfejlesztés, de az sem old meg mindent. Aztán ott vannak még a művészeti területek, a közgyűjtemények, az adóhivatal (utóbbi helyen is lehetnek leépítések a hírek szerint).

Szóval honnan is akarnak elküldeni százezreket? – kérdezte még egyszer.

Csak a félelmet gerjeszti

Borosné szerint annyi embert, amennyiről Csepreghy Nándor beszélt, nem lehet kivenni a rendszerből. Ilyet szerinte felelősen nem lehet kijelenteni.

A legnagyobb problémája ezzel az egésszel az, hogy emberekről makrofolyamatok keretében ötletelnek a nyilvánosság előtt. Ettől mindenkiben fokozódnak az amúgy is folyamatos átszervezések mellett már meglévő az egzisztenciális félelmek. Összerándul a gyomor, marcangol a bizonytalanság. És ha egy ilyen fajta félelem fog eluralkodni, az egyáltalán nem szerencsés szerinte.

Ezek az emberek, az állam dolgozói nem ezt várják, hanem gondoskodást, megfelelő fizetést (emelést nem hétévente). Ez így nem humánus – jegyezte meg.

Átvezetik a közszolgákat a versenyszférába?

Csepreghy Nándor azt is mondta, hogy senkit nem bocsájtanak el addig, amíg a versenyszférában nincs biztosítva az állása. Borosné viszont elképzelhetetlennek tartja, hogy százezreket szívjon fel a versenyszféra úgy, hogy ott elsősorban szakképzett dolgozókra lenne igény. Ami nyilván nincs meg a közszférában dolgozóknál. A versenyszféra pedig nem egy olyan feneketlen zsák, amibe át lehet forgatni több százezer embert, ha úgy döntenek.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a közszolgálatban dolgozók 70 százaléka nő, akik szerinte sokkal nehezebben tudnak elhelyezkedni a versenyszférában (pl. gyárakban, üzemekben), mint a férfiak.

A tervezett átképzésekről még annyit, hogy azok korábban nemigen váltak be. 2006-2007-ben a kormány úgy gondolta, hogy az elbocsátott közszolgáknak átképzések szervezésével segíthetne egy új állás megtalálásában, erre akkor 1,2 milliárd forintot különítettek el. Az országos átképzési program kifejezetten sikertelen volt.Összesen 712 fő képzésére 188 millió forintot használtak fel mindössze (azaz a források egytizedét sikerült felhasználni), mert az érintettek messze nem igényelték a képzéseket olyan mértékben, mint ahogyan azzal a program számolt.

Miből akarnak valójában faragni?

Az is kérdés szerinte, hogy mit akarnak elérni: költséget csökkenteni vagy létszámot csökkenteni. OK, hogy a munkáltatói érdekképviseletek azt mondják, túl sok az állami alkalmazott. De szerinte az egész kérdést inkább feladat oldalról kellene megfogni – milyen szolgáltatást akar nyújtani az állam az állampolgároknak, és az milyen létszámot igényel? Hozzátette azt is, hogy a bürokráciát nem az ügyintézők duzzasztják, hanem a politikusok és a jogalkalmazók.

S ha már a költségek szóba kerültek: a zárszámadási törvény szerint 2010-ben (a kormányváltáskor) a költségvetési intézményekben foglalkoztatottak személyi juttatási költsége 2089 milliárd forint volt, ami aztán csökkent, majd az életpályamodellek bevezetésével 2014-re érte el újra a 2010-es szintet – ismertette. GDP-arányosan ez 7-8 százalékot jelent, ami szintén az EU-átlag alsó harmada. Vagyis költségre sem kirívóak a magyar adatok – jelentette ki.

Egy 2012-es szakszervezeti anyagból egyébként kiderül, hogy az elbocsátások nem okoznak megtakarítást, hanem inkább viszik a pénzt

Sajnálatos, hogy így esett

Mint a cikk elején írtuk, a szakszervezettel nem egyeztettek arról, amit az államtitkár bejelentett. Az MKKSZ annyit tud hivatalosan, hogy a Közszolgáltatói Érdekegyeztető Fórum (KÉF) következő ülésén (január 14-én) a közszolgálati (kormánytisztviselői) életpályamodell tervezetéről fognak egyeztetni. A szakszervezetnél annyit tudnak csak informálisan, hogy lesz egy az országos főhatóságokat érintő átszervezés, de hogy ez pontosan mit jelent, arról még nincs konkrét információjuk (nem láttak erről szóló jogszabálytervezetet).

A bejelentés Borosné szerint ötletelésnek tűnik, és sajnálatos, hogy ilyen hangsúlyt kaphatott. Mindenesetre a KÉF ülésén és levélben is rá fognak kérdezni, hogyan is kell érteni, amit az államtitkár bejelentett és ehhez képest alakítja majd ki a szakszervezet álláspontját és dönti el, milyen lépéseket tesznek.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Jön a lengyel szupermarket-különadó
cba(960x640)(1).jpg (cba, bolt, )Beszáll a szeszbe a CBA-s páros