A megállapodás alapján az Erste március végéig megad minden olyan információt, ami az átvilágítás megkezdéséhez szükséges.
10-20 milliárd megfelelne
Varga Mihály először nem kívánta kommentálni azt a felvetést, hogy a könyv szerinti érték alapján 10 és 20 milliárd forint között lehet a 15 százalékos tulajdonrész “fair” ára. Mint elmondta, nem tudja megerősíteni, mert nem könyvvizsgáló, és még nem látott bele az Erste mérlegébe. Ugyanakkor hozzátette: ha “e körül van az ár, akkor azt gondolom, hogy ez mind az EBRD-nek, mind a magyar kormánynak meg fogja érni”.
Nem biztos, hogy a vételárat az ez évi költségvetés terhére kell kifizetni, elképzelhető, hogy az csak 2016-ban lesz esedékes. Hangsúlyozta, hogy a hétfői megállapodás előtt alapos számításokat végeztek, amelyek alapján a tranzakció várható költségeit, a csökkenő bankadóból adódó kiesést jelentősen meghaladják majd a hitelezési tevékenység bővüléséből származó gazdasági előnyök.
Ahhoz, hogy a gazdasági növekedés mostani üteme fennmaradjon, szükség van a kereskedelmi bankok magasabb hitelezési aktivitására is.
A megállapodásban a kormány vállalta, hogy rendszerszinten komoly, fontos bankba nem fog bevásárolni, tehát olyan szintű akvizícióra a jövőben nem kell számítani, mint az MKB megvásárlása volt.
A bankadó csökkentését is bejelentették
A magyar állam és az EBRD tőkeemeléssel 15-15 százalékos tulajdonrészt szerez az Erste Bank Hungary Zrt.-ben, a bank pedig a jövőben aktívabb finanszírozást vállal, az erről szóló megállapodást az érintettek hétfőn írták alá Budapesten. Az Erste Group szerint a tranzakció várhatóan hat hónapon belül lezárul. A megállapodásnak része az is, hogy a bankadó 2016-ban 60 milliárd forinttal csökken, és az adó mérséklése folytatódni fog 2017-2019-ben is.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Út a növekedéshez című hétfőn megjelent kiadványában Magyarország számára megfogalmazott ajánlásokról Varga Mihály elmondta: a magyar gazdaság termelékenységén valóban lehet javítani, az OECD egyes javaslataival egyet is lehet érteni, ugyanakkor sok mindenben vitája van a szervezettel. Így például a tárcavezető szerint nincs realitása az adórendszert érintő OECD-javaslatoknak, amelyek lényegében a progresszív adózásra való visszaérést jelentenék. Ugyancsak nem tartaná célszerűnek a nyugdíjkorhatár további emelését sem.
