Gazdaság

Orbán apjának bányáját is bezáratná az államtitkár?

Budapesten és környékén államosítanák a sittbegyűjtést, s ezzel párhuzamosan hosszú távon bezáratnák a kavicsbányákat. Szakértők szerint ez képtelenség.

Államosítanák a sittbegyűjtést, számolt be nemrégiben a Greenfo. Újrahasznosítaná a kormány a sittet, mégpedig úgy, hogy egy állami céget hoznának létre annak felvásárlására. Ezen kívül előírnák, hogy az autópálya-építéseknél kavics helyett építési törmeléket kell használni.

Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyi államtitkára a TeSzedd szemétgyűjtési akciót követően bejelentette, arra az elhatározásra jutott, hogy utasítja az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) vezetőjét: hozzon létre a probléma megoldására egy állami céget (legalább 51 százaléklegyen az állami tulajdon, 49 százalék lehet magántulajdon).

Megérné felszedni a sittet?

A cég feladata az lenne, hogy Budapest térségében a bontási törmelék gyűjtését állami monopóliumként kezelje. Ez az állami tulajdonú cég a termékdíjból fizetne a bontási törmelék minden kilogrammja után, de többet fizetne, mint amennyit most ezért a bontási törmelékért a piacon kapni lehet. Innentől kezdve senki nem vinné az építési törmeléket például elhagyott homokbányákba, mert az jó pénzt érne, így nem lenne érdemes illegálisan lerakni azt.

Sőt, Illés Zoltán szerint ezzel esetleg az is elérhető volna, hogy a korábban lerakott építési törmeléket felszedjék, mivel az pénzt ér. A jogszabály pedig előírná, hogy az autópálya alapjába kavics helyett például minimum 30 százalékig építési törmeléket kell tenni. Emellett például hosszú távon be lehetne záratni az összes felszíni kavicsbányát Magyarországon – erősítette meg a minisztérium. Azt is hozzátették, részleteket a jövő héten fognak közölni.


Fotó: MTI / Vajda János

Ehhez robbantani kellene

Hoffmann Péter útépítő mérnök megkeresésünkre azt mondta, a bontásból származó anyagok, építési törmelék (sitt) hasznosítása évek óta bevett gyakorlat, az útépítésben. Szelektíven gyűjtik a bontott anyagot, mentesítik a káros anyagtól, és a felhasználáshoz megfelelő méretűre törik, majd osztályozzák. Ugyanígy újrahasznosítják a felmart aszfaltot is, több mint húsz éve. Úgy véli, ha előírnák, hogy az alapba minimum 30 százalék, bontásból származó alkalmas anyag kerüljön, az a szabályok betartása mellett nem veszélyeztetné az utak minőségét.

Másrészt viszont az a véleménye, hogy képtelenség lenne betartani az új szabályt. Mégpedig azért, mert az autópályák alapjához százezer köbméter számra kell a bányai anyag, kavics vagy zúzalék. Ahhoz, hogy ezt minimum harmadrészben bontásból származó építési törmelékkel helyettesítsék, bontani kellene. Jelenleg a keletkező építési törmelék mennyisége ugyanis elenyésző az útépítés anyagigényéhez képest.

Azért használnak ma kevesebb mint 10 százalék építési törmeléket, mert több nincs. S ennek nagyobb része is a felmart utakból származik, a lebontott épületekből pedig csak igen kevés. A minimum 30 százalék „sitthez” felpörgetett gazdaságra lenne szükség, például a leamortizálódott régi lakótelepeket, laktanyákat, ipari létesítményeket fel kellene robbantani, ledarálni – tette hozzá.

Kovács Viktória bányamérnök szerint mivel van mobil törmelék-feldolgozó, aprító, osztályozó berendezés is, ezek használata lenne igazán környezetbarát. Sokkal inkább, mintha egy központi helyre szállíttatnák a törmeléket, majd vissza az építési területre. A bontásból származó építési törmeléket lehetőség szerint ott kell használni ahol keletkezik – jegyezte meg. Azt sem érti, ha már ilyen rendszert vezetnének be, akkor miért nem országos szinten gyűjtenék be a „sittet”, miért csak Budapesten és térségében.

Képtelenség

Nonszensznek tartja azt az ötletet a bányamérnök, hogy a sitt-útalap előírás mellett be lehetne zárni a külszíni kavicsbányákat. Már csak azért is, mert ha legalább 30 százalékban sittel töltenék fel az autópályák alapját, honnan származna a maradék 70 százalék, ha nem a bányákból. A bontásból származó anyagok felhasználása a vonatkozó minőségi előírások miatt korlátozott, így a bányák alapanyag ellátása nem nélkülözhető – tette hozzá.  Szerinte ezzel a tervezett lépéssel az állam rá akarja tenni a kezét a jelenleg is működő újrahasznosítási üzletágra. Az állami beavatkozás a jelenleg magas költségigényű útépítést csak tovább drágítaná – jegyezte meg.

A külszíni bányák, konkrétan kavicsbányák bezárását egyébként is képtelen ötletnek tartja, mert a kavicsbányák léte nem csak az autópálya építésekkel függ össze. A különböző betonok, térkövek, vakoló anyagok vagy játszótéri homok anyagigénye az alapvető. A bányák termelése szoros összefüggésben van a piaci igényekkel – szögezte le.

A nagy építőipari cégek most is lehetőségeikhez mérten hasznosítják a törmeléket, jellemzően a kisebb cégeknél és családi építkezéseknél fordul elő, hogy kidobják a sittet – tette hozzá. Kérdés, őket elérné-e ez a program, főleg ha a jelentős szállítási költségekre gondolunk.


Fotó: MTI / H. Szabó Sándor

Nem félti az üzletét

Az egyik megkérdezett cégnél, a Szerviz Transnál például nemcsak begyűjtik a sittet, hanem szortírozzák, és olyan lerakóba szállítják, ahol darálják, méret szerint osztályozzák, és az újrafelhasználható részt értékesítik. Vannak azonban olyan sittszállítók is, amelyek ezzel nem foglalkoznak, hanem bányákba szállítják az összegyűjtött törmeléket. A bányák egy része végleges lerakó, más részükben újrahasznosítás is folyik.

A Szerviz Trans ügyvezetője, Szappanos László nem tartja valószínűnek, hogy az állami cég belépésével megszűnne a munkájuk. Úgy véli, ahogy a kommunális hulladékgyűjtés pár évvel ezelőtti budapesti központosításánál megmaradtak az alvállalkozók, most is ez történne. Ha nem ezt tennék, pokolian sokba kerülne a törmelékgyűjtési kapacitás kiépítése. Ma mintegy 100 budapesti cég foglalkozik konténeres sittszállítással. És ez azt jelenti, hogy most verseny is van. Szerinte nem is erről lesz majd szó, hanem inkább a lerakó bányák államosításáról.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik