Gazdaság

A varsói hurrikán

admin
admin

2005. 09. 29. 08:00

A parlamenti válasz­tások viharos erővel söpörték el a lengyel baloldalt. A Szoli­­daritás két jobbközép utódpártja kormányoz, de csak az elnökválasztás dönti majd el a konzervatív és a liberális utód „testvérharcát".

Ha lehet politikai hurrikánról beszélni – akkor Lengyelországot vasárnap reggel hat és este nyolc óra között fenekestől felforgatta a parlamenti választás forgószele. A hatásait azonban teljes mélységükben még több nappal a „vihar” után sem lehet igazán felmérni.

ELFEDETT KORHADÁS. Ami félreérthetetlen, az a kommunista párt romjain szervezett utódpárt, a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) – előre megjósolt – összeomlása. A magát szociáldemokratának minősítő SLD belső korhadását a külvilág előtt sokáig elfedte a lengyel modellre jellemző erős elnöki hatalmat két perióduson, tíz éven át birtokló Kwasniewski elnök személyes vonzereje és nemzetközi tekintélye. Ez vitathatatlanná tette egyben azt is, hogy Lengyelország a régió egyetlen, nemzetközileg elismert (és nem önmagát annak nyilvánító) középhatalma.

Ám e homlokzat mögött ott rejtőzött az SDL korrupciós botrányoktól szabdalt belvilága, és az ország ettől nem függetleníthető gazdasági problémahalmaza. A botrányok hatását látványosan mutatta, hogy Cimoszewicz, a párt elnökjelöltje egy tisztázatlan tőzsdei spekuláció miatt éppen tíz nappal a választások előtt kényszerült lemondásra. A gazdasági problémák okozta feszültséget drámai erővel jelezte a hallatlanul magas, csaknem 20 százalékos munkanélküliség.

A hirtelen vezető pozícióba kényszerült új, fiatal miniszterelnök-jelölt, Olejniczak felismerte a krízis okait és mélységét: a választások előtt azt mondta, hogy csak „akkor van remény a baloldal ujjászervezésére, ha elérjük a 10 százalékot.” (Ezt a minimumot az SDL a maga 11,3 százalékos eredményével teljesítette.)

Az SDL összeomlásának veszélyes mellékterméke a szélsőségek megerősödése. Az Önvédelem nevű, balos demagógiával operáló párt 12,4 százalékkal a harmadik legnagyobb parlamenti tömörülés, míg a szélsőjobboldali populizmusát ultrakatolikus jelszavakkal ötvöző Lengyel Családok Ligája is elért 8 százalékot. A két erő együttese jókora zavaró potenciálként jelenhet meg abban az esetben, ha a választások két középjobb győztese között komoly nézetkülönbségek bukkannának fel.

Ezzel elérkeztünk a győztesek táborához. Tömören: az a forgószél, amely elsöpörte a baloldalt, a csúcsra röpítette a hajdani Szolidaritásból sarjadt két pártot. Együtt abszolút többségük van a 460 tagú alsóházban és a 100 tagú szenátusban. Koalíciós szövetséget alkotnak majd – de a középjobb két eltérő nézetrendszerét képviselik.

A legtöbb szavazatot (27 százalék) a Jog és Igazság (PiS) párt kapta, amelyet egy ikerpár – Lech és Jaroslaw Kaczynski – vezet. Lech, aki ma Varsó polgármestere és a Szolidaritás idején Walesa jobb keze volt, a párt köztársaságielnök-jelöltje. Fivére immár dezignált miniszterelnöknek tekinthető. A PiS konzervatív kereszténydemokrata párt, erős szociális programmal és erős állam fenntartásának igényével, ami korlátozná a privatizációt és tovább erősítené az elnöki hatalmat.

A második helyet (24,1 százalék) a Polgári Platform (PO) foglalja el, amely a régi Szolidaritás liberális szárnyának örököse. Alapítója és elnökjelöltje, Donald Tusk programjában ennek megfelelően meghatározó szerepet kapott az erős privatizációs kurzus, a tartózkodóbb állam, és az egykulcsos (most konkrétan 15 százalékos) adórendszer. Noha a Polgári Platform a parlamenti választásokon második helyre szorult, az igazi döntést a két menetben (október 9-e és 23-a) következő államfőválasztás hozza majd meg.

LIBERÁLIS REMÉNYEK. Ott az esélyek még nyitottak. Jaroslaw Kaczynszki már bejelentette, hogy amennyiben testvére, Lech megnyeri az elnökválasztást, lemond a kormány vezetéséről. Ebben az esetben is a PiS egy politikusa lépne a helyére. Ezzel elkerülnék ugyan azt a komikum határát súroló helyzetet, hogy az országot egy ikerpár vezeti, ám továbbra is egy párt kezében koncentrálódna a hatalom. A PO és Tusk számára éppen a választók hatalom-koncentrációtól való idegenkedése adja az októberi siker reális esélyét. Ez viszont feszültség forrása lehet a két, koalícióra „ítélt” jobbközép párt között. A lengyel modell erős elnöke a Szolidaritás liberális örököse lenne – holott a parlamenti választásokat a konzervatív örökösök nyerték.

Ez a helyzet néhány nappal a választás és a kormányalakítási tárgyalások után – és bő egy héttel az elnökválasztási „testvérharc” kezdete előtt.

A politikai hurrikán pusztított: elsöpörte a lengyel baloldalt, erényeivel és vétkeivel együtt. De az, hogy tisztító vihar volt-e, még senki nem tudhatja.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Gödöllő, 2014. március 1.
A Szent István Egyetem központi épülete. A műemlék épület Kertész K. Róbert és Sváb Gyula tervei alapján 1923-1929 között neobarokk stílusban épült. Az egyetem előtt áll Árpád-házi Kálmán herceg szobra, Róna József szobrászművész 1931-ben felállított alkotása.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.