Ázsia előz

Némi csalódást keltett tavaly, hogy az SAP végül nem hazánkba, hanem Prágába telepítette regionális adminisztrációs központját. Most azonban legújabb szoftverfejlesztő részlegüket Budapestre hozzák. Ezúttal miért voltak jobbak a budapesti feltételek?

– Ez a két döntés egymástól teljesen független. Prága viszonylag szoros versenyben nyert, a szoftverfejlesztő központnál viszont nem volt hosszas vita: a munkaerő minősége, illetve Budapest mint telephely vonzereje döntött. Az alkalmazottak 80-90 százaléka ugyan magyar, de 10 százalékuk külföldről érkezik, számukra a városnak lakóhelyként is vonzónak kell lennie.

– Az SAP a kontinens legnagyobb szoftvervállalata, mindazonáltal az európai IT-cégek nem hasonlíthatók az amerikai óriásokhoz. Az öreg kontinens informatikai és technológiai fejlesztését célzó uniós lisszaboni akcióterv pedig nem igazán halad. Mi kellene ahhoz, hogy Európa is IT-nagyhatalommá váljék?

– Európa nem tesz semmit, hogy nagyhatalom legyen az informatika terén, nincsenek uniós szintű erőfeszítések. A hardver területen már feladtuk a versenyt, de a szoftverfejlesztésben lennének esélyeink. Európa erős IT-szektor nélkül nem lehet versenyképes. Ha Brüsszel nem erőlteti jobban, akkor 2010-ben sem leszünk innovatívak az informatikában, és nem tudunk a többi régióval lépést tartani. Ez egyébként nemcsak a mindig is vezető szerepű Amerikát jelenti, mert az elmúlt 5-6 évben Ázsia is megerősödött.

A hardverek, elektronikus alkatrészek egyre inkább Japánból, Tajvanból vagy Kínából jönnek, és a szoftverfejlesztés következő központja is Ázsia lehet Európa helyett, ha nem vigyázunk. Brüsszelnek két-három kulcsterületre kellene koncentrálni, ezek egyike lehetne az IT-szektor, de ilyesmi nem érzékelhető. A cégek tehetnek valamit, ahogy mi is. Az SAP támogatja a kisebb társaságokat mint partnereket, Európában a saját 20-21 ezer alkalmazottunk mellett 150 ezer munkahelyet teremtettünk a partnercégeknél, amelyek SAP területen dolgoznak. A szokásos kutatást is végezhetik a cégek, de a nagyobb projektekhez állami támogatás kellene.

– Azért néha az amerikai vállalatokkal is összefognak, a Microsofttal például közösen dolgoznak a Mendocino projekten, amely az SAP vállalatirányítási alkalmazásait az Office-szal illeszti össze. Van esély a további együttműködésre?

– Természetesen mindig keressük az együttműködési lehetőségeket, de előbb ezt kell befejezni: a Mendocinót még csak bejelentettük, egyelőre most fejlesztjük, aztán piacra kell vinni.

– Nyilván sejti, hogy ezt azért kérdezem, mert időnként felröppennek híresztelések a két cég egyesüléséről.

– Ezek csak híresztelések.

– Nem tart attól, hogy cége felvásárlási célponttá válik?

– Egyáltalán nem. Viszonylag erősek és drágák vagyunk, ez megvéd a felvásárlástól.

– Az SAP-nak viszont nem sikerült végül a kereskedelmi szoftvereket gyártó amerikai Retek cég megvásárlása: éles küzdelem után végül a konkurens Oracle jutott hozzá a társasághoz, 630 millió dollárért. Valóban meg akarták venni a céget, vagy csak az árát próbálták felhajtani?

– Természetesen meg akartuk szerezni a Reteket, különben nem pályáztunk volna. Barátságos vételi ajánlatot tettünk, amit a Retek el is fogadott, és mindez időbe, pénzbe került. De nem akartuk minden áron megvenni, az amerikai vállalatot pedig törvény kényszerítette, hogy a legmagasabb árat kínáló vevőre mondjon igent. Európa e tekintetben rugalmasabb. Nem akartuk az árat felhajtani, az utolsó ajánlatnál be is jelentettük, hogy ez a maximum, amit kínálunk érte, fölötte már nem érdekel minket.

– Mire számít a vállalati szoftverek piacán?

– A növekedés már nem olyan masszív, mint öt-hat éve volt, de így is évi 4-6 százalékkal bővül az iparág. Nagyon töredezett a piac, rengeteg apró cég van jelen, a nagyok a területnek csak egy kis szeletét fedik le, úgyhogy mindenképpen konszolidációra számítok. Mi egyébként erőteljesebben növekszünk, mint a piac maga.

– Valóban, tavaly az árbevételük 7 százalékkal emelkedett, ám így is csak most tornázta magát vissza a 2002-es szintre.

– A boom ideje az iparágban 2001 volt, akkor minden cég értékesítése jól alakult, 2002-ben és 2003-ban viszont általános visszaesés történt az IT-piacon. Noha ekkor a mi árbevételünk is csökkent, piaci részesedésünket sikerült növelni, így az ma magasabb, mint 2002-ben volt.

– Cége korábban a nagyvállalatoknak kínált megoldásokat, ám újabban a kis- és középvállalkozásokat is megcélozza. Ez lenne a jövőben a terjeszkedés útja?

– Három fő fejlődési irányt látok. Az egyik a két éve indított Enterprise Services Architecture programunk, amely az SAP vállalati alkalmazásait a webes szolgáltatások rugalmasságával ötvözi. Ez a cégeket nemcsak produktívabbá teszi, de az innovációt és a rugalmasságot is támogatja, így a szoftverek új generációjának mondható. Másrészt valóban a kis- és középvállalati piacon akarjuk növelni részesedésünket. A harmadik irány az analitikus alkalmazások erősítése, a cégen belüli kiterjesztések fejlesztése, hogy elérjük az egyszerű dolgozó munkahelyét is. A Microsofttal való együttműködésünk is ilyen.