Joss Jansen, a Hunland Trade Kft. holland tulajdonosa még 1992-ben, Hütter Csaba volt mezőgazdasági és élelmiszer-ipari miniszterrel együtt alapította magyarországi farmját. A holland vállalkozó feleségével azóta is itt él. Babádi szarvasmarha-tenyésztő cége 350 hektáron gazdálkodik, árbevétele tavaly megközelítette a kétmilliárd forintot, s az ország egyik legnagyobb húsmarha-tenyésztő telepévé vált. A vállalkozó érdeklődéssel figyeli a földvásárlás liberalizációja körüli vitát, maga is szívesen vásárolna még termőföldet, hogy az állatok takarmányát minél nagyobb arányban saját területén termelhesse meg, és ne legyen kiszolgáltatva a gabonapiaci árhullámoknak.
KÖNNYŰ CÉLPONT? “Még ha hosszúnak is tűnik az alagút, azzal, hogy immár látszik a vége, megmozdul a földpiac” – vázolja a közeli jövőt az Európai Unióval (EU) tető alá hozott földvásárlási megállapodás nyomán Fűr Zoltán termőföld-befektetési szakértő. Véleményével nincs egyedül. Több piaci szakember és politikus is úgy látja, mihelyst megszületnek az egyezményt formába öntő magyar jogszabályok, igencsak felpöröghet a forgalom a hazai termőföldpiacon. A kodifikációt követően várhatóan a szakmai befektetők és a spekulánsok egyaránt felgyorsítják vásárlásaikat. A kis távolságok miatt így Magyarország egész területe befektetők célpontjává válhat. Többen állítják: ehhez már az is elegendő okot szolgáltat, hogy eldőlt végre, hét év múlva a külföldiek előtt is megnyílik a magyar termőföldpiac. Ám szélsőségesebb vélekedések szerint az eseményeknek az adja meg az igazi lökést, hogy a derogáció nem mindenkivel szemben érvényes. Azok a gazdák, akik három éve élnek és termelnek Magyarországon, nem lesznek korlátozva a tulajdonszerzésben. Fűr Zoltán például egyenesen így fogalmaz: “Szabad a pálya, 2004-ben, akár az uniós csatlakozás napján bármelyik külföldi befektető földet vehet Magyarországon.”
Véleményét a szakember tapasztalataira alapozza. Tilalmak ugyan eddig is éltek, hiszen az 1994. évi földtörvény értelmében jelenleg is csak magyar természetes személy vásárolhat földet – méghozzá maximum 300 hektárnyit, illetve 6 ezer aranykorona értékűt -, ám az illetéktelen külföldi földvásárlásokat nem tudták megakadályozni. Nem sikerült felderíteni az elmúlt években egyetlen, a “leboltoló” magyar strómanok és a háttérben álló tényleges külföldi tulajdonosok között létrejött “zsebszerződést” sem. (A kormány persze sokat vár az agrártárca által nemrégiben felállított operatív csoporttól, amelynek feladata éppen e törvénytelenségek feltárása lenne, ám eddig még nem sikerült eredményt felmutatni. A nyilvánosságra került információk szerint a földhivatalokban a most induló akció keretében mintegy 3 ezer szerződést találtak gyanúsnak.)
AGGÓDÓ ELLENZÉK. Arról persze nincs szó, hogy mindenki örülne a küszöbön álló változásoknak. Különösen az ellenzéki politikusok aggódnak. Kis Zoltán, az SZDSZ agrárszakértője is tart a hirtelen kitáruló lehetőségtől, holott szerinte is régen időszerű a földvásárlás liberalizációja. Úgy látja, a tervezet lehetőséget adna arra is, hogy könnyen legalizálják a régi zsebszerződéseket. Az MSZP is nyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy a kormány szabaddá akarja tenni az utat a spekulációs földfelvásárlás előtt. Németh Imre szocialista képviselő szerint az a külföldi, aki most Magyarországon lakhelyet vásárol és kiváltja az őstermelői igazolványt, 2004-ben jogosulttá válik földvásárlásra. “Nem utópia – állítja Németh -, hogy a külföldiek fölvásárolják a magyar termőföldet: a Vas megyei Petőmihályfán például a területek csaknem 90 százaléka már külföldiek kezében van, akik még a korlátozás előtt legálisan vásároltak birtokokat.”
Alku a tőkefejezetről • A külföldiek (uniós állampolgárok) második lakásvásárlásánál Magyarország 5 éves átmeneti időszakot kapott; ez azt jelenti, hogy erre az időre fenntarthatja a jelenlegi engedélyezési eljárást
• Az uniós állampolgárok és jogi személyek a magyar taggá válás után 7 évig nem vásárolhatnak termőföldet és erdőterületet
• Az EU-tagállamokból érkezett mezőgazdasági egyéni vállalkozók a csatlakozás után azonnal vásárolhatnak termőföldet, ha már legalább 3 éve Magyarországon laknak és földet művelnek
“A néhány hete tető alá hozott megállapodásra épülő jogszabállyal pedig ismét egyszerű lesz birtokon belül kerülni és törvényes tulajdonossá válni, hiszen a szükséges igazolások beszerzése csöppet sem tűnik lehetetlennek” – állítja Fűr Zoltán. Az élelmesebb magyar ingatlanközvetítők várhatóan hamarosan hirdetik már a külföldi szakújságokban azokat az olcsó magyar lakóingatlanokat, amellyel a reménybeli külföldi földvásárlók igazolni tudják majd magyarországi tartózkodásukat.
IMITÁLT ITT LAKÁS. Fűr szerint nem csak a termőföldkereslete élénkül meg, de az itt lakás “imitálásához” az olcsó, most néhány százezer forintos falusi lakóingatlanok iránt is növekszik majd az érdeklődés. Vélhetően a mezőgazdasági munka elvégzésének igazolása sem lesz ördöngösség, hiszen a földtulajdonosok zöme ma is bérmunkába adja ki a művelést. Információnk szerint egyébként a lehetőség hírére egyes nyugat-európai gazdaszervezetek máris intézményesen készülődnek a magyarországi földfelvásárlásokra.
A közelgő választás sem növeli igazán a kockázatot a termőföld-spekulánsok számára. A parlament várhatóan még az idén megszavazza az Európai Unióval kötött megállapodás alapján a földtörvény módosításait. Ezt követően pedig – függetlenül attól, hogy a Fidesz, vagy az MSZP kerül hatalomra – a földtulajdonszerzésben már inkább csak lazításokra lehet számítani. Ha váltásra kerülne sor, és az MSZP állna a kormányrúdhoz, bizonyára a jogi személyek, szövetkezetek földszerzése előtt is felemelik a sorompót, hiszen ezt már a Horn-kormány idején kezdeményezték, de az akkori ellenzék – a Fidesz ez ügyben még népszavazási kezdeményezéssel is operált – megakadályozta a liberalizálást.
Serkentheti a forgalmat a földpiacon a Nemzeti Földalap (NFA) beindítása is. Ez az intézmény a szándékok szerint a birtokkoncentráció gyorsítására több tízezer hektáros cserélhető, adható-vehető területekkel rendelkező “földbank” lenne. Ám a szakértők érdemi tevékenységre nem számítanak 2003-2004 előtt. Nagyobb mozgást az NFA-ról szóló jogszabály indukálhatna, amennyiben nyomást gyakorolna a kárpótlással földhöz jutott, de a területet művelni már nem kívánó, illetve nem képes gazdákra, hogy adják el földjüket.
A mostani helyzet alapján a befektetési szakember szerint 2001-ben lesz még igazán érdemes a magyar befektetőknek spekulációs céllal termőföldet vásárolni, ezt követően várhatóan felszöknek az árak, és csökken az elérhető haszon. A kezdő lökést az áraknak a földtörvény ez év végi várható módosítása adhatja meg.
HONNAN HOVÁ? Jelenleg országos átlagban 250-350 ezer forintért lehet egy hektárnyi közepes minőségű, 20-25 aranykoronás szántót kapni (a termőföld-befektetők célpontja általában a szántó művelési ágú termőföld, nem pedig a drágább ültetvény). Kérdés azonban, hol tud majd földet vásárolni a vevő, mivel a kínálat szerkezete befektetési szempontból nem a legszerencsésebb. A piacon ugyanis elsősorban a kárpótlással szerzett osztatlan közös területektől szeretnének megválni, s ezek a földek – bár olcsók, és fajlagosan nagy hasznot ígérnek – veszélyes portékák lehetnek, éppen a tulajdonosok magas, akár több száz főre rúgó száma miatt. Az árak itt hektáronként átlagosan 150-300 ezer forint körül mozognak, szemben a felkapott területekkel, ahol 300-400 ezer forintot is megadnak egy hektárért.
Fűr Zoltán szerint a jelenlegi hazai földár a csatlakozás évére az uniós átlag 70 százalékára – hektáronként 1 millió forint közelébe – ér, tehát akár 600-800 ezer forinttal is megemelkedhet. (Burgenlandban ma a magyar átlagárak négyszeresét, mintegy 1,0-1,6 millió forintnak megfelelő összeget kell megfizetni egy hektárért. Spanyolországban, Belgiumban 2,6 millió forintnak megfelelő összegért, tehát az itteninek hat-nyocszorosáért lehet egy hektár szántót venni.) A szakértő előrejelzése szerint így aki ma vásárol termőföldet, az a következő két-három esztendőben 25-40 százalékos, az átlagos hozamú pénzügyi befektetésekkel elérhető hasznot messze meghaladó éves hozamra számíthat.
Bár más elemzők az uniós támogatások leépítésének idején, az állatbetegségekkel sújtott agrárszektor mostani állapotában ezt merész becslésnek tartják, azt nem vitatják, hogy a bankbetét kamatainál nagyobb üzlet rejlik a termőföldben. Ám, hogy pontosan mennyi, az majd csak évek múlva derül ki.
