Nagy figyelemmel olvastam az 1997-es költségvetéssel foglalkozó cikküket. Mivel az általam beterjesztett MDF-es javaslatcsomag is említésre került a cikkben, ezért szeretnék néhány megjegyzést fűzni a javaslatokhoz, annál is inkább, mert az írásban hibásan került interpretálásra.
A cikk szerzője szerint az MDF módosító javaslata mögött nincs fedezet, mert a forrásként megjelölt nullás állomány átalakításának elhalasztása nem eredményezhet többletforrást. A nullás állomány átalakítása ugyanis nullszaldós ügylet, tehát ennek elhalasztása semmilyen kiadásmegtakarítással nem jár. A szerző véleménye szerint az MDF-frakció és én nem számoltunk azzal, hogy a költségvetés által fizetett kamatkiadási többlet a jegybank nyereségét növeli, az MNB viszont eredménybefizetésként teljes egészében visszautalja ezt a költségvetésének.
Figyelemre méltó módon azonban az 1997. évi költségvetést készítő Pénzügyminisztérium sem számolt a kamatfizetési többlet teljes visszautalásával. Az országgyűlésnek benyújtott költségvetésben ugyanis a nullás állomány átalakítása miatt 190,5 milliárd forint (XLI. fejezet, 4. cím) kamatkiadás szerepel, ezzel szemben viszont a bevételek között az MNB befizetése 55,7 milliárd forinttal (XXI. fejezet, 26. cím) van számításba véve. A kettő távolról sem egyenlíti ki egymást, tehát elég megalapozatlan nullszaldós átalakításról beszélni. A nullszaldós megoldás a költségvetési előirányzatok alapján csak akkor lenne elképzelhető, ha kiderülne, hogy az MNB vesztesége az átalakítás nélkül 1997-ben mintegy 135 milliárd forint lesz. Ez azonban igen valószínűetlen, illetve ha van valamekkora valószínűsége, akkor igen sürgős, de egészen más típusú beavatkozást igényel, mint a nullás állomány átalakítása.
Az MNB nyereségbefizetésén túl van még egy lehetőség a kamatkiadási többlet ellentételezésére az egyéb kamatbevételeknél. A költségvetési előterjesztésben itt szerepel is a devizakötvények kamata címszó alatt 64,8 milliárd forint (XI. fejezet, 5, alcím) bevétel. Ez azonban, amennyiben ellentételező tényezőnek lehet tekinteni, igen messze áll a 190 milliárd forintos kiadási többlettől. S még akkor is marad egy tekintélyes kiadási többlet, ha az említett két bevételi tételt együttes tényezőként vesszük számításba.
Az elméletileg és logikailag nullszaldós akció tehát az 1997. évi költségvetési előterjesztésben így válik kiadási többletet generáló tényezővé. A megfelelő háttéranyagok és információ hiányában csak találgatni lehet, hogy az átalakítás miatt felmerülő kamatkiadási többlettel mi fog történni: az MNB veszteségeit fedezi, vagy forrásul szolgál az MNB tervezett feltőkésítéséhez, vagy csak egyszerűen költségként felszívódik. Egy valami viszont biztos: amennyiben a nullás állomány tervezett átalakítása így nem történik meg, akkor ez jelentős, százmilliárd forintos nagyságrendű megtakarítást fog eredményezni a költségvetés számára a tervezett előirányzatokhoz képest. S ez az a forrás, amelyet a Magyar Demokrata Fórum megjelölt a módosító javaslatai finanszírozásához.
Tehát az MDF által megjelölt forrás létezik, mert a kormány által javasolt megoldás az úgynevezett nullás állomány átalakítására százmilliárd forintos költségvetési kiadást jelent.
DEMETER ERVIN, AZ MDF PARLAMENTI FRAKCIÓJÁNAK VEZETŐJE
