Gazdaság

BIZTOSÍTÁS ’96 – Kárhullám

admin
admin

1996. 09. 11. 00:00

Az inflációt meghaladó mértékű növekedést ért el az idei év első felében a biztosítási ágazat: a díjbevétel összesen 75 milliárd forint volt, a társaságok közel 12 millió biztosítási szerződést kezeltek. Az előző év azonos időszakához képest a díjbevétel 32,8 százalékkal nagyobb, ami reálértéken 9,2 százalékos növekedésnek felel meg.

Hovatovább húzóágazattá válhat a biztosítás, olyan pezsgés indult meg az elmúlt időszakban a biztosítási piacon. Tavaly 15 biztosítóintézet működött (részvénytársasági formában), idén június végén pedig már 38 szervezet (részvénytársaság, szövetkezet, egyesület) végzett biztosítási tevékenységet. A külföldi tulajdon aránya 75-ről 85-90 százalékra nőtt, és a világ tíz vezető társasága közül hét képviselteti magát a magyar piacon. Mint Asztalos László, az Állami Biztosításfelügyelet (Ábif) elnöke elmondta: a tavalyi 119 milliárd forintos díjbevétel reálértéken stagnálást mutat, az idén viszont valószínűnek látszik a 150 milliárd forint elérése. Ez – a statisztikai előrejelzések fényében – reálértéken 1-2 százalékos növekedésnek felel majd meg.

Az Ábif féléves jelentése szerint az összes díjbevétel 30 százaléka (22,6 milliárd forint) származott az életbiztosításokból, a neméletbiztosítási ág 70 százalékkal (52,4 milliárd forint) részesedett. A legtöbb bevételt továbbra is a piacvezető Hungária Biztosító tudhatja magáénak: a társaság az első félévben 24,9 milliárd forintot szedett be az ügyfelektől. Ez az összes díjbevétel 33,1 százaléka. Az életbiztosítási ághoz a díjbevétel 4,3 százaléka, a nem-életbiztosításhoz pedig a többi 95,7 százalék tartozik. A második helyen az ÁB-Aegon áll 23,8 százalékos részesedésével; 17,8 milliárd forintos díjbevétele a tavaly egész évinek a 62,7 százaléka. Ebből az életbiztosítás 8,6 milliárd forint, a nem-életbiztosítás pedig 9,2 milliárd forint volt. A két piacvezető együtt az összes díjbevétel 56,9 százalékát mondhatja magáénak.

A viszontbiztosítóknak átadott díj 9,3 milliárd forint volt, ebből az életbiztosítás 58 százalékot tett ki. Ez az 5,4 milliárd forint körüli összeg teljes egészében külföldi társaságokhoz került. A nem-életbiztosítási ág viszontbiztosításba adott díjának összege több mint 3,9 milliárd forint volt (42 százalék), ebből 21 millió forint került belföldi, 3,89 milliárd pedig külföldi viszontbiztosítókhoz. Ez azt jelzi – mondta az Ábif elnöke -, hogy a magyar piac erős külföldi viszontbiztosítói háttérrel rendelkezik. Az a tény, hogy a magyar biztosítók ki tudnak lépni a nemzetközi viszontbiztosítási piacra, a magyar gazdaság “hitelképességét” is mutatja. Ez például azt is lehetővé teszi, hogy a paksi atomerőműre 20 milliárd forintos értékhatárig a biztosítók, csoportot alkotva, kockázatot vállaljanak. A pool rendszerű biztosításban több magyar vagyonbiztosító vesz majd részt, várhatóan a Hungária Biztosító vezetésével.

Az idei év legnagyobb kérdése azonban az lesz, hogyan tudják a biztosítók a károkat és a költségeket csökkenteni. A tavalyi év ebből a szempontból katasztrofális volt: a kárkifizetések egy év alatt 47 százalékkal, 60 milliárd forintra növekedtek. Különösen a gépjármű-biztosítással foglalkozó társaságok sínylették meg a károk megugrását, nem véletlen, hogy az elmúlt hetekben több biztosító jelezte: részlegesen kivonul a casco-biztosítási piacról. Az OTP-Garancia például augusztus vége óta szünetelteti a cascót a fővárosban és környékén, s a hírek szerint hasonló lépéseket fontolgat a piacvezető Hungária Biztosító is. Más társaságok a biztosítási díjak drasztikus emelésével és módozataik átdolgozásával próbálják a kárkifizetések emelkedését visszafogni. Ennek némi jele már az első félévben is mutatkozott: a jelentés szerint a társaságok összesen 33,8 milliárd forintnyi szolgáltatást nyújtottak a biztosítottaknak, ami “csak” 30 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül az életbiztosítások után 6,4 milliárd forintot (18,9 százalék), a nem-életbiztosítások után pedig 27,4 milliárd forintot (81,1 százalék) fizettek a biztosítók.

A kárkifizetésekből is a piacvezető Hungária Biztosító részesedik a legnagyobb arányban: az első félévben 15 milliárd forintot fizetett ügyfeleinek, ami az összes kár 44,2 százaléka. A károk 98,8 százaléka a nem-életbiztosítások területén keletkezett. Éppen fordított a helyzet az ÁB-Aegon biztosítónál, amelynek kárkifizetései 9,1 milliárd forintot tettek ki. Ennél a társaságnál szembetűnő az életbiztosítási szolgáltatások és károk megugrása: a biztosító eddig 4,7 milliárd forintot fizetett e szerződések után. Ez az összes életbiztosítási kárkifizetés 73,4 százaléka. A legtöbb problémával az adatok szerint az OTP-Garancia és a Colonia Biztosító küszködik. Előbbinél a tavalyi év azonos időszakához képest a kárkifizetések nagysága három- és félszeresére, utóbbinál pedig két- és félszeresére nőtt.

A kárhullám azonban egyelőre nem veszélyezteti a biztosítók stabilitását – nem utolsósorban a biztos tőkehelyzetnek köszönhetően. Az Ábif elnöke szerint a társaságok szavatolótőkéje összességében 50 százalékkal több annál, amit a biztosítási törvény és az EU normái előírnak. A tavalyi év végén az ágazat minimális szavatolótőke-szükséglete 16,9 milliárd forint volt, ehhez képest a biztosítóknál közel 25 milliárd forintnyi – a szavatolótőke számításánál figyelembe vehető – forrás halmozódott fel. A kisebb biztosítóknál a túltartalékolás mértéke nem egy esetben eléri a 200-250 százalékot, és a korábban tőkeproblémákkal küszködő társaságoknál is megindult a tőkegyarapodás. Az elmúlt év végén csupán egyetlen biztosítónak volt szavatolótőke-hiánya, ám az idei első félévben ez a társaság is rendezte helyzetét. A biztonsági tőke mértéke két társaságnál maradt el a kívánatos szinttől, de ezt is sikerült rövid időn belül orvosolni. A biztosítók elérték az EU-normákban előírt tőkeszint alsó határát – jelentette ki Asztalos László.

A tartalékok mértéke is megfelelő, ám a növekedés üteme elmarad a más pénzügyi szolgáltatóknál szokásostól. A matematikai tartalékok – azaz az életbiztosítások fedezetére félretett pénz – például tavaly alig hatmilliárd forinttal (8,8 milliárdról 14,3 milliárdra) növekedtek, ami azt jelzi: a biztosítók lemaradnak a lakossági megtakarításokért folytatott versenyben. Ennek egyik oka lehet – vélte az Ábif elnöke -, hogy az üzleti biztosítók lényegében kiszorultak a társadalombiztosítás tervezett reformjából. Hasonló hátrány, hogy az életbiztosításokra vonatkozó adókedvezmények nem azon társadalmi rétegek számára vonzóak, amelyek a biztosítók ügyfelei lehetnek. Az Ábif elnöke szerint célszerű lenne a biztosítóknak azért lobbizniuk, hogy a biztosításokra kifizetett díjaknak az adóból leírható felső összeghatárát a jelenlegi 50 ezerről jövőre 100 ezer forintra emeljék.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás jelenlegi rendszerével kapcsolatban az Ábif elnöke elmondta: aggasztónak tartja, hogy az utóbbi időben “romboló hatású” verseny indult meg a biztosítók között. Ezt mutatja, hogy a biztosítással rendelkező hárommillió gépjármű közül évente egymillió választ új biztosítót, ami tetemesen megnöveli a költségeket és a jutalékokat. A biztosítók múlt héten jóváhagyott eredménybeszámolója szerint az üzletág tavaly egymilliárd forintos veszteséggel zárt: az üzleti eredmény mínusz kilencmilliárd forint volt, amit a befektetések nyolcmilliárd forintos hozama nem tudott ellensúlyozni. A veszteség egy része (1-2 milliárd forint) ugyanakkor éppen a romboló versenyből származik, aminek költségeit viszont az Ábif elnökének álláspontja szerint nem lehet az autósokra terhelni.

A biztosítási piac egészét tekintve azonban 1996 első félévében kedvező változások mentek végbe. A díjbevétel növekedése három százalékkal meghaladja a károkét, s ez azzal kecsegtet, hogy a társaságok a tavalyi 3 milliárd után az idei év végén összesen 5-6 milliárd forint nyereséget mutathatnak ki a mérlegükben.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.