Young Jordanian boys try to sell goods to an Orthodox Jew in Hebron. He came to visit the Tomb of Abraham after Israel captured the town during the Six-Day War. | Location: Tomb of Abraham, Hebron, Jordan.
Élet-Stílus

A muszlimok szakállasok, a buddhisták kopaszok, a zsidók pajeszt hordanak? – Isten tudja…

Rába Géza
Rába Géza

újságíró. 2017. 03. 19. 15:40

Különböző vallások, különböző módon állnak a haj-, és szakállviselethez. A zsidók pajeszt és szakállt hordanak, a muszlim férfiak szakállasok, a buddhista szerzetesek kopaszok, a krisnások meghagynak egy tincset a fejükön, a keresztényeknél viszont valamilyen okból kifolyólag nem alakultak ki ilyen szabályok. A vallások tanítói most elmagyarázzák, hogy mi a helyzet szőrfronton.
Minden muszlim férfi szakállas? Miért van pajesza a zsidóknak? Csak az a buddhista, aki kopaszra borotváltatja a fejét? A krisnások miért hagynak meg egy hajtincset? A keresztényeknek van bármilyen szabályuk az arc-, és a fejszőrzetre vonatkozólag? Vallások, ahol a szakáll-, vagy a hajviselet nem divat, és főleg nem hiúság kérdése.
Korábban a témában:

A különböző vallásokban sok esetben megjelennek olyan szabályok, amelyek a hívők, gyakorlók külső kinézetével kapcsolatosak. Kíváncsiak voltunk, hogy vannak-e, és ha igen, akkor miért és milyen szabályok a haj-, és a szakállviseletre vonatkozólag. Erről kérdeztük ezúttal a vallások tanítóit, hogy az Isten tudja cikksorozat ars poeticájához hűen, ezúttal is autentikus forrásból kapjunk válaszokat.

A konkrét kérdésünk így hangzott:

Van-e bármilyen szabály az ön vallásában, a haj-, és a szakállviselettel kapcsolatban, ha igen mi az, kire vonatkozik, és mi az oka?

(Válaszok a válaszadók nevének betűrendje szerint.)

Galgóczi István

muszlim hitoktató, arabista, politológus

Általában a muzulmán férfiről mindenkinek egy szakállas férfi jut az eszébe. Tény, sok muszlim férfi szakállt növesztve él, hiszen a Prófétának is volt szakálla. Igaz erre való utalást nem találunk a Koránban, csak prófétai mondásokban, hadíszokba. Sokan azzal magyarázzák a szükségességét, hogy ez a férfiasság jelképe, illetve utalnak arra a koráni sorra (ája), hogy követni kell a prófétát. Mások a szakáll mögött azt látják, hogy anno a szakáll jelképezte a kulturált férfit, ezért a mában már nem ragaszkodnak hozzá. (A cikk írója is borotválkozik).
A szakáll hosszát illetően eltérések vannak a különböző jogi iskolák között. A támogatók abban egyetértenek, hogy azon illik igazítani, és a bajuszt is nyírni kell. Vannak, akik csakis a hosszú szakállt javasolják, de a síita iszlámban megelégednek a két-három napos hosszúsággal is. Érdekes, a legtöbb vallási vezetőnek ápolt, nyírt szakálla van, és nem földig érő.
A XX. században európai hatásra komoly változás történt a muszlimok között. Sokan levágták a szakállukat, és csak bajuszt viseltek, majd a bajuszt is levágták. Napjainkban a szakáll a szalafizmus, a hagyományokhoz való ragaszkodás szimbóluma, és sok országban az állam által nem preferált. A Mubaraki érában állami tisztséget nem is tölthettek be szakállas férfiak Egyiptomban, és az egyiptomi al-Áhrám napilap is egy terroristává lett férfiről azt írta, hogy „szakállt növesztett”, azaz elkezdett szélsőséges gondolatokat vallani. A szalafizmust képviselők Indonéziában, Malajziában ha nem teljes arcot fedő szakállt, akkor csak kis kecske szakállt viselnek.
Hagyományosan a nő haja hosszú, a férfié rövid, de a XX. században itt is komoly változások történtek. Muszlim férfiak növesztik a hajukat, és nők vágja rövidre, fél rövidre, miközben kendőt sem kötnek.

Isten tudja?

Rendszeresen jelentkező sorozatunkban öt – hazánkban is jelenlévő – világvallás képviselőinek teszünk fel kérdéseket egy-egy aktuális hír, vagy esemény kapcsán. Kíváncsiak vagyunk rá, hogyan látják a világot a 21. század elején a több száz, vagy ezer éves eszmerendszerek hazai tanítói. Milyen válaszaik vannak a mai kor emberének kérdéseire?

A korábban megjelent írásainkból ide kattintva szemezgethet.

Köves Slomó

rabbi

A jellegzetes zsidó haj- és arcszőrzet-viselet forrását magában a Bibliában találjuk: „Ne nyírjátok kerekre hajatok szélét és ne rontsd el szakállad szélét.” (3Mózes 19:27.) – írja a Tóra. A tilalom mikéntjéről és okáról azonban megoszlik a kommentárok véleménye, és itt érdemes a pajeszt és a szakállat külön választani.
A pajesz, mármint a „hajatok széle”, a fejszőrzetnek azt a kis részét jelöli, ahol a haj és a szakáll találkozik egymással. Ez ugyanis az a pont, aminek a levágásával a hajunk aljának vonala egy körré lenne. A legtöbb vélemény szerint a tilalom oka, hogy ne hasonlítsunk a bálványimádók papjaihoz, akiknek szokása volt a gomba frizura (Misne Torá, Bálványimádás tilalmainak szabályai 12:1, 7.). A pajesz hajatlanná nyírása tehát tilos, függetlenül attól, hogy az milyen eszközzel történik. Az hogy a pajesz mennyire legyen hosszú, már eltérő szokások függvénye.
A szakállal azonban már más a helyzet. A legtöbb vélemény szerint (Talmud, Mákot 20a) a tilalom kizárólag a borotvára vagy a csipeszre vonatkozik – itt ugyanis a Tóra „rontás” kifejezést használja, ami a gyökerestül való kitépésre utal. Ollóval tehát lehet vágni a szakállat. Így, sok vallásos zsidó használ olyan elektromos borotvát is, amely kis ollók logikájával működik.
A szakáll borotválásának tilalma kapcsán megoszlanak a vélemények a tilalom okáról. Maimonidesz szerint (uo.) ez is a bálványimádó szokások elutasítása. Mások szerint a zsidók jellegzetes megjelölése az ok (Dvárim rábá 2:18.). Egy harmadik vélemény szerint (Cemách cedek, Jore déá 93.) a tilalom a „ne öltsön férfi asszonyruhát” (5Mózes 22:5.) tilalmába illeszkedik. Ugyanis aki megszabadul arcszőrzetétől, az olyan mintha női ruhát öltene. E szerint a vélemény szerint az ollóval való borotválkozás is tilos, hiszen a sima arcbőr így is előáll.
A zsidó misztika tanítsa szerint a szakáll az isteni könyörület metaforája, és mint ilyen az áldás megtestesítője. Így a kabbala tanításait követő zsidók, például a haszidok soha, egyáltalán nem vágják a szakállukat.

 

Könyvborító

Megjelent az Isten tudja… – emberi kérdések, vallási válaszok című könyv!

A könyvesboltokban és az interneten is megvásárolható az Isten tudja… – emberi kérdések, vallási válaszok című könyv, amelyben a 24.hu Isten tudja rovatának legizgalmasabb írásai kaptak helyett szerkesztett formában, szószedettel, névmutatóval és a válaszadók életrajzaival kiegészítve. Hat tematikus fejezetbe rendezve kerültek megjelenésre a cikksorozat legjobb írásai. A különböző vallások tanítóinak válaszai így bármikor levehetőek a könyvespolcról is. Keresse a könyvesboltokban, vagy a Nők Lapja Könyvklub webáruházában!

 

Oláh Miklós

görögkatolikus lelkész

A Biblia első részében (Ószövetség) elég sok erre vonatkozó előírás van, de a kereszténységet (Újszövetség) ez egyáltalán nem érinti. Pál apostol még az írja: „Nem tanít-e maga a természet arra titeket, hogy ha a férfi hosszú hajat növeszt, szégyenére válik?” (1Kor 11. 14) Ez nem tűnik egyházi szabályzatnak, mint inkább természetes látásmódnak, illetve a még ószövetségi szemléletnek. Az első századok kegyetlen üldözései között aztán természetes, és érthető, hogy ez a kérdés fel sem merült a mindennapokban.
Később azután már egyáltalán nincs is erről szó az egyházi törvénykezésben. Az ikon-festészet Krisztust vállig érő hajjal, szakállal ábrázolja, és ugyanígy a szentek többségét is, minthogy korukban ez volt az elfogadott.
Mivel nincs egyházi előírás erre vonatkozóan, azt lehet mondani, hogy az adott kor szokását, szemléletét élik meg a keresztények. A világ minden részében van elfogadott magatartás az öltözködésben, viselkedésben, és van bizonyos csoportok, közösségek bevett gyakorlata, önjellemzése, megkülönböztetése, vagy úgy is mondhatnánk: vannak bizonyos jelvények. Ezek közé tartozhat a haj- és szakáll-viselet is.
Általános szabályzat tehát nincs a katolikus egyháznál e tekintetben. Az elmúlt, bő egy évszázadban nem volt jellemző a hosszú haj férfiaknál, sem bajusz, szakáll-viselés. Most kezd újra elterjedni, és így megjelenik egyház-férfiaknál is, de nem ezen múlik az evangelizáció! A kor nyelvén kell szólnunk, hogy megértsenek, de a lényeg a mondanivalónk tartalma.

Pedro Opeka, Catholic priest from Argentina who works as a missionary in Madagascar.
July 11, 2014
Photo Damien Grenon
A Madagaszkáron katolikus misszionáriusként dolgozó, argentín származású Pedro Opeka atya. Fotó: Getty Images / Damien Grenon

Gandharviká Prémá déví dászí (Szilaj Péterné)

vaisnava (Krisna-hívő) lelkész

A hagyományos indiai kultúrában az öltözködésre is vonatkoztak bizonyos szabályok, ahogyan az élet valamennyi területére. A szabályok segítik az embert abban, hogy helyesen tudja megítélni, mi a helyes és helytelen, azaz mi az, ami segíti őt élete céljának beteljesítésében, és mi az, ami akadályozza.
A kinézetnek az indiai tradíció szerint nagy jelentősége volt, és ennek nyomai a nyugatiasodás ellenére még a mai Indiában is fellelhetőek. A ruházat színe, az ékszerek, a hajviselet, a homlokra festett jelképek mind-mind első ránézésre elárulták az emberről a származását, vagyoni helyzetét, családi állapotát, vallását. Ezek szolgáltak alapul az emberi interaktusokban, az egymás iránti tisztelet kifejezése során.
A Krisna-hívők világszerte követik e kifinomult lelki kultúra elemeit, legyen szó öltözködésről, hajviseletről, szimbólumokról. Gondoljunk csak a hölgyek által viselt szárira, a homlokukat díszítő piros pöttyre (bindi), vagy a sárga festékkel szintén a homlokra festett csíkra (tilaka). A Krisna-hívők az érzéki élvezetről történő lemondás útját járják, amiben a tisztaság elveinek betartása segíti őket. Ebbe beletartozik mind a tiszta, azaz erőszakmentes és megszentelt ételek fogyasztása, mind a gondolatok tisztaságának védelme, de ide sorolható a külső tisztaság is, ami a mosott ruházat és a rendszeres tisztálkodás mellett a férfiak esetében a fej kopaszra nyírását, a szakáll és a bajusz leborotválását is magában foglalja. A Krisna-hívő férfiak által meghagyott hajtincs pedig az egyistenhit kifejezése.
A viselet nemcsak a külvilág felé közöl rólunk információkat, hanem befolyásolja az énképünket is. Amikor például egy rendőr egyenruhát vesz fel, az segíti őt abban, hogy ezzel a szerepével azonosítsa magát. Így ha valaki bajba kerül, mindjárt tudjuk, hogy őhozzá fordulhatunk segítségért. Egy Krisna-hívő Isten szolgájaként azonosítja magát és viseletével mind maga, mind a környezete felé jelezni kívánja ezt, hogy az emberek bátran megközelíthessék őt lelki témájú kérdéseikkel.

Csatlakozzon az Isten tudja Facebook oldalához, hogy mindig az elsők között értesüljön a frissen megjelenő cikkekről! Kattintson ide és kedvelje az Isten tudja facebook oldalát!

Végh József

buddhista tanító

A buddhista hagyományokban, azon kívül, hogy a szerzetesek haját és szakállát leborotválják, nincs külön rendelkezés arra, hogy aki nem szerzetes, hogyan viselje a haját vagy a szakállát. Sok országban jelen van Buddha tanítása, és ezen a téren mindegyikben megőrizték, az esetenként egymástól nagyon is eltérő helyi szokásokat. (Gondoljunk csak a kínaiakra és az indiaiakra, vagy a mongolokra és a vietnamiakra.)
A szerzetesek fogadalmaiknak megfelelően nem foglalkoznak világi ügyekkel, ehhez kapcsolódik szőrzetük levágása. Elfordulván a világi értékek felől, nem a külsejük díszítésével, hanem a belső világ rendezésével és megtisztításával foglalkoznak. A szerzetes esetében – és a világi ember esetében is – valójában úgy, hogy sem nem becsülik alá, sem nem becsülik túl a világi teendőket.
A világiaknál ehhez kapcsolódóan van egy jelképes hajvágás, ami, sok esetben, ha nem tudunk róla, észre sem vehető: amikor valaki Buddhához, a Tanításához és a Közösségéhez fordul menedékért, jelképesen levágnak egy tincset a hajából, hasonló okból, mint a szerzetesek esetében. A világi embereknek azonban messze nem kell olyan sok szabályt betartani, mint a kolostorban élő gyakorlóknak.

A kiegyensúlyozottság jegyében…

Az Isten tudja rovat aktuális kérdéseit alkalmanként öt – hazánkban is jelen lévő –, a világon is elterjedt vallás egy-egy képviselőjének tesszük fel. Több felekezetet is bevonunk, így előfordul, hogy egyik héten a keresztény vallást a római vagy a görögkatolikus, következő héten a református vagy evangélikus egyház képviseli, ahogy az is megtörténik, hogy a buddhistáknál a théraváda-, a mahájána-, a vadzsrajána- vagy épp a zen-buddhizmust képviselő tanítók váltják egymást. A válaszadók nevére kattintva elolvashatják a tanítók rövid életrajzát is.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

LONDON, ENGLAND - MARCH 22:  A member of the public is treated by emergency services near Westminster Bridge and the Houses of Parliament on March 22, 2017 in London, England. A police officer has been stabbed near to the British Parliament and the alleged assailant shot by armed police. Scotland Yard report they have been called to an incident on Westminster Bridge where several people have been injured by a car.  (Photo by Carl Court/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.