Élet-Stílus

Magyar áttörés: nemcsak az a fontos, mit mond a kutyájának, hanem az is, hogyan

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2016. 08. 31. 14:28

Nagyon is jól meg tudja különböztetni, mit és hogyan mondunk neki: ha kettő nem cseng össze, a rendszer összedől számára.
Korábban a témában:

Kedden a magyar és a világsajtó mértékadó résztvevői szinte kivétel nélkül beszámoltak egy friss magyar kutatási eredményről: hogyan dolgozza fel a kutyák agya az emberi beszédet? Ahogy az emberé, vagyis bal agyféltekéjük segítségével a szavak jelentését, a jobb agyfélteke egyik auditoros régiójának segítségével pedig az intonációt, vagyis a hanghordozást dolgozzák fel.Vagyis a kutyának számít, amit mondunk, és az is, ahogy mondjuk.

Ennyi biztosan mindenkinek lejött az alaphír hallatán, és örültünk is a magyar sikernek. Ám hozzánk hasonlóan többen is lehetnek, akik sem a bal, sem a jobb agyféltekéjükkel nem tudják értelmezni, mit is jelent pontosan ez az egész? Andics Attila agykutatót, a kutatás vezetőjét, az ELTE Etológia Tanszékének és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportjának munkatársát kérdeztük.

Forrás: ELTE Etológia Tanszék

Szétválasztják és összegyúrják az információt

Kezdjük azzal, hogy korai még arról beszélni, a kutya mit ért meg az emberi beszédből és mit nem, mert ezt nem tudjuk. Pontosabban tudományos megalapozottsággal erre nem lehet válaszolni. A mostani kutatás arra világított rá, hogy az ebek képesek szétválasztani a jelentéssel bíró, és jelentéssel nem bíró szavakat, hangsúlyokat, és e két információtípust össze is tudják gyúrni.

Az embereknél e kettős adja meg a beszéd értelmét, és úgy tűnik, a kutyák is képesek rá, miközben nagyon hasonló agyi mechanizmusokat használnak.

Mindebből fontos következtetés, hogy a beszéd megértését, feldolgozását szolgáló agyi mechanizmus már valószínűleg megvolt az ember és a kutya legutóbbi közös ősében, így nagyon sok más emlősben is meglehet

– magyarázza Andics Attila.

A beszédet annyira emberi specifikumnak hisszük, hogy felmerül a kérdés, mi haszna van az állatok számára egy ilyen képességnek? Nem tudjuk, pontosan mire alakult ki, de tény, hogy a természetben is nagy szükség van arra, hogy újonnan jövő ingerekhez jelentést kapcsoljunk. Az egyed élete múlhat a felkészültségen: gyorsan változó hangokhoz megfelelő jelentést társítson. És már ki is lyukadtunk oda, hogy a beszéd az ember részéről nem “isteni ajándék”, hanem olyan találmány, mint a kerék vagy az íj.

Forrás: ELTE Etológia Tanszék

Közös nyelv az állatokkal

Az állatok intonációval kommunikálnak, az ember inkább szavakkal. Nyilván megfelelő biológiai tulajdonságok birtokában, de az ember egyszer csak eljutott arra a pontra, hogy a hangokat beszéddé formálja: ha jobban belegondolunk, a beszéd sem más, mint hogy bizonyos sorrendben elhangzó apró, gyorsan változó hangokhoz jelentést társítunk.

Az intonáció viszont megmaradt az állatvilággal közös értéknek, aminek segítségével egy bizonyos szintig megértjük egymást. Ha nevetek, abból bármelyik ember, de sok állat, köztük a kutya is valószínűleg tudja: boldog vagyok. A magas, “sikító, rikoltó” hang ijedtséget, félelmet jelent, a rövid, ismétlődő hangok örömöt, boldogságot, a hosszan elnyújtottak bánatot.

Ez egy közös nyelv, amit a kacsától a kutyán át az emberig a legtöbb állat hasonlóan “használ”. 

De ha azt mondom, boldog vagyok, azt csak a magyarul beszélő emberek értik meg. Ám ezzel elkanyarodtunk a szűken vett témánktól.

Fontos, mit és hogyan

Visszatérve a kutyákhoz, Andics Attila kiemeli, a kutatás elején járunk, annyit tudunk, hogy ha hallanak valamit, azt az agyuk elkülönülten kezeli, és ezt az emberéhez hasonló agyi mechanizmus szolgálja. A kísérletbe bevont 13 kutya agyműködését fMRI készülékkel vizsgálták, miközben kiképzőjük beszédét hallgatták.

Megfigyelték, hogy a szóbeli dicséret aktiválta a kutyák jutalomközpontját, de csak akkor, ha a hangsúly és a jelentés egyaránt dicsérő volt. Ha csak a szó jelentése, vagy csak az intonáció volt dicsérő, a jutalomközpont sokkal alacsonyabb aktivitást mutatott.

Mit jelent ez? A kutya nem veszi “komolyan”, ha dicsérő hangsúllyal mondjuk neki: talicska, mint ahogy azt sem, ha monoton, színtelen hangon: jó kutya!

Biztos sok gazdi szórakozott már azzal, hogy vigyorogva, széles mozdulatokkal, kedveskedve mond egy oda egyáltalán nem illő szót, mire Buksi majd kiugrik a bőréből, mintha a legnagyobb dicséretet kapná. Ez azért van, mert a testbeszéd, a mimika és a hangsúly együttesen hat, elnyomja a szó “erejét”. De a kísérlet során, amikor az állatok csakis szóbeli ingereket kaptak, következetesen különbséget tudtak tenni.

Forrás: ELTE Etológia Tanszék

Érti az iróniát?

Álljunk itt meg egy szóra. Amikor az ember a szavakkal ellentétes hangsúllyal mond valamit, azt iróniának nevezzük. Vagy rosszul leplezett hazugságnak… Ezek szerint a kutya “érti” az iróniát, megérzi, ha hazudunk? Andics Attila tudósként semmi esetre sem támasztja alá ezt a laikus felvetést.

Ő csupán annyit mond, a szó és az intonáció összecsengése a kutyánál nagyobb jutalomértékkel bír, mint a hangsúly vagy a szó önmagában. Ha a dicséret nem “őszinte”, ha a két összetevőben valami hibádzik, az eb számára összedől a rendszer.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind