Élet-Stílus

Az elmúlt évszázadok emberszabású szörnyei sokaknak okoztak rémálmokat

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2016. 03. 07. 12:40

Az emberi képzelet határtalan, így számos alkalommal előfordult, hogy ismeretlen állatfajokat szörnyekként írtak le, vagy épp kitalált teremtmények rajzaitól rettegtek az emberek.

Most kiválogattuk a legbizarrabbakat, hogy Ön is átélhesse, milyen rémálmokkal küzdött a reneszánsz és barokk kor embere.

A Szörnyszupercsapat – Sebastian Münster híres, a világ történetét összefoglaló írásában, az 1544-es Cosmographiában több tucat furcsa lényt mutat be, ezek közül az Indiában élőket egy külön tablón is bemutatta. Balról jobbra: az arcát az ersős napfénytől óriási lábfejével védő, napallergiás Sciopod, az egy szeméről felismerhető küklopsz, a kétarcú Pygmie, az arcát mellkasán hordó Blemmyai és a kutyafejű Cynocephalus

A szörnyek, akiket még a Monty Python is irigyelne: a tengeri püspök és a tengeri pap

A XVI. században felbukkant lények közül a püspök a lengyel királlyal is találkozott, de végül a lény meggyőzte a valódi püspököket, hogy engedjék szabadon. Így is történt. Néhány évvel később visszatért, de sajnos nem akart enni, három nap után pedig elpusztult. A papot kétszer látták – 1531-ben Lengyelország partjainál, majd 1546-ban a dán Sealand keleti partjainál, de egyszer sem sikerült elfogni.

A két szörnyről korábban megjelent, részletesebb cikkünket itt találja.

Balra a pap, jobbra a püspök

A kockásfülű nyúl rokona, az óriási fülű Panotti Hartmann Schedel híres, 1493-ban kiadott Nürnbergi Krónikájából, melyet sokan a korai könyvnyomdászat legpompásabb műveként emlegetnek. Ebben a könyvben található egyébként Buda egyik leghíresebb ábrázolása is.

A híres római író, az idősebb Pliniusként ismert Caius Plinius Secundus Maior A természet históriája című művében is említi őket, lakóhelyükként a szkítiai Csupafül szigetet megjelölve. Óriási fülükre is talált magyarázatot: szerinte a hűvös éjszakákon a lények ezzel takarják be magukat.

A lények a későbbi évszázadok egy-egy természettudományos művében is felbukkantak – tökéletes példa erre Ulisse Aldrovandi Monstrorum historiájának (1642) egyik metszete, kedvencünk azonban egyértelműen a British Libraryben őrzött, valószínűleg Canterburyben készült A Kelet Csodái (1040 k.) legbizarrabb illusztrációja:

A francia humanista író, Pierre Boaistuau 1560-ban megjelent művében, a Histoires prodigieusesben számtalan, furábbnál furább figurát mutatott be, ideális rémálom-alapanyagot nyújtva az olvasóinak

Ulisse Aldrovandi már említett 1642-es Monstrorum historiája minden eddig látottnál ijesztőbb lényeket mutatott be

Köztük a rókasárkánysashüllőnőt:

A könyökén, mellein és térdein is állatfejeket viselő, kolibricsőrös férfit:

Vagy ezeket a leírhatatlan szörnyeket:

De nem feledkezhetünk meg Fortunio Liceti De Monstris (A szörnyekről) címmel, 1616-ban még képek nélkül megjelent, 1665-ben illusztrált munkájáról sem, ami kissé talán túl messzire ment:

Fotók és információk: Columbia University kamelopedia, British Library, Wikimedia CommonsThe Book of Days: A Miscellany of Popular Antiquities, by Robert Chambers/Google Books, p. 311 Wellcome LibraryMelbourne Prints Universitätsbibliothek SalzburgCurious HistoryInternet Archive
vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.