A becsapódás helyérõl továbbra is az esemény elõtt mintegy 2 órával tudnak csak pontos információt mondani a NASA szakemberei.
Kritikus zónában vagyunk
Annyi azonban biztos, hogy a Föld körül keringõ távérzékelõ mûhold pályája az északi szélesség 57., illetve a déli szélesség 57. foka közötti sávot fedi le (lsd. ábra), azok, akik e “terület” felett tartózkodnak, biztonságban vannak. Oda egyetlen mûholddarab sem fog leesni. Hazánk azonban kiesik ebbõl a sávból, hiszen az északi félgömb 45° és 49° szélességi körei között helyezkedik el (pl. Budapest az északi szélesség 47,5° -on fekszik.)
A mûhold pályája (forrás: NASA)
A NASA szakemberek szerint 1:3200-hoz az esélye annak, hogy bárkit is megsebesítene a becsapódó részelemek valamelyike.
Akár 136 kg-os darab
A 20 éve a világûrbe telepített, Föld körül keringõ távérzékelõ amerikai mûhold (Upper Atmosphere Research Satellite, UARS) az atmoszférába belépve körülbelül 100 darabra fog szétesni. A NASA számításai szerint ezekbõl csupán a 26 legnagyobb fémelem éri majd el a Földet, míg a többi a súrlódás következtében keletkezõ hõtõl elég.
A 750 millió dollárba került mûhold legnagyobb leváló darabját 136 kilósra becsülik, az összesé pedig nagyjából 500 kg tömegû lesz. A mûhold becsapódását eleinte október elejére várták, de az élénk naptevékenység miatt a földi légkör kissé kiterjedtebb lett, így hamarabb fékezõdött le a pályafutása végét járó mûhold.
