Határon innen és túl, szombaton és vasárnap a Kárpát-medence 270 településének több mint 700 épületébe nyerhetünk bebocsátást a Kulturális örökség napjai 2010 – Középpontban a XIX. század című rendezvény keretében. A kezdeményezés 26 éve indult útjára Franciaországban, s mára 50 országot érintő, összeurópai programmá vált, amelynek keretében egyébként is látogatható, vagy esetleg máskor a nagyközönség előtt zárt középületek, műemlékek, kulturális szempontból fontos magánházak nyitják meg kapuikat egy hétvégére.
Az idei kiemelt téma a XIX. század öröksége, ez azonban alig értelmezhető, hiszen nem zártak ki szerencsére egyetlen jelentkezőt sem, így más korokból származó épületek is szép számmal csatlakoztak a Kulturális örökség napjaihoz.
Hagyományosan a látogatók egyik kedvencének számít a Sándor-palota, ahol az egyik csoport vezetését idén a köztársasági elnök vállalta el. Aki nem olyan szerencsés, hogy Schmitt Pál kalauzolja, az is bejárhatja a Körszalon – Gobelin terem – Mária Terézia Szalon – Tükörterem – Miniszteri váró útvonalat, valamint a teraszról gyönyörködhet abban a páratlan kilátásban, ami normál esetben csak a köztársasági elnök és vendégeinek a kiváltsága.
A Magyar Szabadalmi Hivatal meglepetéstúrával készül, a sztánai Varjúvárban a tervező, Kós Károly unokája tart vezetést, de több követségi épület, illetve más, a nagyközönség számára az év többi részében zárva tartó helyszín is megnyitja kapuit.
A kőbányai medence
Kerékpáros túra indul a Cseh Centrum szervezésében a bohémiai emlékek nyomában, a Fiumei úti temetőben a kalandos kedvű látogatókat szobor -, illetve sírfelirat kereső játékra invitálják. Most először csatlakozik a Fővárosi Vízművek a programsorozathoz, amely bepillantást enged a vízellátási rendszer legrégibb, ma is működő műtárgyába, az 1868-71-ben, téglából épült 2-szer 11 ezer köbméteres medencébe.
Akinek nem csak a korrupció és az ellenőr jut eszébe a BKV-ról, megnézheti a legrégebbi, ma is üzemelő villamos kocsiszínünket, a Baross kocsiszínt. Ide akár mehetünk a BKV-nosztalgiaszerelvénnyel is. De látogatható lesz a Magyar Távirati Iroda székháza, a Budapesti Kutatóreaktor vagy például számos vidéki lovarda is. A budapesti Hare Krisna templomban megtekinthetjük a tradicionális indiai stílusban emelt templomépületet, megnézhetjük a kertet, a különleges védikus, „lelki” könyvtárat, és a templomszobát, s megpillanthatjuk a templom ékkövét, az istenszobrokat is. Megtudhatjuk milyen kalandokon keresztül érkezett meg a Hare Krisna mozgalom Magyarországra, vagy például azt is, mi a különleges vaisnava öltözet és étkezés oka, és alapja.
Az örökség napnak társrendezvényei is lesznek, így a Templomok éjszakája, amelynek keretében 56 szakrális épület fogad látogatót az esti órákban is, és a Kultúrházak éjjel-nappal című program (a művelődési házak szervezésében). A Magyar Nemzeti Múzeumban a rendezvényt összekapcsolják a Szakrális művészetek hetével, valamint az 1. Magyar Tudományfesztivállal is. A múzeum többek között bemutatja a világemlékezet remekeit egybegyűjtő, Memory of the World UNESCO-listán szereplő öt magyar kulturális értéket, de a látogatók az épülő Széchenyi-kiállítás munkálataiba is betekinthetnek.
Hivatalosan pénteken hirdetik ki a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékét, amelyhez kapcsolódóan a Múzeumkertben a hétvégén több programot is rendeznek. A közönség többek között megkóstolhatja a kunsági birkapörköltet, megcsodálhatja a matyó népművészet hagyományait, vagy megismerkedhet a hazai solymászok munkájával.
A részletes programokról a www.oroksegnapok.hu honlapon tájékozódhatunk.
