Élet-Stílus

A zene tényleg nem ismer határokat

„Az én kívánságom az, hogy anyukám vigyen egyszer haza a nyári vakációban” – írta Varga Mária, Böjte Csaba egyik „gyermeke”. Társa leginkább egy varázspálcát szeretne. A ferences testvér által üzemeltetett „családpótló” otthonhálózatot segíti egy új kiadvány, amelyben maguk a gyerekek is közreműködtek.

Korábban az FN is helyszíni riportban számolt be a Dévai Szent Ferenc Alapítvány tevékenységéről. Erdélyi ferencesként Csaba testvér másfél évtizede Déván oltalmába fogadott néhány utcagyereket, akikkel egy évtizedek óta üresen álló kolostorba költöztek. Aztán egyre több gyereknek kellett pótotthont nyújtani, mára a szervezet több mint 1800 gyermekről gondoskodik 43 településen.

Csaba testvér az FN-nek elmondta akkor, hogy rendszerint nem árvák az otthonokba kerülő gyerekek, csak félárvák. Tipikus történet, hogy valamelyik szülő – rendszerint az édesapa – meghal vagy elhagyja a családot, a magára maradt anyuka pedig nem tudja eltartani, kölcsönöket vesz fel, és kicsúszik a lába alól a talaj. „Mi csak akkor fogadunk be gyereket, ha a legközelebbi rokon ezt írásban kéri tőlünk. De volt, hogy plébános, polgármester vagy rendőr hozott hozzánk gyereket. Elmegyünk, megnézzük a gyereket a helyszínen, és ha indokolt, megpróbálunk megoldást keresni, ideiglenesen vagy hosszú távon” – magyarázta az atya a munkatársunknak. „Ha egy gyerek elveszti a családját, úgy gondolom, nekem az a feladatom, hogy családot teremtsek nekik” – foglalta össze ars poeticáját Csaba testvér.

Bródy János, Csaba testvér, és az ő

Bródy János, Csaba testvér, és az ő “gyemekei”

Bár az atya mindig hangsúlyozza, hogy nem a pénz a legfontosabb a tevékenységükhöz, de az mégis elengedhetetlen. És természetesen kevés. A Helikon Kiadó – amely áprilisban kiadott egy Csaba testvérről szóló interjúkötetet, s melynek bevételeiből támogatta az alapítványt –, idén egy különleges kiadványon és jótékonysági kampányon keresztül szeretné segíteni a gyerekeket. Egy olyan gyermekdalkönyv és CD született meg Tiszta Hangok címmel, amelyen ismert hazai művészek – többek között Gryllus Dániel, Zubornyák Zoltán, Gerendás Péter, Váczi Eszter, Sugár Berci, Pápai Erika, Fullajtár Andrea – segítségével Bródy János legismertebb gyerekverseit és dalait a gyermekotthonok legtehetségesebb lakói énekelték lemezre.

Közülük a hazai művészek Szovátán válogatták ki a legjobb hangú tíz gyereket, akiket elhoztak Budapestre, hogy Gerendás Péter stúdiójában felénekeljék a Bródy-dalokat. A válogatás felejthetetlen pillanatait Korniss Péter fotóművész örökítette meg. A Bródy-verseket tartalmazó könyvet lapozva az ő fotóiban gyönyörködhetnek az olvasók.

A kiválasztás során volt egy nagyon visszahúzódó kislány, aki nem akart a mikrofon elé állni nyilvánosan – meséli Szabó H. Erika, a Helikon Kiadó ügyvezető igazgatója. „Egy este, amikor épp kikísértünk egy csapat gyereket, ez a kislány a nevelőjével kettesben felment a színpadra, és abban a hitben kezdett el énekelni, hogy nem hallja más a dalt. Mi ekkor érkeztünk vissza, és véletlenül meghallottuk: csodaszépen, gyermeki tisztasággal énekelt. Meggyőztük, hogy álljon ki másnap a válogatáson, kiállt és természetesen bekerült a csapatba.”

Stúdiómunka Gerendás Péterrel

Stúdiómunka Gerendás Péterrel

A kislány, Szász Anna is jött volna tehát Budapestre, ám nem találták meg a szüleit, nem volt, aki aláírja az útlevélkérelmét. Nem is tudták elhozni a stúdióba, de mindenképp szerették volna, ha szerepel a lemezen. Végül a zenei alapot elküldték egy marosvásárhelyi stúdióba, és – Bródy János és Gerendás Péter telefonos instrukcióval – ott felénekelte a dalt. „A zene nem ismer határokat” – nevet a történeten Szabó H. Erika, aki azt is elárulta, hogy talán a kislány körüli felhajtás is közrejátszott abban, hogy Annát szeptembertől felvették egy székelyudvarhelyi speciális zeneiskolába.

Egyébként megkérdezték a kis énekeseket arról többek közt, hogy mi a legnagyobb vágyuk, és mik szeretnének lenni felnőttkorukban. A Tiszta hangok-projekt honlapján található válaszokban többször feltűnik, hogy „szeretném, ha hazamehetnék hétvégén és vakációban”, bár hozzá szokták tenni a gyerekek, hogy más napokon továbbra is maradhassanak a házban. Van aki varázspálcát, saját lovat, telefont szeretne vagy szép énekhangot. A fodrásznak készülő Bálint Magda ezt írta: „Az az én kívánságom, hogy tudjak minél többet tanulni és ezáltal értelmes, okos lenni. Meg még az, hogy én tudjam a legszebb haj frizurát csinálni.”

A gyermekdalkönyvet egy nagyszabású jótékonysági esemény kíséri december 6-án a Thália Színházban, amelyen a CD-n közreműködő gyerekek (Annát kivéve, sajnos) és művészek közösen lépnek fel. A kiadvány, illetve az esemény bevételeit a kiadó és az együttműködő művészek az alapítványnak ajánlják

Ajánlott videó

Olvasói sztorik