Jóllehet a felnőtt magyar internetezők 98,5 százaléka úgy véli, tett lépéseket személyes információinak megvédése érdekében, egyharmaduk jelezte, hogy már veszített el értékes zenét, fényképet, videót vagy pénzügyi dokumentumokat, illetve már észlelt betörést a számítógépén.
Az informatikai biztonsággal foglalkozó Symantec 13 országra kiterjedő nemzetközi felmérése szerint az internetező felnőttek fele szándékosan keres fel nem megbízható webhelyeket, nem készít mentést adatairól, és nem használ biztonságos jelszavakat.
Az elemzés szerint tíz közül két felnőtt egyáltalán nem használ védelmi szoftvert, és tízből ugyancsak ketten kiadják a neten a bizalmas adataikat. Százból csupán 12 felnőtt hiszi magáról, hogy jó választ tudna adni a gyermek internetes biztonsággal kapcsolatos kérdéseire.
A magyar felnőttek 82,5 százaléka telepített védelmi szoftvert, ugyanakkor tízből két felnőtt itt is kiadja a neten a bizalmas adatait, mint például a bankkártyája vagy a személyi igazolványa számát.
A megkérdezett magyar felnőttek több mint fele nem használ bonyolult jelszót, 41 százalék pedig bevallottan nem csak megbízható internetes oldalakat keres fel. A magyarok 85,6 százaléka nem jelzi a gyanús e-maileket vagy internetes tevékenységeket.
A vállalat felmérte azt is, hogy miképpen hat az internet az emberek kapcsolataira. Világszerte tíz 10 felnőtt közül hét azt mondta, hogy az internet javított kapcsolatain. A statisztikák szerint az embereknek átlagosan 41 netes barátjuk van, s 49 százalékuknak van közösségi hálózatban honlapja. A felmérés szerint az internet annyira a kommunikáció és a kapcsolatok központi közegévé vált, hogy 10 felnőtt közül hatan azt állítják, nem tudnának nélküle élni.
Magyarországon a 18 és 60 év közötti felnőttek 69,3 százaléka lépett például újra kapcsolatba egy rég eltűnt baráttal az internet segítségével, s a megkérdezetteknek mintegy fele kisebb-nagyobb rendszerességgel flörtöl is a neten. A felmérésben részt vevő ötszáz magyar felnőtt 94 százaléka regisztrálta magát valamelyik internetes közösségi oldalon – mint például az iwiw, hotdog, Myspace, Facebook.
A felmérés kiterjedt a gyerekekre is, akik közül világszerte minden ötödik beismerte, hogy olyan dolgokat néz, vagy olyasmit tesz az interneten, amit a szülei nem néznének el neki. A megkérdezett gyerekek húsz százalékát rajta is csípték, hogy olyasmit nézegetnek a neten, amit nem lenne szabad.
A nemzetközi átlag kétszerese, a 7-17 éves magyar gyerekeknek 42 százaléka válaszolta azt, hogy inkább nem igaz, illetve egyáltalán nem igaz az az állítás, hogy a szülei mindig tudják, mit nézeget, ha internetezik. Ráadásul a magyar gyerekeknek 87 százaléka nem jelzi, ha gyanús e-maileket vagy internetes tevékenységeket tapasztal, s 26 százalék gond nélkül kiadja a személyes adatait idegeneknek.
