A kéziratot utolsó felesége őrizte, aki eldöntötte, hogy a többi örökös tiltakozása ellenére kiadja a könyvet. A könyv kiadása erkölcsi és szakmai dilemmák sorát veti fel. A Krisztina című mű durva, szado-mazochista jelenetekkel zsúfolt tömény pornográfia. Csak helyenként, főképpen a vége felé csillan fel valami, amit az irodalmárok akár eszmei mondanivalónak is nevezhetnek – olvasható a lapban.
Több vagy kevesebb határozottsággal, de Csalog mindhárom gyereke ellenezte a Krisztina kiadását. Kegyeletsértőnek és apjuk emlékéhez méltatlannak tartják a regényt. Egyrészt azzal érvelnek, hogy apjuk nem a saját nevén, hanem női álnéven akarta megjelentetni a könyvet. Másrészt meggyőződésük szerint Csalog Zsolt maga sem “írói munkássága ” részének, pusztán pénzkereseti forrásnak tekintette a könyvet – áll a Népszabadságban.