Élet-Stílus

A weborvos válaszol

admin
admin

2008. 09. 29. 08:00

Eltűnőben a jóságos, joviális háziorvosok, akik betegeiket komplexen látták, helyükbe lépett az internet, valamint az öndiagnosztika és az öngyógyítás. De mit hihetünk el az információk áradatában?

Egy nőismerősöm hetek óta erősen köhögött, és hiába ment el háziorvosához, a tünetek nem enyhültek; az interneten kutakodva arra jutott, hogy tünetei leginkább a szamárköhögéshez hasonlóak – meséli dr. Bíró Zsuzsa.

„A háziorvos elsőre kétkedett, hiszen a betegség ellen gyerekkorban beadott oltás véd, így hazánkban tulajdonképpen nem létező betegségről van szó.

A beteg kérésére azonban mégis elvégezte a szükséges teszteket, és kiderült, hogy a betegnek igaza van: korábban kemoterápiás kezelésen esett át, és elvesztette immunitását a szamárköhögéssel szemben.”

A fiatal doktornő azonban az orvos szemszögéből rögtön az érem másik oldalát is megvillantja: „Kolonics György halála óta ha a mentőknek valakit nem sikerül újraéleszteniük, sok esetben a hozzátartozók számon kérik rajtuk, hogy miért nem használtak automata vagy félautomata defibrillátort. Pedig az csak bizonyos szívritmuszavarok esetén indokolt, nem általános csodaszer. Mégis a média, az internet azt a tévhitet ültette be közvéleménybe, hogy ha van ez az eszköz, akkor megmenthető az ember élete, ha pedig nem alkalmazzák, akkor meghal.”

Virtuális orvoslás
A fenti esetekből is jól látszik, a weben sem mindegy, kihez fordulunk egészségünkkel kapcsolatos információkért, melyik honlapon választunk virtuális orvost, és kinek a tanácsaiban, írásaiban bízunk meg. Az orvosi, egészségügyi szakportálok legnépszerűbb oldalai az Orvos válaszol rovatok, ahol az érdeklődők vagy publikusan, mindenki által hozzáférhetően, vagy zárt módon, kvázi mint egy valós beteg-páciens viszonyban kaphatnak választ kérdéseikre.

„Sok orvos lenézi a virtuális orvoslást, mondván, a beteg személyiségképének ismerete nélkül nem lehet diagnosztizálni – mondja dr. Gerencsér Emőke, a Weborvos.hu Orvos válaszol rovatának vezetője. – Tény, hogy a virtuális beteghez egészen másképp kell viszonyulni, és a feladatunk inkább a tanácsadás, orientálás, nem pedig a diagnózisállítás.”

A doktornő hét évvel ezelőtt szívességből kezdte el megválaszolni az akkor havi 3-4 levelet. Ma már naponta 150–200 kérdés fut be a rovatba – és ő továbbra is ingyen, a szabad idejében foglalkozik a kérdésekkel. „Hozzám érkezik be az összes levél, én küldöm tovább a megfelelőket az egyes szakértőknek, és természetesen egy részét én is válaszolom meg. Ráadásul nekem jut a provokatív, szemrehányó, az oldalt és a szakértőket szapuló levelek megválaszolása is.”

Hány kiló hány hét alatt?

Míg egy könyvtárban félpolcnyi irodalom
foglalkozik a fogyókúrával, az interneten több százezer honlapot
találunk a témában – és nagy valószínűséggel lesz olyan köztük, amely
éppen azt mondja, amit hallani akarunk. Lesz, amelyik öt hét alatt öt
kiló mínuszt ígér, de lesz olyan is, amely 25 kiló fogyással kecsegtet.
Néhány tipp ahhoz, hogy egy oldalról eldönthessük, mennyire hitelesek,
megbízhatók a rajta szereplő információk.

– Nézzük meg, ki
szponzorálja, finanszírozza a site-ot! Egy gyógyszergyár? Egy
táplálék-kiegészítőket forgalmazó cég? Esetleg ezeket a termékeket
árulja is? Vagy egy hírsite-ról van szó, amely függetlenként
hirdetésekből próbál megélni?

– Saját tartalom van az oldalon, vagy másoktól veszi át? Kik állítják
elő az oldal saját tartalmát? Orvosok? Szakújságírók? Vagy nyelveket
beszélő laikusok? Szerepel-e orvos szaklektor az impresszumban?

– Milyen gyakran frissül az oldal? Rendszeresen? Vagy évek óta ugyanaz a tartalom szerepel rajta?

– Milyen site-okkal ápol partnerséget, kiknek a logói szerepelnek az oldalon?

– Kezeljük fenntartással a fórumokban, blogokban szereplő információt!
Az ott szereplő történetek ismeretlen emberek személyes élményein
alapulnak, nem pedig objektív tényeken, ellenőrzött orvosi kutatásokon.

De nemcsak a hangvétel miatt nehéz időnként a levélírókkal. Akad ugyanis, aki azzal a céllal ír, hogy orvosát ellenőrizze; más a sürgősségi ellátás felkeresése helyett a weben várna azonnali választ; de van olyan beteg is, aki azért gépeli be leletét, zárójelentését, mert a szakorvoshoz csak 3-4 héttel későbbre kapott időpontot, és addig is szeretné, ha elmagyaráznák neki a sok ismeretlen, latin kifejezés értelmét.

Olyan levélírójuk is több volt már, aki azért fordult hozzájuk, hogy zárójelentése alapján az ismeretlen orvos szerint is gyógyíthatatlan-e, és ha igen, mennyi ideje lehet hátra. Ilyen esetekben orvos és beteg között gyakran virtuális pszichiátriai vezetés is történik, akár hónapokig is leveleznek. „Személyesen azonban nem találkozunk a betegekkel, nem lenne etikus” – mutat rá dr. Gerencsér Emőke a Weborvos interaktív rovatának jellegzetességére. A náluk dolgozó szakértők ugyanis nem gyűjtenek a weben pacienseket sem maguknak, sem más orvosoknak, konkrét orvost, intézményt, rendelést csak nagyon speciális betegségek esetén ajánljanak.

A HáziPatika.com-on az olvasók közvetlenül fordulhatnak a közel ötven szakértőhöz, és míg a Weborvos.hu-n a kérdések és válaszok is mindenki számára hozzáférhetőek, itt a virtuális rendelés mások elől el van zárva. Ezen a site-on a szakértők szintén ingyen, szabad idejükben válaszolják meg a beérkező kérdéseket, itt azonban nem kizárt a személyes kapcsolatfelvétel, az orvos és a beteg élő találkozása sem.
„A legtöbb kérdést évek óta nőgyógyász szakértőnk kapja. Ebből is látszik, hogy a nők sokkal érzékenyebbek az egészségükre, minden apró rezdülést észrevesznek magukon – mondja Pilling Róbert, az oldal főszerkesztője. – Férfitársaim viszont nem tartják férfias dolognak, hogy minden aprósággal szakértőhöz forduljanak. Inkább elnyomják magukban a tüneteket, problémákat, ezért is fordulnak orvoshoz sokszor nagyon későn.”

A háziorvos helyett?
A weboldalak Orvos válaszol rovatait az internetezők ma már részben a háziorvosok helyettesítőjeként használják. Természetesen kényelmesebb a karosszékből feltenni az akut ellátást nem igénylő problémára vonatkozó kérdéseket, nem kell órákat várakozni, a szakértők általában gyorsan és bérmentve adnak választ.

Másrészt viszont ezek a szolgáltatások is hozzájárulnak a klasszikus háziorvosi szerep degradálásához. „Míg korábban a körzeti orvos egy jóságos, joviális, általában már nyugdíj előtt álló, kórházi szakorvos volt, akinek emberileg is volt ideje foglalkozni a betegekkel, mivel a körzethatárok, illetve a finanszírozási feltételek úgy voltak kialakítva, ma az orvosok rendkívül leterheltek, egyre kevesebb idő jut egy betegre” – mutat rá a HáziPatika.com főszerkesztője. Másrészről viszont az internet időt is nyer az orvosnak: sok apró-cseprő, komolytalan probléma nem jut el hozzá, a beteg választ talál a weben.

Pilling Róbert: Internetes oldalt bárki pillanatok alatt létrehozhat.

Pilling Róbert: internetes oldalt bárki pillanatok alatt létrehozhat.

Dr. Gerencsér Emőke viszont azt hangsúlyozza, hogy ő továbbra is hisz a háziorvosi rendszerben, kell egy ember, aki teljes egészében átlátja a beteget. A Weborvos.hu doktora egyik legfontosabb feladataként annak tudatosítását említi, hogy nem egyenértékű a 12 év orvosi egyetemi és szakvizsgaképzéssel, ha valaki elolvasott 3-4 cikket az interneten, és valamely virtuális orvossal váltott 2-3 levelet. Az internetes tanácsadás nem helyettesíti a hús-vér háziorvossal való, személyes kapcsolatot.

Vélt és valós veszély
A szakportálokon kívül a női lapok is előszeretettel cikkeznek az egészségmegőrzésről. Valamint a különféle kereskedelmi célú oldalak: a táplálék-kiegészítőket, diétás szereket forgalmazók, a multilevel-marketinget folytató cégek, a különféle kozmetikai kezeléseket kínálók. „Én részben azért is vállaltam a virtuális rendelést, hogy jobban képben legyek a téren, hogy az egészségmegőrzésben éppen melyek az aktuális divatok, trendek, tévhiedelmek. Egy időben dúlt a Candida-őrület, idén a hidrokolon-terápia a sláger” – meséli a Weborvos.hu orvosa.
„Veszélyforrás, hogy egy internetes oldalt bárki pillanatok alatt létrehozhat, és a laikus nem látja, hogy az oldal tartalma szakmailag mennyire hiteles, megbízható – mutat rá Pilling Róbert. – Bizonyára Önhöz is jutottak el e-mailben keringő ráklisták. Másfél–két éve indult először útjára például egy olyan levél, amely különféle adalékanyagok rákkeltő voltára hívta fel a figyelmet, és a düsseldorfi egyetem gyermekrákkutató klinikájára hivatkozott. Az emberek lusták ahhoz, hogy rákeressenek, létezik-e egyáltalán ilyen intézet, vagy eltűnődjenek azon, hogy egy magára adó intézet miért terjesztene lánclevélben ilyen információt. Ráadásul hajlamosak vagyunk arra, hogy annál hitelesebbnek tartunk egy információt, minél több helyen találkozunk vele. Pedig ez szintén tévhit.”

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.