Élet-Stílus

Magyar régészcsapat indul a Nílushoz

admin
admin

2005. 09. 20. 10:37

Magyar leletmentő expedíció indul Szudánba, a Nílus negyedik zuhatagánál épülő Merowe duzzasztógát területére - közölte a munka hátterének megteremtésére létrejött Magyar Meroé Alapítvány az MTI-vel.

A jövő év elején kezdődő ásatás révén a Lassányi Gábor régész-egyiptológus által vezetett magyar tudóscsapat az egyetemes történelem egy rendkívül kevéssé ismert fejezetének feltárására, egyben az afrikai történelemkönyvek kiegészítésére készülnek – olvasható az MTI-hez kedden eljuttatott közleményben.

A szudáni kormány szakminisztériuma 2002-ben nemzetközi felhívást tett közzé a Nílusnál épülő gát építése által veszélyeztetett terület régészeti örökségének megmentésére – idézi fel internetes honlapján az alapítvány.

A Szudán területén fekvő ókori Núbia veszélyeztetett kulturális értékeire az újabb felhívás nyomán a British Museum és a Gdanski Egyetem évek óta igyekszik felhívni a kutatók figyelmét. 2003-ban francia, német, amerikai és lengyel kutatóintézet jelezte részvételi szándékát a leletmentésben. A mintegy 160 kilométer hosszúságú Nílus parti zónában a terepbejárások alapján több mint kétezer lelőhely található. A nagyarányú munkák elvégzéséhez további résztvevőkre van szükség.

A leletmentésben való magyar részvétel lehetősége 2004 elején vetődött fel először, a szándékot tavaly júliusban jelentették be Gdanskban. A magyar szakemberek a terepmunkák vezetőjével megállapodtak egy magyar koncessziós területről, amely a Nílus bal partján fekszik, mintegy húsz kilométeres hosszúságban, nagyjából a tervezett víztározó középső részén.

A magyar-szudáni leletmegosztás révén Magyarországra kerülő régészeti leleteket – hasonlóan az 1964-es expedícióhoz – a Szépművészeti Múzeum antik osztálya fogadja.
A Magyar Meroé Projekt régészek és egyiptológusok mellett természettudományos szakemberekből és mérnökökből áll.

A projekt az összegzés szerint méreteiben csak a híres asszuáni gát építéséhez hasonlítható, amelynek során az egykori Nílus-völgy területén új tó született, elnyelve Alsó-Núbiát, számtalan falujával, romvárosával és pótolhatatlan régészeti lelőhelyével. Az 1960-as években az UNESCO által szervezett “Nagy Núbiai Mentőakció” során az ismert régészeti lelőhelyek jelentős részét feltárták. A nemzetközi összefogásba 1964-ben – saját expedícióval – Magyarország is bekapcsolódott.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.