Élet-Stílus

UTAZÁS – Stockholm: vigyázat, nyugis!

admin
admin

2003. 06. 04. 13:17

Mint egy hatalmas modern szanatórium – svédekkel. Lebilincselő környezet, nyugalom és harmónia, s az aranyszabály: a másik adrenalinszintje szent!

Eltekintve attól, hogy az ember persze bárhol könnyen gondoskodhat saját izgalmi állapotának növeléséről, annyit azért megjegyezhetünk: Stockholm

hangulata nem erre inspirál. Ezenkívül a közel kéttucatnyi szigetből álló város tökéletes menedékhely a hőség üldözöttjeinek. A nap erősen süt, ám a hűs szellők elviselhetőbbé teszik a szabad ég alatti elfoglaltságokat – tudtuk meg a repülőtérről a szállásunkra vezető úton a taxisofőrtől.

Kedves fickónak tűnt, bár ha külföldre utazunk, akkor legalább az első embertől elvárjuk, hogy egy picit olyan legyen, ahogyan azt otthon elképzeltük. Esetünkben mondjuk magas, szőke, kék szemű, esetleg szemüveges, de mindenképp rideg és távolságtartó. E téren nincs szerencsénk. Az alacsony, fekete hajú, szakállas sofőr mediterrán hévvel invitált autójába, mikor felismerte bennünk a fizetőképes keresletet.

Ahogyan azt mi elképzeltük…


Ennyit a várakozásokról – megismerkedtünk az első iraki taxisöfőrrel. S az ő révén a svéd taxik büszkeségével, egy olyan hiper-szuper navigáló rendszerrel, mely kellemesen búgó női hangon azt is közli velünk, ha város egyik eldugott mellékutcájában az úttestre borul egy felelőtlenül az oszlophoz támasztott svéd kerékpár.
Aztán később az is kiderült: fehér hollónak számít a svéd taxis Stockholmban.

Ez persze nem meglepő, hiszen mint felértékelt emigrációs célpont, hosszú évtizedek óta mágnesként vonzza a bevándorlókat. De nemcsak emiatt hasonlít Londonra, vannak itt még hasonlóságok. Egyrészt az éghajlat, a sok eső mely mindkét metropolisban csodálatos parkokat öntöz, másrészt a szigetek közt szánkázó hol mélybe bukó, hol felszínre törő metrók és kisvasutak jól szervezett hálózata. S bár e járművek pesti metrótól eltérően halk duruzsolása, az állomások igényes kialakítása, s a festményeknek, képzőművészeti alkotásoknak köszönhető emelkedett hangulata szintén megér egy misét, mégis érdemesebb a szabad ég alatt bóklászni, ha igazán szépre áhítozik az ember.

Ha egyszer mindenki összejön…

Mert Stockholm szép. A parkok igényesek, ápoltak mégis visszafogottak, nem terelik el az ember figyelmét, de egyaránt tökéletes környezetet kínálnak sétához, olvasgatáshoz, játékhoz, ücsörgéshez és beszélgetéshez. Ha mindez együtt összejön, meghitt kisvárosi hangultra is bukkanhat az ember, bár a tömeghez itt szerencse is kell… – ez nem Bagdad, itt kevés ember él nagy területen fogalmazott iraki kalauzunk.

És hogy mi az, ami még a parkoknál is szebb? A házak. A gyönyörűen felújított épületek, a tiszta házfalak közt barangolva furcsa érzések szállják meg az embert: talán ilyen lehetne Budapest is, ha egyszer tényleg rendbe




hoznák a házakat, és alaposan kitakarítanának. Hiszen ugyanúgy látni százéves bérpalotákat és jóval fiatalabb húsz-harminc éves lakóházakat is, mint Budapesten, mégis másképp… minden tiszta, minden ragyog, külső-belső harmóniáról árulkodik. Nemcsak a belvárosban, hanem az ottani “Kökin” és a svéd “nyolckerben” is.

Ám hogy ne csak “bezzeggyerekként” emlegethessük a skandináv főváros építészetét, arról is gondoskodtak a legújabb “beavatkozások”. Bár nem annyira barbárul, mint Budapesten, de azért egy-két üvegpalota itt is besurrant a régi stílusú házak közé. Még a város szívében fekvő, annak méltóságot és tartást adó többszáz éves, monumentális stockholmi parlamentet is sikerült a Nyugati téri Skála-áruház stílusában kibővíteni.


Kint és bent

Ez azonban ne szegje senki kedvét, találni kárpótlást bőven. Elég csupán egy szigetnyit ugrani, s máris megláthatjuk milyen az, ha egy híd autóstul, biciklistástul, gyalogosostul és jelentős vasúti forgalmastul egy szokványostól alig eltérő házban végződik, hogy aztán kicsivel odébb, a domb túloldalán lásson napvilágot mind, aki jókor húzta le a fejét – a földrajzi adottságok látványos megoldásokat eredményeztek.

Bár a szemet gyönyörködtető külső láttán a turisták többsége lélegzetvisszafojtva várja, mit rejt a belső, egy-két múzeumi vizit és templomi hűsölés lecsillapítja a kedélyeket, s megnyugtatja az embert: séta jó levegőn, ez mindennél többet ér. A svéd Nemzeti Múzeum például olyannyira svéd, hogy a kiállított műtárgyak láttán rögtön hatalmas sárga műanyagszatyrok után kezdünk kutatni – ha megfeledkeznénk a tetemes beugróról, első látásra csupán ezek hiánya különbözetné meg a patinás intézményt az Ikeától. Persze a bútorgyártás szorosan összefügg a svédek történelmével, identitástudatával, és be kell látnunk, ebben tényleg jók. Nem hiába okoz gondot felismerni a kiállított tárgyak között a teremőr székét.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Felcsút, 2013. május 11.
Orbán Viktor miniszterelnök (j2) és Mészáros Lőrinc, a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnöke (b, a kormányfő mellett) nézi a labdarúgó NB II 26. fordulójában a Nyugati csoportban rendezett Puskás Akadémia-Kaposvári Rákóczi II mérkőzést Felcsúton 2013. május 11-én. Az összecsapást a Puskás Akadémia 2-0-ra megnyerte és feljutott NB I-be.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.