Belföld
Pripjaty, 2017. április 6.
Egy iskola falán megállt óra az ukrajnai Csernobil közelében fekvő Pripjatyban 2017. április 5-én. A csernobili atomerőmű 4-es reaktorblokkjában 1986. április 26-án bekövetkezett robbanás, a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete miatt 47 ezer embernek kellett elhgynia otthonát Pripjatyban. (MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)

Duplán megrázó az idei óraátállítás

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 10. 29. 08:00

Van, aki egy hétig is szenved az óraátállítástól, amit idén kettős fronthatás tesz még kellemetlenebbé – a két érzékenység általában együtt jár.
Korábban a témában:

Idén ősszel a laikus közönség részéről is különös figyelmet kapott a csaknem minden élőlényben megtalálható „belső óra” működése, miután a 2017-es orvostudományi Nobel-díjat a biológiai óra feltérképezéséért ítélte oda a bizottság.

Október utolsó vasárnapjának közeledtével a téma újra aktualitássá válik: sokaknak épp a belső óra stabilitása és precizitása miatt gyötrelmes átállni a téli időszámításra. Idén pedig még az időjárás is rátesz egy lapáttal.

Vasárnap hajnalban tekertünk

Érdemes ott kezdeni, hogy a fény szerepe döntő fontossággal bír életünkben, fény nélkül nem élhetnénk egészséges életet. Nem csoda, hogy a középkor egyik legkegyetlenebb, akár halálos kimenetelű kínzási módszere volt a sötétzárka. Hozzá sem értek az elítélthez, nem bántották, csak bezárták, és a sötétség elvégezte a többit – a fény szerepéről itt írtunk legutóbb az őszi napéjegyenlőség kapcsán.

A világ nagy részén a világosság legoptimálisabb kihasználása érdekében a XX. század folyamán vezették be a téli és a nyári időszámítást. Pontosabban a téli az „eredeti”, ehhez képest tekerjük eggyel előrébb az óramutatót március utolsó vasárnapján. Vissza pedig október utolsó vasárnapján, ami idén 29-ére esik: hajnali három óráról hajnali két órára.

Egyetlen óra mindent felborít

A fénymennyiség természetes váltakozását, azt a reggeli-esti, napi egy-két perces fogyást vagy növekedést szervezetünk minden további nélkül tolerálni tudja. Az egy órányi eltolódás viszont a megdöbbentően pontos belső óránkat nagyon megzavarja

– mondja a 24.hu-nak Dr. Pintér Ferenc meteogyógyász, a Meteo Klinika igazgatója.

Ha pedig megzavarodik, azzal egész szervezetünk ritmusa felborul, hiszen a biológiai óra az egyik legfontosabb szabályozórendszer. Csak hogy a legfontosabbakat említsük, hatással van:

  • a szervek működésére,
  • a hormonok kiválasztására,
  • a keringésre,
  • az agyra, az emésztésre,
  • de még az izomrendszerre is.

Egyéni adottságai függvényében minden ember más és más módon reagál. Van, akit egyáltalán nem hat meg, legfeljebb annyit érzékel az óraátállításból, hogy előbb lett sötét. Mások nyűgösebbek, fáradtabbak a kelleténél, sokaknál viszont elhúzódó fejfájást, alvási, szív- és érrendszeri problémákat hozhat felszínre. Egyértelmű tünetekről tehát nem beszélhetünk, de az óraátállítás mindenképp drasztikus változást, stresszterhelést jelent a szervezetnek, a társadalom többségét negatívan érinti – szögezi le a szakember.

Kettős fronthatások rontják a helyzetet

Némi gyógyírt ilyenkor a tudatosság jelent: feküdjünk le aludni „régi idő” szerint akkor is, ha még nem vagyunk álmosak, csak napi negyedórával toljuk el a programunkat, próbáljuk a napi rutint minél zökkenőmentesebben átállítani, készüljünk fel a tünetek kezelésére, és ebben az esetben is komoly segítséget jelenthet a fényterápia.

Biztos segítséget viszont csak az idő hoz. Egyeseknél néhány nap, másoknál egy hétnél is hosszabb idő kérdése, de a biológiai óra lassan felveszi az új ritmust. Ezzel pedig megszűnnek a panaszok is.

Idén viszont várhatóan a szokásosnál is nehezebb lesz az átállás az érkező kettős fronthatások miatt, és ez az igazán rossz hír: aki az időjárásra érzékeny, az a tapasztalatok szerint általában az óraátállítást is jobban megsínyli és fordítva. Most pedig a kettő együtt jelentkezik.

Pénteken meleg- majd hidegfront okozta hatásokra számíthatunk, de az igazi terhelés a vasárnapi meleg- majd markáns hidegfronttal érkezik: a változékony időjárás valamilyen szinten mindenkinél éreztetni fogja hatását – figyelmeztet Pintér Ferenc. Egészen pontosan – ahogy például itt már részleteztük – frontérzékenység nincs, mert nem maguk a frontok gyötrik meg az embert.

Hanem az olyan, más időjárási helyzetekben is előforduló „kísérőjelenségek” összessége, mint például a szél, a légnyomás vagy a hőmérséklet ingadozása.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.