Belföld

Tényleg akkora a baj a Közlekedési Múzeumnál?

Lugosi Péter
Lugosi Péter

2017. 04. 16. 13:00

A Liget Budapest Projekt kezdete óta nem egy hír született a Közlekedési Múzeummal kapcsolatban: megduplázódó költségek, betontenger, értelmetlen koncepció, hatástanulmány nélküli építkezés. Tényleg ilyen rossz a helyzet az új múzeumnál?
Korábban a témában:

Az új Közlekedési Múzeum létrehozása finoman szólva sem zökkenőmentes, gondoljunk csak az elkordonozott épületnél kialakult összetűzésre. A helyszíni munkálatok előtt nem készült külön környezetvédelmi hatástanulmány, ráadásul a korábbi számításokhoz képest a költségek is jelentősen növekedtek. Az ilyen hírek után adódik a kérdés: vajon minden rendben megy a Vitézy Dávid vezette Közlekedési Múzeumnál?

Nézzük a tényeket!

Miért oda?

Az egyik legelső, és talán legtöbbet vitatott kérdés az, hogy miért épp a Városligetben kell felépíteni az új múzeumot? A legfontosabb érv az, hogy az eredeti épület is itt állt, igaz, nem ezt restaurálják, hanem egy teljesen új, formáiban az eredetire emlékeztető építményt húznak fel.

A Városliget mellett szól az is, hogy kevés olyan használható terület van ma Budapesten, amely megfelelő nagyságú és egyben jól megközelíthető is.

Talán azok a mára használaton kívüli, általában eredetileg iparterületként működő részek jöhetnek még számításba, amelyeket rozsdaövezeteknek neveznek. Nem ritka, hogy ezeken valamilyen kulturális funkciót ellátó komplexumot emeljenek – gondoljunk csak az egykori Ganz gyártelepén létrehozott Millenárisra –, ezért kézenfekvő lenne ez a megoldás.

Egy gyűjtemény ráadásul hosszú távú megoldást jelenthetne a kiválasztott területnek, hiszen a múzeum elhelyezésével felvirágozhatna egy-egy rossz állapotban lévő városrész. Azonban a múzeum kitelepítése rengeteg plusz költséggel járna, a környezet egészét meg kellene újítani.

Ám van egy szempont, ami eldönti a múzeum elhelyezésének problematikáját. Ez pedig a Liget Budapest Projekt, amellyel egy teljesen új, a Közlekedési Múzeumot is magába foglaló Múzeumi Negyed fog megszületni.

A kérdés, hogy mennyire okos döntés egy rakás közgyűjteményt elhelyezni a város legnagyobb parkjába, teljesen független a Közlekedési Múzeumtól, hiszen a döntést nem annak vezetői hozták. Vitézyéknek mára egyetlen feladata maradt: tartalommal kell megtölteniük a gyűjteményt.

Miért így?

A 444.hu nemrég közölt egy cikket az építkezéssel kapcsolatban, amelyben a tervezett mélygarázst, az újjáépítés tényét, magát az épület kialakítását, illetve a költségek emelkedését is kritizálták. Nem sokkal később Vitézy Dávid Facebook-posztban reagált a bírálatokra.

A múzeum megbízott főigazgatója hangsúlyozta, a tervezett mélygarázs nem a Közlekedési Múzeum alatt, hanem mellette épülne fel, ráadásul a múzeum a Magyar Nemzeti Galériával, illetve a Ligetbe látogatókkal közösen használná a süllyesztett parkolóhelyeket. A Liget területén egyébként további két helyszínen alakítanának ki hasonló mélygarázst.

A garázsrendszer célja az, hogy csökkentse a felszíni parkolók számát, ezzel helyet adva a zöldterületnek. Maguk az építkezési munkálatok egyébként nagyjából 70 fát érintenek, amelyeket – a Magyar Zene Házánál tapasztaltakkal ellentétben – nem kivágni, hanem átültetni fognak. Vitézy szerint az átalakítással 26 százalékkal csökkenhet a parkolóhelyek száma, ezzel pedig az autóforgalmat is visszaszoríthatják.

A régi Közlekedési Múzeum és a tervezett épület felülnézete. Jól látható, hogy bár a komplexum távolabb kerül majd a Hermina úttól, a mélygarázs beépítésével így is növekedni fog a zöldterület. Kép: Google Maps, Garten Studio

És hogy mi szükség van a süllyesztett kiállítótérre?

Mivel a régi épület nem volt megfelelő az új múzeum berendezésére, a komplexum alapterületét pedig nem akarták növelni, a süllyesztett termek kialakítása mellett döntöttek. Az építkezéssel nagyjából háromszorosára növekedhet majd a múzeum kiállítóterének nagysága, mindeközben alapterület nem nő.

A mélyben található termek kialakítása mellett szól az is, hogy nem éri őket természetes fény, amely sok kiállított tárgyra kifejezetten káros lehet. Az új múzeumban a tervek szerint a fény-hang technika amúgy is komoly szerepet kap majd, hasonló módszert alkalmaznak a brüsszeli Train Worldben is. Természetesen nem a Ligetben található komplexumban fogják őrizni a gyűjtemény egészét, az épületen belül pedig egy hatalmas teherfelvonóval oldják majd meg a kiállított járművek szállítását.

A felszínen, ahogy az a látványtervekből is kiderül, az eredeti épületre hajazó komplexum fog állni. Ebből ingyenesen látogatható közösségi teret alakítanak ki, a könyvtár, bolt, étterem és kilátó mellett néhány kiállított tárggyal is találkozhatnak majd itt az érdeklődők.

Hogy maga az épület mennyire esztétikus, arról is érdemes beszélni – a giccsbe hajló historizálás már a Horthy-korszakban sem állt jól minden esetben. Azt viszont hozzá kell tenni, hogy Vitézyéket ebben a kérdésben is kész döntés elé állították, a terveket már 2015-ben, a főigazgatói kinevezés előtt elfogadták.

A Közlekedési Múzeum látványterve Kép: Facebook/Közlekedési Múzeum

A költségek emelkednek, hatástanulmány továbbra sincs

Korábban mi is írtunk arról, hogy a múzeumi építkezésére szánt költségek jelentősen növekedtek, és igen valószínű, hogy tovább emelkednek majd.

Ennek egyik oka az, hogy Vitézy Dávid érkezésével több változás is beállt a tervben. A főigazgató kinevezése után derült ki, hogy az új építmény önmagában nem lesz megfelelő méretű ahhoz, hogy színvonalas, 21. századi múzeumot rendezzenek be benne, így a mélyben kialakítandó termek mellett döntöttek.

A kivitelezéskor egyébként is több olyan körülmény van, amellyel a tervezéskor még nem lehet pontosan számolni. A Közlekedési Múzeum esetében ilyen volt például az eredeti épület azbesztmentesítése; a veszélyes anyagot régen nagy mennyiségben használták szigeteléshez, napjainkban azonban igen körültekintően kell eltávolítani.

Ami a hatástanulmányt illeti: a Liget Projekt kezdetekor számos felmérést végeztek – ezek elérhetők online –, és azóta is folyamatosan készülnek az újabb és újabb tanulmányok. Való igaz, hogy külön, csak a Közlekedési Múzeummal foglalkozó elemzés nem született, a korábbiak azonban külön-külön is bemutatták az egyes építkezések következményeit, így a Közlekedési Múzeumét is.

A Pest Megyei Kormányhivatal éppen ezekre az előzetes vizsgálatokra hivatkozva döntött úgy, hogy nem kell a múzeum építésének megkezdése előtt környezeti hatástanulmány készíteni. Utóbb azonban a hivatal másodfokon megsemmisítette saját döntését. A döntés azonban továbbra sem tette szükségessé az előzetes tanulmányt.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a történet teljesen rendben lenne. A hvg.hu szerint a döntéssel szemben február közepén fordult bírósághoz Garay Klára, a ligetvédők egyik vezéregyénisége. Február 16-án azonban a hivatal kiadta az építési engedélyt, ugyanis a fellebbezés esetleges elfogadása után erre nem lett volna lehetősége.

Most akkor minden rendben?

A fentiek alapján ugyanakkor senki se higgye azt, hogy minden rendben zajlik a múzeum körül.

Fontos azonban különbséget tenni a projekt politikai és szakmai része közt.

Az, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal gyorsan ki is adta az építési engedélyt, még mielőtt Garay Klára a bírósághoz fordulhatott volna, finoman szólva is rázós ügy, ahogy eleve a Múzeumi Negyed átalakítása is. Ennek azonban nem sok köze van ahhoz, hogy a múzeum vezetősége miként is képzeli el a gyűjtemény jövőjét.

Vitézy BKK-s karrierje bebizonyította, hogy meglehetősen elhivatott, a szakmai véleményét pedig kevéssé befolyásolja a politika – nem véletlenül kellett távozni a vállalat éléről. Ez persze nem jelenti azt, hogy a múzeum főigazgatója tévedhetetlen lenne, csupán annyit, hogy komolyan veszi a munkáját, és kapható a szakmai vitára.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.