Belföld

Gulyás Márton bűnös, 300 óra közmunkát kapott

Molnár Zoltán
Tóth Richi
Molnár ZoltánTóth Richi

2017. 04. 13. 13:04

A Sándor-palota előtti tüntetésen még hétfőn vágott az épülethez festékes flakonokat egy társával Gulyás Márton aktivista, miután nem tudtak lufikat megtölteni a flakonokban lévő festékkel. Csoportosan elkövetett garázdaság miatt álltak ezért bíróság elé. Gulyás csak azért kért bocsánatot, mert nem előbb dobálta meg a palotát, sőt más intézményeket. Varga Gergő szerint se keltett megbotránkozást a tettük. A tanúként meghallgatott hat rendőr zömmel csak Gulyást látta dobni, a hatodik tanú azonban civilként követte Vargát a belvárosig utána. Szerinte hamis, ami a médiában megjelent a lakásán történt elfogásról. Végül így is bűnösnek mondták ki társával, Varga Gergővel együtt, bár a csoportosan elkövetett garázdaságot ejtették. Az ítélet nem jogerős.
Korábban a témában:

Az Orbán-ellenes tüntetések egyik mártírja és arca lett Gulyás Márton aktivista. Csütörtökön fél 1-től tárgyalták gyorsított eljárásban a több mint két napja fogva tartott tüntető és társa, Varga Gergő festékdobálós ügyét. Az aktivisták hétfőn este a Sándor-palota előtti spontán tüntetésen a CEU-törvény aláírása ellen tiltakozva narancssárgára akarták festeni az épületet. A vád csoportosan elkövetett garázdaság bűntette, ami 3 év szabadságvesztéssel büntethető.

Gulyást végül a bíróság bűnösnek mondták ki társtettesként elkövetett garázdaság és rongálás bűntettében, a próbára bocsátását megszüntették, korábbi ítéletét beleszámítva, halmazati büntetésül 300 óra fizikai munkakörben teljesítendő közérdekű munkára ítéli. Ha nem végzi el, fogházban kell letöltenie. 12 órát teljesítettnek tekintenek az őrizet miatt. Vargát is bűnösnek mondták ki ugyanazokban a vádpontokban. Őt 200 óra közérdekű munkára ítélték, ugyanúgy fogházba kell mennie, ha ezt nem hajtja végre. A rongálás költségét is meg kell fizetniük.

Fotó: Bielik István/ 24.hu

A bíró az indoklásban elmesélte a történteket a palotánál. Szerinte ott beszélték meg, hogy a festékes palackokat nekidobják a palotának, nekiiramodnak, Gulyás nem tudja eldobni, Varga igen, el is találja. A Sándor-palota műemlék, a vádlottak pedig kárt okoztak. Mindezt a vádlottak vallomása és a kamerafelvételek is alátámasztották. A bíró szerint Varga mellett egy harmadik személy is dobott flakont. A bíróság szerinte nem mérlegelhette azt, ki hogy áll a Sándor-palotához, az műemlék, és slussz, megvannak a jogszabályi keretek erre.

A vádlottak erőszakosak voltak, nem kell a bíróság szerint az, hogy kárt szenvedjen pl. az épület, a festékkel dobálás így is dolog elleni erőszak. Miközben a bíró indokolta az ítéletet, egy ponton váratlanul

felállt a Gulyásért idejött mintegy száz fős hallgatóság és egyszerre kivonult a teremből.

Folytatta a bíró, a szabadságvesztés eltúlzott, aránytalan joghátrány lett volna. Az ügyészség nem értett egyet, felfüggesztett szabadságvesztésért, a védők felmentésért fellebbeztek, tehát az ítélet nem jogerős, másodfokon folytatódik a per. Gulyás és Varga őrizete megszűnt, szabadon távozhattak, őket tapsvihar fogadta a bíróság folyosóján.

Gulyás: Áder bűnrészes

A per elején az érkezőket hangos taps fogadta a teremben, akiket rabláncon hoztak be. A tárgyaláson ott volt többek között Mécs Imre rendszerváltó politikus, Szigetvári Viktor, az Együtt Országos Politikai Tanácsának elnöke, valamint az a lány is, aki a rádió épületére az egyik tüntetésen kitűzte az EU-s zászlót és tüntetett az Oktogonnál is, onnan bevitték a rendőrök. Az épületben tudósítónk szerint nagyjából 100-an gyűltek össze.

Gulyás a tárgyalás kezdetén kiküldette az általa propagandagépezetnek nevezett M1, Echo TV és TV2 munkatársait, nem járult ahhoz hozzá, hogy ezek a médiumok felvételeket készítsenek róla. Órákkal később Gulyás ismét jelezte, hogy az eszközeik még mindig itt vannak, őket a Kreml propagandaeszközeinek nevezte. A bíró közölte, hogy nem tesz különbséget médiumok között.

Az ügyész szerint a vádlottak megbotránkoztatást okoztak tettükkel, ráadásul rongáltak is. Az ügyvéd szerint jogtalanul verték Gulyást és társát bilincsbe, ezért azt kérte a bíróságtól, vegyék le azokat. Gulyás és Varga ügyvédje is arról beszélt, hogy véleményük szerint jogtalan volt már az őrizetbevétel is. Ezért az indítványozták, szüntessék meg azt. A bíró ezek után úgy döntött, hogy a vádlottakról a tárgyalóteremben levehetik a bilincset.

Gulyás nem tartotta helytállónak a vádat, de nem tagadta meg a vallomástételt. Felvezetésében azt mondta, előfordulhat, hogy összefüggéstelenül fog fogalmazni, mert az előző 72 órában nem tudott rendesen étkezni és pihenni.

Kép: Bielik István

Cselekedetével semmi megbotránkoztatót nem követett el. Áder Jánost pedig bűnrészesnek nevezte a Lex CEU kapcsán, amivel a tanszabadságot korlátozzák. Cselekedetével arra akart rávilágítani, hogy a Sándor-palota és a köztársasági elnöki intézmény nem független intézmény, hanem fideszes pártintézmény. Bocsánatát csak azért kért, mert eddig várt a dobálással. Illetve azért, mert a Sándor-palota mellett még narancssárga festékkel kellene összekennie még az MNB és a Parlament épületét is.

Ígéretet tett arra, hogy ha elengedik őt a bíróságról, folytatja rendszerellenes cselekményeit.

Cselekményre pedig Kósa Lajos ATV-s interjúja sarkallta, ekkor érezte azt, hogy “itt a vég” és elindult vízbázisú festéket beszerezni.

!!! VIDEÓNKAT !!!

a tárgyalásról itt nézheti meg.

Varga: Úgyis narancssárgára festik a palotát jövőre

A bíróság épületében tudósítónk szerint rengeteg a készenlétis rendőr.

Kép: Bielik István

Vallomásában Varga sem ismerte el, hogy bűncselekményt követett volna el, nem botránkoztatott meg senkit, de a dobálást elismerte. Ő is azt állította, közfelháborodást Áder okozott azzal, hogy aláírta a CEU-törvényt. És egyébként is, ők “csak segíteni akartak a Fidesznek, mert jövőre úgyis narancssárgára festik a palotát”.

Varga szerint a egész művelet úgy történt, hogy valaki (állítása szerint Gulyás) elszámolt háromig, mindenki felkapott egy festékkel teli lufit / flakont és megindult a Sándor-palota felé és dobott. Azt nem látta, hogy talált-e a dobás, később derült ki, hogy igen.

Tanúvallomások: Mindenki csak Gulyást ismeri fel

A vádlotti vallomások után a bíró úgy döntött, a kinti kihangosítást bekapcsolják, a tanúkat a bíróság másik helyiségében helyezik el, mert a tanúk hallhatták a kihangosításon a vádlotti vallomásokat. A védelem ezt sérelmezte, szerinte ezek után a tanúk nem tehettek volna vallomást, de a bíró lesöpörte az asztalról.

Az első, rendőr tanú arról beszélt, csak annyit látott, hogy egy flakon volt Gulyás kezében, a levegőben volt a keze, amikor elkapták. A tanú megbilincselte és bevitte a Sándor-palotába Gulyást. Alapból csak arra volt figyelmes, hogy a tömegből egy ugró-dobó férfi közeledik. Arra nem emlékezett a tanú, hogy a vádlott jobb kezében volt-e a flakon. Azt sem tudta, mi lett a flakonnal, csak Gulyásra figyelt és a rendőrtársára. Állítása szerint az ő ruhája is festékes lett. Nem tudja, mikor lett az, mert amikor intézkedés folyik, nem erre figyelnek. Az ügyvéd kérdezte arról, hogy ha nem intézkednek, akkor is festékesek lettek volna-e a rendőrök. A rendőr tanú gúnyolódott, hogy ha aznap nincs szolgálatban, akkor se lesz festékes, de előfordulhatott volna szerinte. Ebből a lehetséges-nem lehetséges vitából, ami az ügyész szerint parttalan volt, végül a bíró emelkedett ki, aki lepisszegett mindenkit.

Fotó: 24.hu / Bielik István

A második tanú dettó rendőr volt, és eddig ő is csak Gulyást ismerte fel a két vádlott közül. Hétfőn reggel fél nyolckor kezdett 24 órás szolgálatot, várható rendkívüli esemény miatt nem volt pihenőideje. Gulyás bal kezében volt szerinte a flakon, a kordonon ugrott át, majd lekísérték a földre. Vallomása hasonló volt, mint az előző rendőré. Gulyás nem tudta eldobni a flakont, mert megállítottak a kezét, ezért a palack a földhöz csapódott. Nem tudhatták, mi van a flakonban, lehetett volna bármi más is. Nem látta, hogy más is csinált-e valamit vagy futott volna, ők Gulyással foglalkoztak.

A harmadik tanú egy rendőrnő volt. Gulyást felismerte ő is, ott volt az előállításkor, de Vargát ő sem. A tanú is azt vette észre, hogy valaki fut a rendőrsorfal felé és valamit lendít a kezében. Aztán látta, hogy Gulyást földre vitték. Látta, hogy leesett valami festékes tárgy, ami ráfröccsent. A parancsnoka utasította, hogy mossa le a foltot. Azt a tanú nem látta, hogy elfogták Gulyást, csak azt, hogy viszik le. Látott egy futó személyt, de nem tudja ki volt az, az illető a kordon felé futott. Közös volt eddig mindhárom tanú szóhasználatában, hogy “tanult önvédelmi fogással” vitték földre Gulyást. A harmadik tanú nem tudta megmondani, hogy a Gulyás kezében lévő flakon szennyezte-e be. Gulyás elnézést kért a tanútól, hogy festékes lett, a rendőr elfogadta ezt.

A negyedik tanú is kapott az arcába-szemébe a festékből. Azzal foglalkozott, hogy a kordonon belülre ne jusson más. Ahogy lendítette Gulyás a flakont, akkor kapott a festékből. Nem látta, hogy szennyeződött az épület. Gulyás tőle is bocsánatot kért, hogy festékes lett, a rendőr megköszönte és elfogadta.

Az ötödik tanú Gulyást felismerte, Vargát nem. Ő arra vigyázott, hogy a kordonon belülre ne lépjen senki. Perifériás látásából balról látta, hogy megindultak, majd tekintete az előtte lévő tömegre helyezte. Ő is festékes lett.

Fotó: 24.hu / Bielik István

Az utolsó, hatodik tanú egy rendőrtiszt, aki azt kérte, olvassák fel a tanúvallomásában foglaltakat. A bíró azonban azt kérte tőle, mondja el inkább. Érdekesség, hogy ő volt az első tanú, aki Vargát is felismerte. Azt mondta, civil bűnügyi rendőrök voltak a téren, hogy megfigyeljék az embereket és jelezzék, ha rendbontás készül. Több ezer ember megjelent a Sándor-palotánal, szerinte teljesen normálisan, minden probléma nélkül zajlott a tüntetés. 11 után a tömegből két fiatal férfi futott kezükben sárga színű dobozzal és eldobták, ami a kezükben van. Mindketten az épület felé dobtak, nem a rendőrökre. Gulyást elfogták a helyszínen.

A tanú szerint bűncselekményt követtek el, garázdaság vagy rongálás történt szerinte. Aztán arra koncentrált, hogy Vargát elfogják, de a tömegben nem lehetett, illetve egyedül volt a feladatra. Rövid idő után meg is találta, megfigyelés alá vonták. Ésszerűtlen lett volna ott intézkedni ellene, problémákat okozott volna. Szólt egy kollégájának, megfigyelték Vargát, amikor a tömeg elindult a Várból, figyelés alatt tartották egészen a Király utcáig, amikor kiváltak a tömegből. Ő úgy emlékezett, hogy a jobb kezükben volt a palack, ami azért érdekes, mert az eddigi tanúk szerint a balban. Vargát az alapján azonosítottak részben, hogy sárga pöttyös lett a dzsekije. Járőrt kértek ezután.

Hazugság szerinte, hogy 8-9 rendőr ment be Vargáék lakásába. Szerinte korrekten, tisztességesen intézkedtek. Kikérte magának mindazt, ami megjelent erről.

Nem látta, amikor lufikat próbáltak festékkel megtölteni, csak akkor, amikor kifutottak a tömegből. Varga kérdezte a tanút, ha a harmadik palack is repült volna, látta volna-e. A tanú azt mondta, mást nem látott. Arra nem válaszolt, hány fedett rendőr volt a tüntetők közt. Ő volt tehát az utolsó meghallgatott tanú, ezután szünetet rendelt el a bíró.

Az ügyvéd a szünetben elmondta, az őrizetbe vétel jogtalan volt, ahogy annak a fenntartása is, mindez alapvetően korlátozta a védelem jogait. Az indítványait lepergette a bíróság, de az őrizetbe vételt fenntartotta, a bilincset legalább leszedhették. A tanúmeghallgatások is jogszerűtlenek voltak, mert a tanúk ismerhették a kihangosítás miatt a védelem álláspontját. Szerinte a bíróság majd a jelenléthez köti a tanúk meghallgatását, így intézi el az ügyet (nem voltak jelen, tehát nem hallhattak semmit – hivatalosan). A videófelvételek meghallgatása következett, ezeket nem láthatta még a védelem. Ahogy az ügyvéd fogalmazott:

Ez egy teljes justizmord, ami itt folyik.

A bizonyítékok ismertetésekor fotókat és videókat is megnéztek, felolvasta a bíró a Sándor-palotát ért károkat, sőt az ügyészség még a Gulyásék által eldobott festékesflakonok másait is csatolta. Gulyás hosszas szemrevételezés után elismerte, hogy ilyen volt az általuk eldobott palack. Varga azt mondta, sötétben látta először a flakont, így nem ismeri fel.

Perbeszédek: nem érdekelte őket a műemlék

Az ügyész perbeszédében azt mondta, a véleménynyilvánítás nagyon fontos, jogi dokumentumokra, alaptörvényre, törvényekre hivatkozott. Hozzátette, hogy korlátozható e jog, az nem sérthet más alapvető jogot. A vád szerint köztörvényes cselekményeket követtek el a vádlottak. A vallomások, a bizonyítékok, a jelentések kétséget kizáróan megállapíthatóvá teszi a tényállást. Felidézte, hogyan készült fel Gulyás a rongálásra, hogy nem érdekelte őket, hogy a Sándor-palota műemlék.

Fotó: Bielik István

Az ügyész szerint kihívóan közösségellenes volt, amit tettek, megbotránkozást keltettek másokban. Erőszakosnak is nevezte pár palack eldobását. Ráadásul a festék szembe kerülve lemosást igényel, egészségügyi kockázatai vannak. Újra meg újra arra tért ki, hogy ez egy műemlék épület, a világörökségi területen, ez bizony megzavarja a köznyugalmat. Gulyás ügyvédje mosolyogva rázta a fejét, miközben az ügyész arról beszélt, a köznyugalom megsértése objektív is lehet.

Hárman szervezetten, de legalább egy időben valósították meg a tettüket, ez a garázdaság többszörösen minősített esete az ügyész szerint. “A műemlékek azért vannak, hogy megmaradjanak az utókor számára” – védte körme szakadtáig a szép Sándor-palotát, amin ugyanakkor nem történt súlyos kár. Súlyosbításként kezeli, hogy Gulyás már követett el törvénysértést, illetve hogy elszaporodtak a garázdaságok Magyarországon. A beismerő vallomást és az egyikük büntetlen előéletét enyhítő körülményként fogta fel.

Börtönben végrehajtandó szabadságvesztést kér, felfüggesztve.

Gulyás ügyvédje, Matlak Gábor szerint hosszasan ecsetelte a véleménynyilvánítás korlátainak hagyományait. A gyorsított eljárást is kritizálta, mivel ez egy bonyolult ügy, ráadásul több bizonyítékot a tárgyalás napján ismert meg a védelem. Szerinte csorbította Gulyás jogait, hogy őrizetben volt végig, pl. nem tudott tanúkat felkutatni. Az ügyész által említett tényállásokat nem ezekre az esetekre írták az ügyvéd szerint. Az ügyészség ennek ellenére politikai jellegű ügyekben használja a garázdaságot. Az általános normák szerint értelmezhető a a megbotránkozás keltése, Gulyásék tette nem volt az. Szerinte Áder cselekménye is megbotránkozást keltett.

Fotó: Bielik István

Gulyás palackja el sem érte a Sándor-palotát szerinte, nem szennyezte be az épületet. Lehettek mások ott, amik okozhattak károkat is, de Gulyásé nem. A vádat figurázza ki egy viccel, hogy mi lett volna, ha Gulyás eldobja a palackot. Legrosszabb esetben előkészülettel vagy rongálás kísérletével lehet Gulyást vádolni a védő szerint. A palotát amúgy sem rongálták meg, a festék letakarítható. Szerinte a három ember közös rongálási kísérletére, összedolgozására nincs bizonyíték, nem egyeztetett a három ember. A védő arra hivatkozik a nagyon hosszú perbeszédben, hogy a vádlottak a helyszínen találkoztak, ott döntötték el, hogy ők is dobnak a palotára a Gulyás által hozott palackjaiból.

A védelem szerint csak a felmentés lehet jó ítélet. A cselekmény nem is volt erőszakos, személy ellen nem irányult, dolog ellen sem volt rongálás, másnapra le is takarították. Gulyás szándékosan vízbázisú festéket keresett, hogy le lehessen takarítani.

Varga védője az őrizetbe vételt kritizálja, ami szükségtelen volt. Szerinte az alapvető jogaikat se gyakorolhatták, nem kaptak enni-inni, nem tudtak aludni, zuhanyozni. Felháborodottan mondta, hogy fél órával a tárgyalás előtt kapták meg a bizonyítékokat. Súlyos eljárási hiba volt az is, hogy a tanúk hallhatták a vádlottak vallomását. Szerinte “leckéztetés” az egész eljárás. Ő is cáfolta a cselekmények erőszakosságát, és azt mondta, nagyon fontos elem volt az, hogy a Sándor-palota a Köztársasági Elnöki Hivatal helye, szóval nem az épület, hanem a szimbólum ellen irányult a dobálás. Ha a bíróság elítéli őket, olyan üzenetet közvetít majd a társadalom felé, hogy ne merjék kinyitni a szájukat. Szerinte is állagsérelem szükséges a rongálás megállapításához, de ilyen nem történt, lemosták a falról a vízbázisú festéket. A vádlottak felmentését kéri ő is.

Gulyás Márton is szólt az utolsó szó jogán. Köszönetet mondott a jelen lévő médiumoknak (leszámítva az elején kiküldötteket), a védőjének és az ügyészségnek is. Ha valóban erőszakos és kirívóan közösségellenes volt a tette, akkor lépjenek fel ellene a büntetőjog eszközeivel. De mit lehet kezdeni, ha azt látja az ember, hogy egyesek visszaélnek a közhatalommal és vagyonnal, és akkor az ügyészség nem túl aktív. Szerinte a társadalom igazságérzete nem fog helyrebillenni az ő elítélésével. Hosszas rendszerkritikát mondott, majd azt kérdezte, jó helyzet-e az, hogy odáig jut a dolog, hogy az embernek festékes flakonnal kell kifejezni a véleményét. Kéri a bíróságot és ügyészséget, hogy “nőjenek fel” a hivatásukhoz. Beszédét taps kísérte, a bíró mérgesen reagált erre.

Fotó: Bielik István/ 24.hu

Varga Gergő annyit mondott, hogy egy demokráciában az alapjogaink nem azért vannak, mert le vannak írva az alaptörvényben. A szólásszabadsághoz való jog használatát lehet feszegetni szerinte. Ők is ezt teszik, mert olyan szintre süllyedt a közélet, amit már nem lehet tolerálni. Eddig nem lehetett azt mondani az országra, hogy diktatúra, akkor mit mondunk arra, ami később jön. A politikai véleménynyilvánítás alapja lehet a garázdaság. Mi lesz a következő? – kérdezi, a krétarajz gyűlöletbeszéd lesz? “Ha elítél engem a bíróság garázdaságért, akkor azt büszkén fogom viselni” – zárta.

72 óra

Gulyást előtte 72 órás őrizetben tartották, az ügyészség szerint 23 ezer forintos kárt okoztak a dobálással. Az ügyben szereplő három elkövető a nyilvános rendezvényen – az egyikük által beszerzett – 6 darab, festéket tartalmazó műanyag flakon tartalmát lufikba próbálta tölteni azért, hogy azokat az épület falán szétdurrantva, minél nagyobb felületet szennyezzenek be festékkel.

Miután a festék sűrűsége miatt ez nem sikerült, a festékes flakonok tetejét levették, majd a kordonhoz futva, a rendőri sorfal felett a Sándor-palota irányába dobták. Azok közül 1-1 flakon a Sándor-palotát eltalálta, annak erkélyét és falát festékkel beszennyezte, ezzel megrongálva azt, így a kiemelten védett nemzeti vagyonban 23.000 forint kár keletkezett.

A cselekménnyel kapcsolatban a Budapesti Nyomozó Ügyészség két személyt vett őrizetbe és hallgatott ki gyanúsítottként csoportosan és nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság bűntettének, valamint műemlék megrongálásával elkövetett rongálás bűntettének megalapozott gyanúja miatt. Harmadik társuk jelenleg ismeretlen.

Kép: Bielik István

Garázda

Az ügy egyik terheltje a megalapozott gyanú tárgyát képező bűncselekményt próbára bocsátás próbaideje alatt, illetve más folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt követte el.

Ez az ember Gulyás Márton, aki a kopaszok népszavazós akciója után eltávolított az NVI épületéről két táblát. Ezt követően a bíróság másodfokon, jogerősen, garázdaság vétségében bűnösnek találta Gulyás Márton aktivistát.

Akkor egy év próbára bocsátották.

Az ügyészség szerint akkori cselekedete közösségellenes, erőszakos, másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltően garázda volt.

A szervezők a tárgyalásra meghirdettek egy eseményt a Budai Központi Kerületi Bíróságra, mint írják:

Marcit és Gergőt azzal vádolja az ügyészség, hogy “kirívóan közösségellenes” és “erőszakos” magatartást tanúsítottak. Gyere el, ha szerinted viszont az Orbán-rezsim politikája közösségellenes, ha szerinted az Orbán-rezsim követ el nap mint nap erőszakot az alkotmányosság, a demokrácia és a jogállam ellen! A tárgyalás nyilvános, legyünk ott minél többen!

Képek: Bielik István / 24.hu

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.