Simonyi András (simonyi andrás, )
Belföld

A volt washingtoni nagykövet szerint kelet felé sodródunk, aminek súlyos következményei lesznek

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

¯\_(ツ)_/¯. 2017. 04. 11. 14:23

Korábban a témában:

Sok mindenben nem értek egyet Szemerkényi Rékával, de az tény, hogy elkötelezett híve az atlantizmusnak, és ebből a szempontból jelzés, hogy a magyar kormány visszahívta

– mondta Simonyi András, Magyarország korábbi washingtoni nagykövete a 24.hu-nak arról, hogy a kormány nemrég hazarendelte a nagykövetét Washingtonból, majd a helyére Szijjártó Péter helyettesét, Szabó Lászlót küldi ki.

Simonyi 2002 és 2007 között volt washingtoni nagykövet, előtte a brüsszeli NATO-központba delegált nagykövetként szolgált. 2012 óta a washingtoni Johns Hopkins Egyetemen a Paul H. Nitze Nemzetközi Tanulmányok Intézet transzatlanti kapcsolatokkal foglalkozó központjának ügyvezető igazgatója.

Szerinte Szemerkényi tapasztalt, jó szakember volt, még ha nem is értettek egyet sok mindenben. Szabó Lászlóval eddig egyszer találkozott, nem sokat tud róla mondani. Szerinte Magyarország transzatlanti elkötelezettsége az utóbbi időben egyértelműen gyengült.

Pedig korábban kifejezetten az volt a magyar kormány várakozása, hogy ezek a kapcsolatok erősek lesznek. Szemerkényi a választások után nem sokkal arról beszélt, hogy hamarosan létrejöhet egy Orbán–Trump-találkozó, és hogy a magyar diplomácia remek kapcsolatokat tudott kiépíteni a Trump-csapattal, mert még akkor közeledtek hozzájuk, amikor senki nem vette komolyan Donald Trump esélyét az elnökségre. Simonyi szerint a magyar diplomácia egyik nagy hibája, hogy általában túlértékeli a viszonyát az Egyesült Államokkal.

Kis országként is lehet sikereket elérni, elég, ha Dániát nézzük meg. A dán miniszterelnök pár napja a Fehér Házban járt. Ez pedig nemcsak annak köszönhető, hogy a dán nagykövet nagyon aktív és agilis, hanem annak is, hogy Magyarországgal ellentétben Dánia atlantista elköteleződésében soha nem kételkedett senki

– mondja Simonyi.

A vélt rendkívül jó viszony akkor sem látszott, amikor a Fehér Ház kifejezetten kemény közleményekben reagált a CEU bezáratására hozott törvénymódosításra.

A CEU-t itt nem Soros-egyetemként tartják számon

– mondja Simonyi. Mert ugyan Soros Györgynek nagyon nagy szerepe volt az egyetem létrehozásában, de a CEU ennél fontosabb intézmény.

A CEU jelezte eddig Budapest szándékát, hogy kapcsolódni akar a Nyugathoz. Ez az egyetem egy független szervezet, a támadás pedig nem a CEU, hanem az amerikai-magyar kapcsolatok ellen indult.

Ami Simonyi szerint még súlyosabbá teszi az egészet, hogy a CEU elleni hadjáratnak antiszemita felhangjai vannak, ami csak még tovább ronthat a két ország közötti viszonyon.

Ezen a tüntetésen én is kint lettem volna, ha az egyetemi teendőim miatt nem kell Washingtonban maradnom. Fantasztikus látni, hogy ilyen légkörben ennyien kimentek tüntetni a CEU mellett.

Simonyi szerint egyébként Orbán nem szokott meghátrálni, és abban is egy nagy adag cinizmust láthatunk, ahogy a CEU elleni tiltakozások csúcspontján benyújtották a civil szervezeteket külföldi ügynökké bélyegző törvényjavaslatot.

Távolról nagyon sok minden egy irányba mutat, mondja Simonyi. A CEU és a civil szervezetek elleni támadások, az amerikai-magyar viszony megromlása és a kokettálás az oroszokkal. Az Iránnal megkötött atomenergiai megállapodás, ami szerinte Irán számára stratégiai ügy. Ezek mind hasonló ügyek, mind arra szolgálnak, hogy Magyarország kelet felé sodródjon tovább.

A volt nagykövet szerint Magyarország gazdasági felzárkózásának semmiképpen sem tesz jót az, hogy Oroszország felé húzunk. Nem ebből fogunk növekedni, sőt ez a modernizáció gátja lesz. Ráadásul Magyarország a nyugati országok azon nagyon kis csoportjához tartozik, amelyik nem támogatta egyértelműen az Aszad-kormány elleni szíriai légi csapásokat.

Magyarország választóvonalon van és tartok tőle, hogy rosszul választ

– mondta Simonyi. Szerinte egyértelműen kelet felé sodródunk, és ezt az átlag állampolgár nem is veszi észre, pedig fontos lenne, hogy lássa a súlyos következményeket.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Barcelona, 2017. augusztus 17.
A terrortámadásban használt furgon közelében rendõrök Barcelonában 2017. augusztus 17-én, miután a fehér furgon a járdára hajtott és járókelõket gázolt el a katalán fõváros Las Ramblas negyedében. Legalább tizenkét ember életét vesztette, mintegy nyolcvanan megsebesültek. (MTI/AP/Manu Fernandez)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.