Azután a fékevesztett buli után, amit a Fidesz vezetői Donald Trump megválasztása után rendeztek, szinte elképzelhetetlennek tűnik, hogy az Obama-korszak után, republikánus kormányzás alatt vesszünk össze Amerikával. Pedig nagyon úgy néz ki, hogy össze fogunk.
A két ország közötti kapcsolatnak a CEU-ügy mindenképp árt. Az Egyesült Államok határozott közleményeket adott ki a Közép-Európai Egyetem elleni boszorkányüldözés miatt, és az ügy súlyosságát is megnézve, szinte biztos, hogy ezek a közlemények a Fehér Házon is átmentek. És az ügy súlyosságát alapvetően nem a CEU jelenti, hanem a teljes Amerikán kívüli egyetemhálózat.
Az Egyesült Államok több olyan egyetemet működtet – a közép-európainál veszélyesebb vagy fontosabb régiókban is –, amelyeknek az USA-ban nincs campusa, és nem folytatnak Amerikában oktatási tevékenységet. Ilyen mondjuk a kairói Amerikai Egyetem is. Ezeknek az egyetemeknek az a célja, hogy olyan értelmiségi réteget képezzenek, amelynek szimpatukusak a nyugati liberális, demokratikus értékek, és amely legalább valamennyire lojális az Egyesült Államokhoz. Ugyan a CEU nem kimondottan amerikai egyetem, de a célja ugyanez. És ha az Egyesült Államok hagyja, hogy a legfontosabb kelet-közép-európai oktatási bázisát elpusztítsák, akkor joggal félhet attól, hogy a példán mondjuk az egyiptomi rezsim is fel fog bátorodni.
A magyar kormány nagy szerencséje, hogy a CEU ügyében az Egyesült Államok nem nagyon tud semmit tenni a tiltakozáson és a diplomáciai üzengetésen kívül. Ennek pedig sok haszna nincs, ha azt látjuk, hogy a CEU-botrányba még Szemerkényi Réka washingtoni nagykövet is belebukott, mert nem védte elég lelkesen a CEU kivégzését az amerikai kormány előtt. Szemerkényi ugyan klasszikusan atlantista dipomata, de korábban több interjúban is azzal büszkélkedett, hogy mennyire jó kapcsolatot tudtak kiépíteni a Trump-kormánnyal.
Megágyazott
De nem a CEU-ügye lesz az, ami miatt az amerikai viszony végképp eldurvul, ez csak megágyazott a rossz hangulatnak. Az igazi balhé a civil szervezetekkel kapcsolatos törvény miatt lehet majd.
A kormány orosz és izraeli mintára szeretné szigorítani a civil szervezetekkel kapcsolatos elvárásokat. Ennek két lényegi eleme lenne.
- Ha egy civil szervezet 7,2 milió forintnál több támogatást kap külföldről, akkor regisztrálnia kell magát, és közzétennie a pontos elszámolását. A listáról 5 év elteltével lehet lekerülni.
- Miután regisztrálta magát a szervezet, minden egyes megjelenésénél közölnie kell, hogy külföldről támogatott szervezet, illetve külföldi ügynökként tevékenykedik.
A javaslat első pontjával van kevesebb baj. A 7,2 millió forint elég hasraütésszerű számnak tűnik, és nem túl nagy összeg. Ha egy gyermekétkeztetéssel foglalkozó szervezet kap egy furgont külföldről adományként, akkor onnantól öt évig minden gyermekétkeztetéssel foglalkozó plakátján szerepelnie kell annak, hogy külfödi ügynökként működik. Az átláthatóság egyébként alapvető elvárás a szervezetekkel szemben, teljesen rendben van, ha a kormány tudja, hogy honnan származik a pénzük.
A második kitétel már neccesebb. Az ugyanis, hogy valaki külföldi ügynökként mutatkozik be, miközben egy civil szervezet tagja, nemcsak a társadalmi támogatottságát nyírhatja ki, de alapot teremthet a kormánynak arra is, hogy a külföldi ügynökként regisztrált civil szervezetek minden érvét és kritikáját azzal söpörje le, hogy
ezek külföldről fizetett ügynökök.
Miközben a külföldről fizetett ügynökök listájára a mostani elvárások alapján iszonyú könnyű lesz felkerülni, szinte csak azok a politikával foglalkozó szervezetek ússzák ezt meg, amelyeket a magyar kormány támogat. A Békemenetet szervező Civil Összefogás Fórum például a törvény szerint hitelesebb szervezetnek fog számítani a magyarországi civil politikai életben, mint a Helsinki Bizottság, miközben a CÖF-CÖKA a gyakorlatban a kormány szatellitszervezeteként működik. A külföldi ügynökké válás során az sem lehet akadály, hogy a szervezetben csak magyar munkavállalók dolgoznak-e, vagy esetleg tényleg külföldiekből áll.
Átlátható
Ráadásul a “külföldi ügynökök” listája az ezzel kapcsolatos amerikai törvények félreértése, hiába hivatkozik amerikai mintára a kormány. Az Egyesült Államokban létezik a foreign agent megnevezés, de akkor, ha valaki egy konkrét állam lobbistájaként tevékenykedik. A külföldről is támogatott civil szervezetekre ez nem vonatkozik.
A törvény benyújtására a kormány hivatkozási alapja az, hogy a civil szervezetek átláthatatlanok, és a külföldi adományok a szélsőségesek és a terrorizmus támogatására szolgálhatnak.
Az első érv elég könnyen cáfolható. Négy szót (Helsinki+Bizottság+pénzügyi+beszámoló) kell beírni a Google-be ahhoz, hogy megtaláljuk a Helsinki Bizottság – ez az egyik olyan szervezet, amivel a kormány példálózott – összes pénzügyi beszámolóját 2003-ig visszamenően. Jelenleg az nem szerepel külön a listán, hogy mennyi pénz származik a bevételek közül külföldről, de az azért kiderül, hogy nem átláthatatlan a civil szervezetek működése. Ezt a beszámolót ugyanis mindenkinek kötelező közzétennie.
A szélsőségesek és a terrorizmus támogatása már durvább vád. Eleve nincs semmilyen olyan alapja, amiben bármi igazság lenne. Ami politikai alapot teremthet erre a támadásra, a többi között az, hogy a kormány szerint a civil szervezetek egy része – Soros György pénzéből – a migrációt támogatja és az ide érkezőket törvénytelen tevékenységekre ösztönzi. Ezt a Fideszben annyira elhiszik, hogy a nemzeti konzutáció kérdőíveire is rányomták. És nem is eldöntendő formában, hanem beleírták a kérdésbe.
Mára kiderült, hogy a Magyarországra tartó illegális bevándorlókat az embercsempészek mellett bizonyos nemzetközi szervezetek is törvénytelen tevékenységekre ösztönzik. Ön szerint mit tegyen Magyarország?
Gárdos Tódor, az Amnesty International Magyarország balkáni régióval foglalkozó kampányfelelőse, Jeney Orsolya, az AI igazgatója és Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke sajtótájékoztatót tart az AI által készített, a balkáni migrációs helyzetet ismertető jelentésről.
Fotó:MTI/Marjai János
Ez az állítás egyszerű hazugság, egyetlen olyan alkalom sem volt, amikor tényleg kiderült volna, hogy nemzetközi szervezetek ilyesmit tennének. Ez a kérdésnek álcázott vádpont csak akkor lehet igaz, ha az Iszlám Államot értjük bizonyos nemzetközi szervezetek alatt.
Ahogy egyébként azok a szervezetek sem, amelyek valóban nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek Magyarországra nézve. A civil szervezetekre kiírt törvénytervezet nem fogja megakadályozni, hogy az orosz katonai titkosszolgálat szélsőjobbos félkatonai szervezetekkel gyakorlatozzon együtt. Azt sem fogja megakadályozni, hogy magyar diplomaták sorozatban adjanak letelepedéshez szükséges papírokat orosz titkosszolgáknak. És azt sem, hogy orosz pénzből magyar nyelven álhíreket terjesszenek bizonyos oldalak. Ezek valódi nemzetbiztonsági kockázatok, ellentétben azzal, hogy a Helsinki Bizottság kiáll a menekültek emberi jogaiért, miután a magyar kormány szerződésben vállalta, hogy betartja azokat, majd nem tette.
Vodkaszag
A civil szervezetek elszámoltathatóságára kiírt tervezet az orosz befolyásra sokkal kevésbé terjed majd ki, mint az amerikaira vagy mondjuk a németre. És mivel az orosz befolyás és a propaganda ellensúlyozására a pályázatokon, adományokon és segélyezésen kívül nem sok lehetősége van az Egyesült Államoknak vagy az atlantista, liberális szervezeteknek, ez a tervezet őket fogja hátrányos helyzetbe hozni.
A törvényből azért is probléma lesz, mert pont Orbán Viktor első miniszterelnöksége alatt írta Magyarország – személyesen a miniszterelnök – alá azt az Európai Biztonsági Chartát, amely kötelességet vállal a civil szervezetek “lehetőségeinek bővítésére, hogy teljességben hozzájárulhassanak a polgári társadalom fejlődéséhez, különös tekintettel az emberi jogokra és az alapvető szabadságokra”.
Az Egyesült Államokat és a NATO-t az is aggaszthatja, hogy a törvénytervezetnek erős vodka- és pirogszaga van. A civil szervezetek ellehetlenítésének ezt a mintáját vitte végig Putyin is Oroszországban, és az is árulkodó, hogy a tervezet leginkább a legálisan, nyugatról érkező adományokat és támogatásokat büntetné. Nem lenne meglepő, ha a nyugati hatalmak orosz befolyást sejtenének a mögött, hogy a kormány egyszerre támadja meg a CEU-t és a nyugatról támogatott civil szervezeteket is.
Mivel az utóbbi időben a kapcsolat nagyon megromlott a NATO és Oroszország között, valószínűtlen, hogy az amerikai kormány és a NATO vezető európai államai harc nélkül elengednék a lehetőséget, hogy Magyarországon is aktívan ellensúlyozni tudják az orosz propagandát és befolyást. Főleg akkor, amikor minden pletyka szerint is hemzsegnek Budapesten az orosz kémek.
