Budapest, 2016. november 26.
Résztvevők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) Néma Tanúk elnevezésű rendezvényén, amelyet a nők elleni erőszak felszámolásának nemzetközi világnapja alkalmából tartottak Budapesten 2016. november 26-án.
MTI Fotó: Marjai János
Belföld

Homály fedi, mikor ratifikálja a kormány a nők elleni erőszakról szóló egyezményt

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

hírszerkesztő. 2017. 02. 10. 16:46

Azt ígérik, hamarosan, az LMP-s Szél Bernadett szerint viszont azt sem lehet ellenőrizni, mit tettek eddig.
Korábban a témában:

Egy héttel ezelőtt számoltunk be arról a tüntetésről, amelyen nőjogi szervezetek követelték, hogy a kormány tegyen pontot egy három éve húzódó folyamat végére azzal, hogy ratifikálja az isztambuli egyezményt. Az Európa Tanács egyezményét a nők elleni és családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról 2014. március 14-én írta alá a kormány, és már 2013 novemberében felállt a nőkkel szembeni erőszakkal foglalkozó tárcaközi munkacsoport, amely az egyezményhez való csatlakozás előkészítését kapta feladatul.

Szél Bernadett LMP-s képviselő a 24.hu-nak elmondta: szerette volna megismerni a munkacsoport üléseinek jegyzőkönyveit, amelyek igazolnák, hogy a kormányzat valóban dolgozik az isztambuli egyezmény ratifikálásán, de kérését Trócsányi László igazságügyi miniszter azzal utasította el, hogy ezek a dokumentumok nem nyilvánosak. A politikus szerint viszont teljesen nyilvánvaló, hogy

ha büszkék lennének a munkájukra, nem lenne okuk, hogy titkosítsák ezeket a jegyzőkönyveket.

Kiküldték a néma tanúkat

A helyzet már csak azért is érdekes, mert február másodikán, a parlament igazságügyi bizottságának ülésén az egyezménnyel kapcsolatban a testület kormánypárti tagjai sem emeltek kifogást, azt viszont nem szavazták meg, hogy az országgyűlés kérje fel a kormányt arra, hogy haladéktalanul intézkedjen az isztambuli egyezmény mielőbbi kihirdetése érdekében, a fideszes és KDNP-s tagok tartózkodtak.

Ez a forgatókönyv már többször lezajlott az igazságügyi bizottságban, a múlt heti ülés azonban a szokásosnál kicsit lesújtóbb volt – mondta Szél Bernadett. Az ülésre ugyanis ő és Szelényi Zsuzsa független képviselő, az Együtt politikusa bevitték a „néma tanúkat”. Ezek olyan, általában tüntetéseken felbukkanó emberalakok, amelyek a családon belüli erőszak áldozatainak állítanak emléket, és mindegyiken egy-egy áldozat története olvasható.

Az ülést levezető elnök ezeket kivitette, Szél Bernadett szerint ugyanakkor érzéketlenségre vall, hogy a kormánypárti képviselők ezt a gesztust kinevették és

azon élcelődtek, hogy a figurák „termékmegjelenítést tartalmaznak”.

Az LMP-s politikus úgy véli, ami lejátszódott, az azt is mutatja, hogy a fideszes bizottsági tagoknak „fogalmuk sincs, miről szavaznak épp”.

Nem kell megmászni a Himaláját

A ratifikálásnak még csak az sem feltétele, hogy az egyezmény szempontjából optimális állapotot elérjük, ugyanakkor ez előmozdítaná a szükséges változásokat. A képviselő példaként a mediálás intézményét hozta: nem maradhatna a jogrendszerben az a mozzanat, hogy a családon belüli erőszak elszenvedőjét az elkövetővel próbálják békíteni.

Ez nem a Himalája megmászása, csak egy jogszabály átírása

– érzékeltette Szél Bernadett.

Említette a krízisférőhelyek kérdését is: jelenleg tizedannyi van belőlük, mint kellene. Ha ratifikáljuk az egyezményt, el kell kezdeni a bővítést, de ez nem azt jelenti, hogy holnapra tízszer annyi férőhelyet kell létrehozni a bántalmazás elől menekülő nőknek. A pénzt viszont oda kell csoportosítani, de ha harmincmilliárd forint jutott a Kossuth tér felújítására, akkor jutnia kell erre is – mondta a képviselő, aki

a kormányzati tétlenségből az akarat hiányára következtet.

A nőkkel szembeni és családon belüli erőszak területén az elmúlt hét évben egy kiemelendő dolog történt Szél Bernadett szerint, mégpedig az, hogy önálló büntetőjogi tényállás lett a párkapcsolati erőszak. Rámutatott: ezt is az ellenzék és civilek küzdötték ki, és úgy véli, egy fideszes képviselő alpári viselkedése is kellett hozzá, hogy „meghátráljon a kormány”. Ezzel arra utalt, hogy a fideszes Varga István a Btk-módosításról szóló vitában arról beszélt, hogy ha egy-két gyerek helyett hármat, négyet vagy ötöt szülnének a nők, „fel sem merülhetne a családon belüli erőszak”.

Szél szerint addig, amíg nem lehet hozzáférni a nőkkel szembeni erőszakkal foglalkozó tárcaközi munkacsoport jegyzőkönyveihez, addig nem lehet kontrollálni, hogy mit tesz a kormány az isztambuli egyezmény ratifikálása érdekében, és amíg nem látszanak az eredmények, addig azt sem tudják bizonyítani, hogy dolgoznak ezen. Azzal, hogy kiállnak és azt mondják, hogy ez a kérdés nagyon fontos, nem vagyunk előbbre, komoly munkára lenne szükség – jelentette ki az LMP-s képviselő.

Azt ígérik: hamarosan

Már a múlt heti bizottsági ülés után érdeklődtünk az Igazságügyi Minisztériumnál, hogy milyen előkészítő munka folyik az egyezmény ratifikálása érdekében, és mikor várható, hogy sor kerül a tényleges ratifikálásra. Választ csak azután kaptunk, hogy ezen a héten a Kormányinfón is feltettük a kérdést, de konkrét határidőkről továbbra sem lehet tudni.

Az Igazságügyi Minisztérium arról tájékoztatott, hogy az egyezmény kihirdetéséről szóló előterjesztés közigazgatási egyeztetése folyamatban van, és „az egyeztetésre küldött tervezet hamarosan megtekinthető lesz a kormany.hu oldalon is”. Hozzátették:

a közigazgatási egyeztetés lezárását követően dönthet a kormány a tervezet elfogadásáról és annak Országgyűlés elé terjesztéséről.

A minisztérium fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az Európa Tanács 47 tagállama közül eddig csak 22-en ratifikálták az egyezményt, és 21 tagállam van, amely aláírta, de nem ratifikálta. „Ezeknek az államoknak a jelentős része 2011 óta, tehát 6 éve nem tudta ratifikálni, míg Magyarország kettő és fél éve dolgozik a ratifikáció előkészítésén” – írták.

Ez az érv a múlt heti bizottsági ülésen is elhangzott, akkor Szél Bernadett úgy reagált: „nem érdekli”, hol nem ratifikálták az egyezményt, de rámutatott, hogy több országban, köztük Szerbiában, Törökországban és Bosznia-Hercegovinában már az aláírástól számítva egy éven belül megtörtént a ratifikáció.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

BUDAPEST, HUNGARY - JULY 24: Katinka Hosszu reacts during the Women's 200IM final on day eleven of the FINA World Championships at the Duna Arena on July 24, 2017 in Budapest, Hungary. (Photo by Ian MacNicol/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.