Budapest, 2016. november 26.
Résztvevők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) Néma Tanúk elnevezésű rendezvényén, amelyet a nők elleni erőszak felszámolásának nemzetközi világnapja alkalmából tartottak Budapesten 2016. november 26-án.
MTI Fotó: Marjai János
Belföld

Homály fedi, mikor ratifikálja a kormány a nők elleni erőszakról szóló egyezményt

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

hírszerkesztő. 2017. 02. 10. 16:46

Azt ígérik, hamarosan, az LMP-s Szél Bernadett szerint viszont azt sem lehet ellenőrizni, mit tettek eddig.
Korábban a témában:

Egy héttel ezelőtt számoltunk be arról a tüntetésről, amelyen nőjogi szervezetek követelték, hogy a kormány tegyen pontot egy három éve húzódó folyamat végére azzal, hogy ratifikálja az isztambuli egyezményt. Az Európa Tanács egyezményét a nők elleni és családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról 2014. március 14-én írta alá a kormány, és már 2013 novemberében felállt a nőkkel szembeni erőszakkal foglalkozó tárcaközi munkacsoport, amely az egyezményhez való csatlakozás előkészítését kapta feladatul.

Szél Bernadett LMP-s képviselő a 24.hu-nak elmondta: szerette volna megismerni a munkacsoport üléseinek jegyzőkönyveit, amelyek igazolnák, hogy a kormányzat valóban dolgozik az isztambuli egyezmény ratifikálásán, de kérését Trócsányi László igazságügyi miniszter azzal utasította el, hogy ezek a dokumentumok nem nyilvánosak. A politikus szerint viszont teljesen nyilvánvaló, hogy

ha büszkék lennének a munkájukra, nem lenne okuk, hogy titkosítsák ezeket a jegyzőkönyveket.

Kiküldték a néma tanúkat

A helyzet már csak azért is érdekes, mert február másodikán, a parlament igazságügyi bizottságának ülésén az egyezménnyel kapcsolatban a testület kormánypárti tagjai sem emeltek kifogást, azt viszont nem szavazták meg, hogy az országgyűlés kérje fel a kormányt arra, hogy haladéktalanul intézkedjen az isztambuli egyezmény mielőbbi kihirdetése érdekében, a fideszes és KDNP-s tagok tartózkodtak.

Ez a forgatókönyv már többször lezajlott az igazságügyi bizottságban, a múlt heti ülés azonban a szokásosnál kicsit lesújtóbb volt – mondta Szél Bernadett. Az ülésre ugyanis ő és Szelényi Zsuzsa független képviselő, az Együtt politikusa bevitték a „néma tanúkat”. Ezek olyan, általában tüntetéseken felbukkanó emberalakok, amelyek a családon belüli erőszak áldozatainak állítanak emléket, és mindegyiken egy-egy áldozat története olvasható.

Az ülést levezető elnök ezeket kivitette, Szél Bernadett szerint ugyanakkor érzéketlenségre vall, hogy a kormánypárti képviselők ezt a gesztust kinevették és

azon élcelődtek, hogy a figurák „termékmegjelenítést tartalmaznak”.

Az LMP-s politikus úgy véli, ami lejátszódott, az azt is mutatja, hogy a fideszes bizottsági tagoknak „fogalmuk sincs, miről szavaznak épp”.

Nem kell megmászni a Himaláját

A ratifikálásnak még csak az sem feltétele, hogy az egyezmény szempontjából optimális állapotot elérjük, ugyanakkor ez előmozdítaná a szükséges változásokat. A képviselő példaként a mediálás intézményét hozta: nem maradhatna a jogrendszerben az a mozzanat, hogy a családon belüli erőszak elszenvedőjét az elkövetővel próbálják békíteni.

Ez nem a Himalája megmászása, csak egy jogszabály átírása

– érzékeltette Szél Bernadett.

Említette a krízisférőhelyek kérdését is: jelenleg tizedannyi van belőlük, mint kellene. Ha ratifikáljuk az egyezményt, el kell kezdeni a bővítést, de ez nem azt jelenti, hogy holnapra tízszer annyi férőhelyet kell létrehozni a bántalmazás elől menekülő nőknek. A pénzt viszont oda kell csoportosítani, de ha harmincmilliárd forint jutott a Kossuth tér felújítására, akkor jutnia kell erre is – mondta a képviselő, aki

a kormányzati tétlenségből az akarat hiányára következtet.

A nőkkel szembeni és családon belüli erőszak területén az elmúlt hét évben egy kiemelendő dolog történt Szél Bernadett szerint, mégpedig az, hogy önálló büntetőjogi tényállás lett a párkapcsolati erőszak. Rámutatott: ezt is az ellenzék és civilek küzdötték ki, és úgy véli, egy fideszes képviselő alpári viselkedése is kellett hozzá, hogy „meghátráljon a kormány”. Ezzel arra utalt, hogy a fideszes Varga István a Btk-módosításról szóló vitában arról beszélt, hogy ha egy-két gyerek helyett hármat, négyet vagy ötöt szülnének a nők, „fel sem merülhetne a családon belüli erőszak”.

Szél szerint addig, amíg nem lehet hozzáférni a nőkkel szembeni erőszakkal foglalkozó tárcaközi munkacsoport jegyzőkönyveihez, addig nem lehet kontrollálni, hogy mit tesz a kormány az isztambuli egyezmény ratifikálása érdekében, és amíg nem látszanak az eredmények, addig azt sem tudják bizonyítani, hogy dolgoznak ezen. Azzal, hogy kiállnak és azt mondják, hogy ez a kérdés nagyon fontos, nem vagyunk előbbre, komoly munkára lenne szükség – jelentette ki az LMP-s képviselő.

Azt ígérik: hamarosan

Már a múlt heti bizottsági ülés után érdeklődtünk az Igazságügyi Minisztériumnál, hogy milyen előkészítő munka folyik az egyezmény ratifikálása érdekében, és mikor várható, hogy sor kerül a tényleges ratifikálásra. Választ csak azután kaptunk, hogy ezen a héten a Kormányinfón is feltettük a kérdést, de konkrét határidőkről továbbra sem lehet tudni.

Az Igazságügyi Minisztérium arról tájékoztatott, hogy az egyezmény kihirdetéséről szóló előterjesztés közigazgatási egyeztetése folyamatban van, és „az egyeztetésre küldött tervezet hamarosan megtekinthető lesz a kormany.hu oldalon is”. Hozzátették:

a közigazgatási egyeztetés lezárását követően dönthet a kormány a tervezet elfogadásáról és annak Országgyűlés elé terjesztéséről.

A minisztérium fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az Európa Tanács 47 tagállama közül eddig csak 22-en ratifikálták az egyezményt, és 21 tagállam van, amely aláírta, de nem ratifikálta. „Ezeknek az államoknak a jelentős része 2011 óta, tehát 6 éve nem tudta ratifikálni, míg Magyarország kettő és fél éve dolgozik a ratifikáció előkészítésén” – írták.

Ez az érv a múlt heti bizottsági ülésen is elhangzott, akkor Szél Bernadett úgy reagált: „nem érdekli”, hol nem ratifikálták az egyezményt, de rámutatott, hogy több országban, köztük Szerbiában, Törökországban és Bosznia-Hercegovinában már az aláírástól számítva egy éven belül megtörtént a ratifikáció.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.