This undated picture released from North Korea's official Korean Central News Agency (KCNA) on December 21, 2016 shows North Korean leader Kim Jong-Un (C) attending a firing contest among multiple launch rocket system (MLRS) batteries selected from large combined units of the KPA at an undisclosed location in North Korea. / AFP PHOTO / KCNA / KNS /  - South Korea OUT / REPUBLIC OF KOREA OUT   ---EDITORS NOTE--- RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO/KCNA VIA KNS" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS
THIS PICTURE WAS MADE AVAILABLE BY A THIRD PARTY. AFP CAN NOT INDEPENDENTLY VERIFY THE AUTHENTICITY, LOCATION, DATE AND CONTENT OF THIS IMAGE. THIS PHOTO IS DISTRIBUTED EXACTLY AS RECEIVED BY AFP.  /
Belföld

Szijjártó pontosan tudja, nyugodtan keménykedhet Észak-Koreával, de semmire nem megy vele

Vaskor Máté
Vaskor Máté

újságíró. 2016. 12. 30. 16:14

Bár a diktátort a nyugati vezetők is gyakran elítélik, leőrültezni ritkán szokták. Kim Dzsongunnak viszont jobb dolga is van, mint azon zsörtölődni, mit mondott róla a magyar külügyminiszter.
Korábban a témában:

Szijjártó Péter december közepi, kétnapos dél-koreai látogatásán – tőle nem megszokott vagánysággal – őrült kommunista diktátornak nevezte az elmúlt években 340 embert kivégző Kim Dzsongunt, Észak-Korea első emberét. Sőt, szerinte ma az Iszlám Állam mellett ő jelenti a legnagyobb biztonsági fenyegetést a világra.

Szép kis fricska volt, és Észak-Korea nem is ment el mellette szó nélkül. Csütörtökön a Magyarországra akkreditált bécsi nagykövetség magyarázatot kért a kijelentésekkel kapcsolatban. A magyar külügy szóbeli jegyzékben válaszolt, mondván

a tudósításban leírtak pontosan tükrözik Szijjártó Péter nézeteit, és Magyarországot mélyen aggasztja a hatalmas gyötrelmeket okozó elnyomó politikai rendszer, amely Észak-Koreában több millió állampolgár életét keseríti meg.

Az tehát nagyjából látszik, hogy Szijjártó és a magyar kormány nem fél Kim Dzsonguntól, nagyon jól tudják, nem is kell, hisz nincs mitől.

Szöul, 2016. december 16.
Jun Bjung Sze dél-koreai külügyminiszter (j) fogadja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert Szöulban 2016. december 16-án. (MTI/EPA/Yonhap)
Fotó: MTI / EPA / Yonhap

Közös múlt

A két ország 1948 novemberében vette fel egymással a kapcsolatot, ami egy darabig egészen jól működött. A koreai háború idején sok magyar orvos dolgozott Észak-Koreában, az ’56-os forradalomhoz körülbelül 200 észak-koreai egyetemista csatlakozott, Kim Ir Szen pedig kétszer is járt Budapesten.

1988-ban Kim Dzsongil testvére, Kim Phjongil lett Észak-Korea magyar nagykövete, akit egy év után áthelyeztek Bulgáriába, mikor a keleti blokk tagországai közül Magyarország elsőként alakította ki diplomáciai kapcsolatát Dél-Koreával. Sőt, árulás miatt kiutasították Magyarország phenjani nagykövetét az országból.

1999. október 31-én bezárt a budapesti észak-koreai nagykövetség, és a két ország kapcsolata ügyvivői szintre süllyedt.

Most az a helyzet, hogy tulajdonképpen semmilyen kötődés nincs a két ország között. Kétévente egyszer formális látogatást tesznek a szöuli követség munkatársai az északi fővárosban, míg Észak-Korea bécsi nagykövetségéről is időről időre érkezik delegáció Budapestre.

Külpolitikájuk

Észak-Koreának hagyományosan csak más kommunista országokkal van diplomáciai kapcsolata. Az 1960-as, ’70-es években kialakították önálló külpolitikájukat, felvették a kapcsolatot számos fejlődő országgal. Később a szovjet blokk összeomlása gazdasági válsághoz vezetett Észak-Koreában, számos nagykövetségüket bezárták. Igyekeztek kialakítani kapcsolatrendszerüket a fejlett piacgazdasággal rendelkező országokkal, így ragadt rájuk a “remete királyság” becenév.

 

Jelenleg 166 nemzettel ápolnak kapcsolatot, de csak 47 országban van nagykövetségük. Továbbra is erős a kötődésük dél-kelet-ázsiai szövetségeseikkel, mint Vietnam, Laosz és Kambodzsa.  A helyi nagykövetségek nem Phenjanban, hanem többnyire Pekingben találhatók.

Kölcsönös szankcionálhatatlanság

Salát Gergely szakértő a 24.hu megkeresésére elmondta, jellemző gyakorlata a diplomáciának, hogy a vendéglátó számára kedvesnek tűnő nyilatkozatokat tesznek a politikusok.

Szijjártó kijelentése egyfajta udvariaskodás volt Dél-Korea felé. Magyarországnak nincs oka beszólni Észak-Koreának.

Mint fogalmazott, Észak-Koreát alapvetően elég sok kritika éri a nukleáris hadviselése miatt, az viszont ritkán fordul elő, hogy Kim Dzsongunt leőrültezik.

Személynek az ilyen fokú támadása egyáltalán nem jellemző. Bár a nyugati vezetők gyakran elítélik Észak-Koreát, magas rangú politikusoktól nem megszokott, hogy a diktátorról durva véleményt formáljanak.

Arra a kérdésre, milyen következményei lehetnek a szócsatának, úgy felelt, igazából semmilyen, mert a két ország egyszerűen nem tudja egymást szankciókkal sújtani.

A nagykövetség felszólítása valószínűleg a helyi diplomaták túlbuzgóságából adódhat. Hazájuk felé próbáltak bizonyítani, nem hagyhatták, hogy a képviseletükhöz tartozó országban ilyen hangvételt engedjenek meg maguknak.

Salát Gergely hangsúlyozta, az, hogy Szijjártó Péter mit mond, Észak-Korea helyzetét nem rengeti meg. Ők hozzászoktak, hogy naponta támadás éri őket, de attól még beszélő viszonyban kell maradniuk a nagyvilággal. Elmondta, mivel a nagykövetünk kétévente egyszer utazik Phenjanba fogadásra, elég valószínűtlen, hogy ezt beszüntetnék.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

German Chancellor and CDU party leader Angela Merkel (C) addresses supporters after exit poll results were broadcasted on public television at an election night event at the party's headquarters in Berlin during the general election on September 24, 2017.
Germany voted in a general election expected to hand Chancellor Angela Merkel a fourth term, while the hard-right Alternative for Germany (AfD) party is predicted to win its first seats in the national parliament. / AFP PHOTO / Odd ANDERSEN
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.