This undated picture released from North Korea's official Korean Central News Agency (KCNA) on December 21, 2016 shows North Korean leader Kim Jong-Un (C) attending a firing contest among multiple launch rocket system (MLRS) batteries selected from large combined units of the KPA at an undisclosed location in North Korea. / AFP PHOTO / KCNA / KNS /  - South Korea OUT / REPUBLIC OF KOREA OUT   ---EDITORS NOTE--- RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO/KCNA VIA KNS" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS
THIS PICTURE WAS MADE AVAILABLE BY A THIRD PARTY. AFP CAN NOT INDEPENDENTLY VERIFY THE AUTHENTICITY, LOCATION, DATE AND CONTENT OF THIS IMAGE. THIS PHOTO IS DISTRIBUTED EXACTLY AS RECEIVED BY AFP.  /
Belföld

Szijjártó pontosan tudja, nyugodtan keménykedhet Észak-Koreával, de semmire nem megy vele

Vaskor Máté
Vaskor Máté

újságíró. 2016. 12. 30. 16:14

Bár a diktátort a nyugati vezetők is gyakran elítélik, leőrültezni ritkán szokták. Kim Dzsongunnak viszont jobb dolga is van, mint azon zsörtölődni, mit mondott róla a magyar külügyminiszter.
Korábban a témában:

Szijjártó Péter december közepi, kétnapos dél-koreai látogatásán – tőle nem megszokott vagánysággal – őrült kommunista diktátornak nevezte az elmúlt években 340 embert kivégző Kim Dzsongunt, Észak-Korea első emberét. Sőt, szerinte ma az Iszlám Állam mellett ő jelenti a legnagyobb biztonsági fenyegetést a világra.

Szép kis fricska volt, és Észak-Korea nem is ment el mellette szó nélkül. Csütörtökön a Magyarországra akkreditált bécsi nagykövetség magyarázatot kért a kijelentésekkel kapcsolatban. A magyar külügy szóbeli jegyzékben válaszolt, mondván

a tudósításban leírtak pontosan tükrözik Szijjártó Péter nézeteit, és Magyarországot mélyen aggasztja a hatalmas gyötrelmeket okozó elnyomó politikai rendszer, amely Észak-Koreában több millió állampolgár életét keseríti meg.

Az tehát nagyjából látszik, hogy Szijjártó és a magyar kormány nem fél Kim Dzsonguntól, nagyon jól tudják, nem is kell, hisz nincs mitől.

Szöul, 2016. december 16.
Jun Bjung Sze dél-koreai külügyminiszter (j) fogadja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert Szöulban 2016. december 16-án. (MTI/EPA/Yonhap)
Fotó: MTI / EPA / Yonhap

Közös múlt

A két ország 1948 novemberében vette fel egymással a kapcsolatot, ami egy darabig egészen jól működött. A koreai háború idején sok magyar orvos dolgozott Észak-Koreában, az ’56-os forradalomhoz körülbelül 200 észak-koreai egyetemista csatlakozott, Kim Ir Szen pedig kétszer is járt Budapesten.

1988-ban Kim Dzsongil testvére, Kim Phjongil lett Észak-Korea magyar nagykövete, akit egy év után áthelyeztek Bulgáriába, mikor a keleti blokk tagországai közül Magyarország elsőként alakította ki diplomáciai kapcsolatát Dél-Koreával. Sőt, árulás miatt kiutasították Magyarország phenjani nagykövetét az országból.

1999. október 31-én bezárt a budapesti észak-koreai nagykövetség, és a két ország kapcsolata ügyvivői szintre süllyedt.

Most az a helyzet, hogy tulajdonképpen semmilyen kötődés nincs a két ország között. Kétévente egyszer formális látogatást tesznek a szöuli követség munkatársai az északi fővárosban, míg Észak-Korea bécsi nagykövetségéről is időről időre érkezik delegáció Budapestre.

Külpolitikájuk

Észak-Koreának hagyományosan csak más kommunista országokkal van diplomáciai kapcsolata. Az 1960-as, ’70-es években kialakították önálló külpolitikájukat, felvették a kapcsolatot számos fejlődő országgal. Később a szovjet blokk összeomlása gazdasági válsághoz vezetett Észak-Koreában, számos nagykövetségüket bezárták. Igyekeztek kialakítani kapcsolatrendszerüket a fejlett piacgazdasággal rendelkező országokkal, így ragadt rájuk a “remete királyság” becenév.

 

Jelenleg 166 nemzettel ápolnak kapcsolatot, de csak 47 országban van nagykövetségük. Továbbra is erős a kötődésük dél-kelet-ázsiai szövetségeseikkel, mint Vietnam, Laosz és Kambodzsa.  A helyi nagykövetségek nem Phenjanban, hanem többnyire Pekingben találhatók.

Kölcsönös szankcionálhatatlanság

Salát Gergely szakértő a 24.hu megkeresésére elmondta, jellemző gyakorlata a diplomáciának, hogy a vendéglátó számára kedvesnek tűnő nyilatkozatokat tesznek a politikusok.

Szijjártó kijelentése egyfajta udvariaskodás volt Dél-Korea felé. Magyarországnak nincs oka beszólni Észak-Koreának.

Mint fogalmazott, Észak-Koreát alapvetően elég sok kritika éri a nukleáris hadviselése miatt, az viszont ritkán fordul elő, hogy Kim Dzsongunt leőrültezik.

Személynek az ilyen fokú támadása egyáltalán nem jellemző. Bár a nyugati vezetők gyakran elítélik Észak-Koreát, magas rangú politikusoktól nem megszokott, hogy a diktátorról durva véleményt formáljanak.

Arra a kérdésre, milyen következményei lehetnek a szócsatának, úgy felelt, igazából semmilyen, mert a két ország egyszerűen nem tudja egymást szankciókkal sújtani.

A nagykövetség felszólítása valószínűleg a helyi diplomaták túlbuzgóságából adódhat. Hazájuk felé próbáltak bizonyítani, nem hagyhatták, hogy a képviseletükhöz tartozó országban ilyen hangvételt engedjenek meg maguknak.

Salát Gergely hangsúlyozta, az, hogy Szijjártó Péter mit mond, Észak-Korea helyzetét nem rengeti meg. Ők hozzászoktak, hogy naponta támadás éri őket, de attól még beszélő viszonyban kell maradniuk a nagyvilággal. Elmondta, mivel a nagykövetünk kétévente egyszer utazik Phenjanba fogadásra, elég valószínűtlen, hogy ezt beszüntetnék.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Fotó: 24.hu / Bielik István
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.