Bihartorda, 2012. március 1.
Erzsébet utalvány elfogadóhely felirat Bihartordán, a helyi önkormányzat működtetésében nyílt szociális boltban.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Belföld

Elszámolta magát a kormány, elkésett az Erzsébet-utalvánnyal

Kovács-Angel Marianna
Kovács-Angel Marianna

újságíró. 2016. 12. 08. 20:02

Néha a tökéletes propagandagépezet is meg-megakad. Mi történt novemberben, miért kapcsolt lejtmenetbe a Fidesz? Elmondjuk.
Korábban a témában:

Meglepő eredményekről számolt be a Repbublikon Intézet szerdán. A kutatók a politikai közhangulat novemberi változásait vizsgálták, és arra jutottak, hogy

  • 7 százalékkal csökkent azok aránya, akik támogatnák, hogy a Fidesz folytathassa a kormányzást
  • a megkérdezettek 28 százaléka egy baloldali-liberális koalíciót, 20 százalék egy Jobbik-kormányt támogatna
  • a pártpreferenciákat vizsgálva a teljes népességen belül csökkent a Fidesz, nőtt a Jobbik támogatottsága: teljes népesség 29 százaléka a kormánypártot, 13 százaléka a Jobbikot támogatja. A pártválasztók csoportjában is gyengült a Fidesz és erősödött a Jobbik: a kormánypárt az előző hónapban mért 51 százalékos támogatottságról 48 százalékra esett vissza, a Jobbik 19-ről 21 százalékra növelte támogatóinak arányát.

Elfáradt a kampány. A klasszikus politikai tankönyv betűje szerint nem lehet túl sokáig negatív kampányt űzni, mert egy idő után a visszájára fordul. Pozitív üzenetekre is szükség van. Ezt a Fidesz is tudja, de ezeket – például az Erzsébet-utalványt és a nyugdíjemelést – valamiért áttolták decemberre, elkéstek. Egy hónnapal később vágtak bele abba, ami kihúzhatja őket a népszerűségi hullámvölgyből

– indokolta a 24.hu-nak a kormánypárt jelentős népszerűségvesztését Szakács András politikai elemző.

A negatív kampányok többféle módon is visszaüthetnek egy kormánypárt számára: vagy ellentétes hatást váltanak ki, vagy passzivizálják a párt szavazóit. Szakács András szerint most az előbbi történhetett, és az eddigiektől eltérően a Fidesz úgy gyengült, hogy mások növelni tudták népszerűségüket. Az elmúlt években leginkább az volt jellemző, hogy ha a Fidesz veszített is a népszerűségéből, az elpártolók valójában nem fordultak más párt felé.

A szakember szerint a hangulatkeltés ezúttal is passzivizálta a kormánypárt szavazóit, az ellenzéki oldalt azonban eredményesen felrázta:

motiváltak lettek abban, hogy Orbán Viktor következő kormányalakítását megakadályozzák.

A Republikon elemzése szerint – bár a második legtámogatottabb párt a Jobbik – a Fidesz után a baloldali-liberális frakció alakította kormánnyal lennének elégedettek a legtöbben.

Szakács András felhívja a figyelmet: a látszólagos ellentmondás oka a felmérés módszertana. A pártokat nem külön-külön vizsgálták, hanem a reálisan várható választási forgatókönyv tükréban: tehát az MSZP-t, a Párbeszédet, az Együttöt és a Demokratikus Koalíciót közösen vizsgálták. Szakács András úgy látja: érdemesebb a pártok egyéni támogatottságát és a másodlagos pártperefernciákat górcső alá venni, mivel

a balliberális oldalon, amit többen kormányváltóként aposztrofálnak, nehezen beilleszthető mondjuk az LMP vagy az Együtt, a mostani összefogásban betöltött vagy inkább be nem töltött szerepük alapján.

Az ellenzéki választó számára tragikusabb, de reálisabb képet mutat, ha a pártokat külön-külön versenyeztetik: így viszont beigazolódik a papírforma és a Jobbik fut be a második helyre. Szakács András hangsúlyozza: egyetlen felmérés önmagában lehet nagyon érdekes, de ha valóban összefüggéseket szeretnénk levonni az eredményekből, legalább két, hasonló módszertannal készült vizsgálatot kell alapul vennünk.

Nem a Jobbikot kell támadni, hanem Vona Gábort

És ha már a Jobbik szóba került, nem lehet megkerülni a Civil Összefogás Fóruma (CÖF) által szerdán elindított, Vona Gábor és Gyurcsány Ferenc állítólagos “egymásra találásáról” szóló bohócos plakátkampányt.

Ezt:

Fotó: 24.hu
Fotó: 24.hu

Gyurcsány Ferenc még mindig motiválja a Fidesz szimpatizánsait. Ha őt még fel lehet használni egy lejáratókampányban, akkor nem szűnt meg valamiféle rémnek lenni a kormánypárt táborában

– magyarázza Szakács, aki szerint a gyakorlatilag mindent mérő, szondázó Fidesz arra juthatott, hogy

valami történt Vona Gábor népszerűségével – ez lehet az egyik ok. 

A másik – és ezt már publikus mérések is alátámasztják – az lehet, hogy a politika perszonalizálódik: a szavazók egyre jobban egy-egy politikussal azonosítják a pártokat, az ígéreteket, akár az egyes ideológiákat is. Így ha a Jobbik jelent fenyegetést, nem a pártot kell támadni, hanem azt, aki arcot ad a pártnak: Vona Gábort.

Mit tartogat az év vége? Valószínűleg üzenetet

Ígéret szép, nem tartják be, de mindegy

Korábban Szakács András elemzővel és Reiner Rolanddal, az Integrity Lab elemzőjével már beszélgettünk arról, hogy az Erzsébet-utalványok ajándékozása milyen politikai célt szolgál, hogyan határozhatták meg értékét, az akció kereteit. A nyugdíjasoknak szóló, be nem tartott politikai ígéretekről bővebben itt olvashat.

Bár az Erzsébet-utalvány kiosztásának ténye, majd a kiküldés körülményei miatt december elején a Fidesz egy kapkodó párt benyomását keltette, Szakács András szerint ez a sutaság csak akkor jelenik meg a népszerűségi adatokban, ha az utalványok nem érkeznek meg a nyugdíjasokhoz. Erre pedig nagyon kevés az esély.

Az utalványok ajándékozása egyébként remek politikai termék, kritizálni egyáltalán nem érdemes. Az elemző szerint ez a jóléti intézkedés épp olyan, mint a rezsicsökkentés:

Ha bárki kérdéseket vet fel, azt a Fidesz úgy kommunikálja, mintha az illető pénzt akarna kivenni a kedvezményezettek zsebéből.

A szakértő úgy látja, a Fidesz kommunikációjára jellemző, hogy párhuzamosan futtatnak egy belföldi és egy látszólag külföldnek szóló üzenetet, témát. A belföldi tematika egyértelműen a nyudíjemelés és az Erzsébet-utalvány körül forog, a kihelyezett kormányülés után pedig valószínűsíthető, hogy a következő forró téma az EU-csúcs lesz, illetve az, hogy ott milyen kvótajavaslatot tesz le az asztalra Magyarország.

Ha lesz valamilyen húzás még január 1-éig, az valószínűleg uniós jellegű lesz. Persze, csak látszólag fognak Brüsszelnek üzenni, ezek az akciók nagyon is a belföldnek szólnak majd

– magyarázza Szakács András hozzátéve: ez a kétfenekű beszéd – ami látszólag az uniónak szól, valójában viszont a belföldi választókra kíván hatással lenni – meg is látszik az egyre káoszosabb magyar külpolitikán: az itthoni népszerűség oltárán feláldozzák a diplomácia stabilitását.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

On 20.07.2017 more than 10000 people protested in front of the presidential palace in Warsaw against the ongoing process of changing the judicial system of the country. - NO WIRE SERVICE - Photo: Jan A. Nicolas/dpa
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.