Szeged, 2016. november 10.
A gyógyszerek hatékony adagolását lehetővé tevő infúziós pumpa az SZTE Gyermekgyógyászati Klinikán 2016. november 10-én.
MTI Fotó: Rosta Tibor
Belföld

Mankó helyett sebtapaszt dobott a kormány a kórházaknak

Angel Marianna
Angel Marianna

újságíró. 2016. 11. 17. 19:07

Napi 150 millió forint adósságot termelnek a kórházak. Még mindig jobban megéri befektetni a beteget, mint az egynapos sebészeti beavatkozás után hazaengedni. A technológia fejlődik, a kórházak azonban ugyanazokat a köröket futják, a politikailag kockázatos támát viszont senki nem akarja megbolygatni. Hogyan jutottunk idáig, miért tabu az egészségügy átalakítása? Változott bármi is a tavalyi nagy tűzoltás óta? Elmondjuk.
Napi 150 millió forint adósságot termelnek a kórházak. Még mindig jobban megéri befektetni a beteget, mint az egynapos sebészeti beavatkozás után hazaengedni. A technológia fejlődik, a kórházak azonban ugyanazokat a köröket futják, a politikailag kockázatos témát viszont senki nem akarja megbolygatni.
Korábban a témában:

Csütörtökön sajtótájékoztatón jelentette be Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár, hogy a kórházak 45 milliárd forintot kapnak 30 napon túli tartozásaik kiegyenlítésére. Az infúzióra nagy szükség volt, a Magyar Nemzet nemrégiben a Nemzeti Államkincstár adatai alapján arról írt, hogy

58,6 mil­liárd forintra rúg a hazai kórházak adóssága, a 60 napon túli adósságaik 33,4 milliárd forintot tesznek ki.

A tetemes összeg ráadásul aránytalanul oszlik el az intézmények között: az összeg közel felét mindössze tíz kórház halmozta fel. Csak augusztusról szeptemberre összesen 3,3 milliárd forinttal emelkedett a tartozás, így 2016 végére az összeg elérheti a 70 milliárd forintot is.

Nem ez az első eset, hogy a kormány tűzoltással kerüli el az intézményrendszer összeomlását.

Egy kis matek megmutatja: nem változott semmi

Tavaly februárban egészen drámai helyzetbe kerültek a kórházak: 76 milliárd forintos adóssághegyet görgettek maguk előtt, áprilisban több beszállító pedig kilátásba helyezte, hogy a gyakran hónapokig húzódó kifizetések miatt csökkentett üzemmódra váltanak, leállítják a nem életfontosságú kórházi laborszolgáltatásokat. Az Index akkor arról írt, hogy bár az állam nem fizet a beszállítóknak, azoknak napra pontosan be kell fizetniük az adókat és járulékokat, ráadásul a közbeszerzéseken is csak úgy vehetnek részt, ha nincsen köztartozásuk. Az Orvostechnikai Szövetség vezetője szerint azt egyetlen beszállító sem vállalná, hogy egy meg nem érkezett eszköz miatt haljon meg egy beteg, de sok vállalkozás annyira kilátástalan helyzetbe került, hogy működésük, több száz ember megélhetése veszélybe került.

Miután tavaly áprilisban nem indult el a kormány által megígért kórházi adósságkonszoldáció, és sem Balog Zoltán, sem Zombor Gábor, akkori egészségügyért felelős államtitkár nem válaszolt megkereséseikre, a beszállítók Orbán Viktornak írtak nyílt levelet a tarthatatlan helyzet miatt. A kétségbeesett levél talán legbeszédesebb részei szerint

minden nap 150 millió forinttal emelkedik a kórházak adóssága,

a intézményeknek pedig olyan “barkácsmódszerekhez” kell folyamodniuk, amelyek veszélyeztetik a betegellátást.

Budapest, 2015. október 13.
Zombor Gábor, az Emberi Erőforrások Minisztériumának korábbi államtitkára a minisztériumban tartott sajtótájékoztatón, ahol bejelentették, hogy a posztot Ónodi-Szűcs Zoltán, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) eddigi főigazgatója tölti be 2015. október 13-án.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Zombor Gábor, volt egészségügyért felelős államtitkár
Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

A miniszterelnök a nagy vihart kavart akció után felkérte Balog Zoltánt, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetőjét és Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy egy héten belül dolgozzanak ki kormányhatározatot a kórházak adósságának rendezésére. Az adósságkonszolidáció levezénylését az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) végezte, a kifizetések már májusban megkezdődtek, egy nagy német – a Heim Pál Gyermekkórházzal is együttműködő – beszállító pedig a késedelmi kamatokról is lemondott a pénz hírére. A kormány azzal a feltétellel vette át a horribilis tartozást, hogy a kórházak az ÁEEK-hoz kerülnek és hatékonyabbá teszik működésüket. A gyors beavatkozás ellenére tavaly augusztusban már arról szóltak a hírek, hogy az akkori, 40 milliárdos tartozás szeptember elejére 60 milliárd lehet. A konszolidáció után a kórházak újabb 6-7 milliárdos gyorssegélyt kaptak.

Egy kis matematikával utánanézhetünk, hogy sikerült-e a hatékonység növelése. Ha a korábban az Orvostechnikai Szövetség által említett napi 150 millió forintos gyarapodással számolunk, idén, a mai nappal bezárólag

48,15 milliárd forint adósságot termeltek a kórházak, ez nagyságrendileg összecseng a Nemzeti Államkincstár szeptemberi adataival.

Tehát a 2015-ös nagy tűzoltás után jelentősen nem változott semmi, tovább ketyeg az óra és halmozódnak a kiegyenlítetlen számlák. A Népszava idén augusztusban megszólaltatta a beszállítókat, ők negatívabb képet festettek: számításaik szerint június végére  a tartozás megközelítette az 52 milliárdot, év végére megint 70 milliárdnál járnak majd, ha nem változik semmi. A változás az államtitkár által beharangozott 45 milliárd forint. Kísértetiesen hasonlít a tavalyi mentőövre.

Róka fogta csuka

Az egészségügy gyengélkedése egyáltalán nem új keletű. A rendszer strukturális problémáiról és a politika félrenézéséről korábban többször is írtunk:

  • Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász a 24.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy az egészségügy 2010 utáni államosítását szakmailag nem készítették elő, hasonló kapkodással oldották meg, mint az oktatás esetében. A szakember szerint a teljes ágazatból – tehát nemcsak a kórházak, hanem a teljes egészségügy büdzséjéből – alaphangon 120-150 milliárd forint hiányzik. Ekkora invesztíció is csak arra lenne elég, hogy megakassza az adóssághalmozódás ördögi körét, és az elvándorlást mérsékelje. Komoly problémaként rótta fel, hogy az egészségügy nem kapott saját minisztériumot. Reiner Roland politikai elemző pedig azt magyarázta el, hogy miért ódzkodnak a pártok – nemcsak a kormány, hanem az ellenzék is – az egészségügy problémáival való szembenézéstől és a komolyabb megoldásoktól.
  • A politika sajátos helyzetbe került a technológia fejlődése miatt. Az egészségügyi közgazdász egy korábbi cikkünkben arról beszélt, hogy az elmúlt 5-10 évben annyit fejlődött az orvosi technológia, hogy jóval kevesebb ágy is elég, a meglévő kapacitások funkcionális elosztása és a hatékonyság növelése a kulcskérdés. Ágyakat megszüntetni viszont politikai okokból nem lehet: palotaforradalommal számolhat az, aki nekiveselkedik egy ilyen szintű átalakításnak.
  • A Magyar Nemzet cikke alapján pedig korábban arról írtunk, hogy szakmai szervezetek szerint egyes intézmények azért hagyják felgyűlni az adósságot, mert így nagyobb konszolidációra számíthatnak az év végi kasszakisöprés idején.

A lakosság egy esetleges, jelentős egészségügyi reformhoz való viszonyáról adott képet a Századvég 2014 szeptemberében, az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az egészségügy átalakításáról készült felmérése. A kormány több tízezer oldalnyi tanulmányt rendelt meg a Századvég-csoporttól különböző témákban, a rengeteg iratot a vs.hu dolgozta fel.

Az egészségügyre vonatkozó javaslat szerint  30-35, egyenként 200-400 ezer lakost lefedő, integrált egészségügyi térséget (IET) hoztak volna létre, amelyben tulajdonképpen egy nagy, központi és több kisebb kórház maradt volna. A válaszadók 63,8 százaléka elutasította, hogy a nagyobb kórházakat fejlesszék, a kisebbeket pedig bezárják. A vs.hu cikke szerint a reformterv hangsúlyos eleme volt az aktív kórházi ágyak 20 százalékos, mintegy 8000 ággyal való csökkentése 2020-ig, az így megszűnő kapacitásokat pedig az egynapos és a járóbeteg-ellátásba terelték volna át. A javaslat szerint a fekvőbeteg-ellátást jelentősen át kellett volna alakítani: megállapításaik szerint az intézményeknek ugyanis

ma az az érdekük, hogy az egyébként járóbetegként vagy egynapos ellátásban is kezelhető betegeiket is inkább befektessék a kórházakba.

Az elemzés szerint a kórházak 2012-13-as állami átvételekor kijelölt célok „csak részben vagy korlátozott sikerekkel valósultak meg, a lesújtó helyzetet tovább nehezíti az orvosok és az egészségügyi személyzet elvándorlása. A teljes cikket itt találja, tanulságos.

Fotó: Pál Anna Viktória

A Századvég különböző kommunikációs trükköket javasolt a népharag elkerülése érdekében, így:

Teljesen egyértelmű, hogy az átalakítást funkcióváltásként és az ellátás fejlesztéseként kell láttatni, és nem kórházbezárásként. A kis kórházak bezárását az emberek 80 százaléka ugyanis elutasítja. Ez az arány legfeljebb mérsékelhető azzal, hogy az ellátás-minőségi előnyöket is láttatjuk; de az utazási távolság max. 50 km-ben való rögzítése is csak 70 százalékra volt képes mérsékelni az elutasítási arányt. A kórház megnevezést tehát szükséges megtartani.

Nem divat a magánegészségügy, mert pokoli drága

Ahogyan korábban az OTP Öngondoskodás Index nevű felmérése alapján beszámoltunk róla: a válaszadók mintegy fele gondolta úgy, hogy az állami egészségügyi ellátás mellett hasznos lenne igénybe venni magán-egészségügyi ellátást is.

Ami visszatartja őket, az a vélt vagy valós drágaság: ma az emberek többsége (56%) megfizethetetlennek tartja, és aki szerint megfizethető egyébként, az is drágállja a szolgáltatásokat. Mindennek eredménye, hogy az elmúlt három évben csak minden ötödik ember vett igénybe magánegészségügyi szolgáltatást.

A legfrissebb hírek szerint tovább csúszik a kórházi átalakítás, amelynek a Századvég által szondázott javaslathoz semmi köze. Az új rendszerben – az egészségügyi államtitkárság javaslata szerint – az intézmények gazdálkodási és munkáltatói jogát megszüntetnék és jogilag beolvasztaná őket a “területi ellátó központoknak” nevezett kancelláriákba. A kórházigazgatók önállósága, helyi érdekérvényesítő képessége csökkenne, a fejük fölé – a felsőoktatáshoz hasonlóan –  kancellárokat ültetnének. Korábban úgy tervezték, hogy a 2017-től felálló rendszer tízmilliárd forintos megtakarítást hoz, az államtitkár azonban hétfőn közölte: a kancellári rendszerről csak 2018-ban döntenek, a választások után.

Az eddigi szakértői véleményeket tehát már a tények is alátámasztják: sorsfordító döntések előtt (sem) piszkálják meg a rendszert, ami holnapra még 150 millió forintnyi adósságot termel.

Az újabb mentőövre vonatkozó kérdéseinkkel megkerestük a Magyar Kórházszövetséget, válaszukkal bővítjük cikkünket. 

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.