Budapest, 2015. június 22.
Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (b) az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. június 22-én. A második sorban Németh Szilárd, a Fidesz képviselője (b) és Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője.
MTI Fotó: Illyés Tibor
Belföld

Áldás vagy átok Orbán nagypénteki szabadnapja?

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 10. 17. 09:01

A kormányfő - a vasárnapi zárva tartás után - ismét egy KDNP-javaslatot melegített fel.

Munkaszüneti nap lesz nagypéntek – jelentette be minap a miniszterelnök a Magyarországi Református Egyházak Zsinatának emlékülésén, mondván,

a reformáció emlékéve alkalmas pillanat arra, hogy ezzel a lépéssel a nagypéntek méltó megünneplését segítsék.

A VOSZ-főtitkár a Népszavában azt írja, meghökkent a hír hallatán, de emlékeiben kutakodva rátalált az ötletgazdára. Varga László nyugalmazott református lelkész, a KDNP képviselőjeként 2011. május 9-én indítványozta ugyanezt.

A kereszténydemokrata politikus egyéni képviselői indítványát öt éve azzal indokolta, hogy nagypéntek a keresztény kultúra egyik kiemelkedő napja. Mint a munka törvénykönyvéről szóló törvény módosításában kiemelte: Európa jó néhány országában, így különösen Németországban, Ausztriában, Olaszországban vagy Portugáliában nagypéntek jelenleg is munkaszüneti nap.

Ezen a napon emlékezik a világ kereszténysége Isten szeretetének legnagyobb bizonyságára a golgotai keresztre, Jézus Krisztus megváltó halálára. Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiájától kezdve az útszéli keresztig minden erre a napra emlékeztet, éppen ezért szükség lenne ezt a napot munkaszünetté nyilvánítani, ezzel is lehetőséget adni a hívő emberek számára az elmélyülésre, az áhítatra.

Áhítat és munkaszervezés

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint az újabb munkaszüneti nap kapcsán érdemes lenne ugyanakkor néhány gazdasági következményt is megvizsgálni. Mivel ezt a kormányfő nem tette meg, ő villant fel néhány munkaszervezési, logisztikai, adóbevételi szempontot, majd rátér, milyen bizarr helyzet alakulhat ki a kisebb boltokban.

Húsvét vasárnapján és húsvét hétfőjén nyilvánvalóan továbbra is zárva tartanak az üzletek. A mostani gyakorlat szerint viszont nagyszombaton nincs kereskedelmi tilalom, mivel nem munkaszüneti nap, hanem szombatra eső heti pihenőnap. Hogy’ is lesz? Nagypénteken zárás, nagyszombaton nyitás? Vagy négy napig teljes boltzár?

Áldás?

A fizetett munkaszüneti napok emelése csökkenti a nemzetgazdasági szintű éves munkaidő-alapot. Ez akár több tízmilliárdos nagyságrendű termelési/szolgáltatási érték kieséséhez vezethet. Dávid Ferenc nem tudja, mérlegelték-e ezt, de abban biztos, az üzleti szektor véleményére most sem voltak kíváncsiak. A VOSZ főtitkára úgy véli: ha már újabb fizetett munkaszüneti nap kell, a december 24-e hasznosabb lenne, mert

hitbéli, családi és szakmai szempontok szerint is ésszerűbb megoldás.

Bár a nagypéntekre vonatkozó KDNP-s beadványról nem tárgyalt az Országgyűlés, most a kormányfő támogatásával pillanatok alatt törvény lesz, nem kell tartani olyan csúfos kudarctól sem, mint a vasárnapi zárva tartásnál. Ráadásul – teszi hozzá Dávid Ferenc, van még muníció bőven. 2011-ben Michl József szintén KDNP-s képviselő azt javasolta, hogy augusztus 15-e, Szűz Mária mennybevétele napja legyen munkaszüneti nap, hiszen az ünnepet már Szent István király is megülte. Akkor az előterjesztő úgy vélte, nem lehet mindig mindent pusztán a pénz, az anyagiak oldaláról szemlélni.

 

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.