Nyíregyháza, 2016. július 19.
A kvótareferendumról tájékoztató hirdetményt helyezik ki a nyíregyházi városházán 2016. július 19-én. Az államfő október 2-ára írta ki a népszavazást a nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítéséről.
MTI Fotó: Balázs Attila
Belföld

Népszavazás: valamit nagyon elrontott az ellenzék

Reiner Roland
Reiner Roland

politikai elemző. 2016. 09. 21. 15:33

A szavazókörök több mint felében nem lesz ellenzéki párt által delegált szavazatszámláló: a Nemzeti Választási Iroda statisztikái szerint csak a Fidesz-KDNP vette komolyan, hogy az október 2-i népszavazás alkalmával felügyelje az eredmény alakulását az ország több mint tízezer pontján.

Az ellenzék lemaradása drámai:

az MSZP képviseletében csak 3811 delegáltat regisztráltak, a Jobbik esetén ez a szám 170, az LMP-nél 41 fő. Kizárólag politikai racionalitás szempontjából e két utóbbi párt alacsony aktivitása érthető: az LMP teljes kivonulással reagált a népszavazásra, szimpatizánsaikat lényegében irányelv nélkül hagyva, míg a Jobbik célja megegyezik a Fideszével – a nemek győzelme és érvényes népszavazás –, így ők elvileg nyugodtan hagyatkozhatnak arra, hogy a kormánypárt delegáltjai egy-egy véleményes esetben hogyan döntenek. Más kérdés, hogy ez ugyanakkor némi politikai rövidlátást is jelez: ha a választások tisztasága iránt bármelyik politikai erőnek kétségei támadnak – márpedig erre időről-időre szinte mindenki utal – akkor a Jobbiknak sem jó ötlet teljesen kivonulni egy országos választásból és azt a kormánypárti delegáltak és a helyi választási szervek kizárólagos felügyeletére bízni.

Az alacsony delegáltszám és az ellenőrzés lehetőségének elvesztése ugyanakkor a baloldal számára a legérzékenyebb: egyrészt esetükben a legerősebb a választások elcsalásához kapcsolódó retorika, másrészt az MSZP többször hangoztatta, hogy az ő távolmaradásra szólításuk azért nem egyenértékű a bojkottal, mert a népszavazás intézményét fontosnak tartják, éppen ezért a választás tisztaságára figyelni fognak.

A Szocialista Pártnak ebben az esetben helyzeti előnye volt: delegáltat csak parlamenti frakcióval rendelkező párt küldhet, ezzel pedig az egykori ötpárti kormányváltó összefogás közül egyedül az MSZP rendelkezik. Azt egyelőre nem tudjuk, a 3811 fő közül mennyi az MSZP-s és mennyi a DK-s, Együtt-es, PM-es és Liberális delegált: Molnár Gyula egyértelműen nyitott volt arra, hogy a többi baloldali párt delegáltja is részt vegyen az október 2-i népszavazás ellenőrzésében – részben persze azért, mert tudta, ezt önerőből az MSZP nem fogja tudni megoldani. Ezzel együtt is,

az a tény, hogy a szavazókörök bő hatvan százalékában mégsem lesz baloldali ellenzéki jelölt, e pártok közös kudarca.

A kvótanépszavazás minden korábbi választásnál durvább erőforrás-különbség mellett zajlott: a többmilliárdos plakátkampány, a zsarolásba illő miniszterelnöki beszédek és lakossági fórumok, az évi nyolcvanmilliárdból működő köztévé folyamatos menekültellenes propagandája mellett a politikai ellenzék akkor is alig látszódott volna, ha teljes éves költségvetési támogatásukat és egyéb adományaikat, bevételeiket a kampányra fordították volna. Az a néhányszor tízmillió forint, amit ténylegesen a saját üzeneteik megfogalmazására tudtak költeni, kiegészítve a parlamenten kívüli párt(ok) és civilek hasonló méretű összegével arra nem lehetett elegendő, hogy a társadalom széles tömegeit meggyőzze, még akkor sem, ha ezek a szereplők találtak volna valamilyen közös üzenetet.

Függetlenül attól azonban, hogy ki mit tart helyes és követendő állampolgári viselkedésnek, az igen szavazatot, az érvénytelenül voksolást vagy a távolmaradást, a népszavazás jogszerűségének biztosítását, a választás tisztaságának megőrzését közös érdek lett volna felügyelni. Egy olyan időszak után, amikor hónapokig blokkolni lehet az ellenzéknek fontos népszavazási kérdéseket egy hamarabb leadott álkérdéssel, amikor kigyúrt kopaszok fizikailag akadályozzák a benyújtást, amikor a választási szervek átengednek egy olyan kérdést, mint amilyen az október 2-i, akkor a választások jogszerű lefolytatása az ellenzék – legyen az pártos vagy civil – utolsó védvonala.

Budapest, 2016. augusztus 1.
A kormány kényszerbetelepítés elleni népszavazáson való részvételre felhívó óriásplakátjai Budapesten, a IV. kerületi Váci úton 2016. augusztus 1-jén.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
MTI / Bruzák Noémi

A 3811 delegált nemcsak a Fidesz több mint 13 ezres létszámának töredéke, de jelentősen elmarad attól a mintegy 13 500 fős számtól, amit az MSZP-DK-Együtt-PM-MLP 2014 tavaszán még ki tudott állítani. Nyilván egy országgyűlési választásnak nagyobb tétet lehet tulajdonítani – normális körülmények között. Egy olyan helyzetben, amikor az ellenzék előrehozott választásban gondolkodik, amikor az október 2-i népszavazást a következő választás főpróbájának tartja (esetleg: úgy véli, hogy azon a napon már el is dől) akkor mégsem teheti meg ezt a nagyvonalúságot politikai ellenfelével kapcsolatban.

Az ellenőrzés hiánya és elmaradása ugyanakkor nem kizárólag a parlamenti ellenzék felelőssége és problémája. A kvótanépszavazásban korábban nem látott aktivitással részt vevő civil mozgalmak és az anyagi ráfordítás alapján legpotensebb Kétfarkú Kutyapárt számára is fontos ügyként kellett volna megjelennie – ha másért nem is, pont azért, mert az érvénytelen szavazat, amire e szereplők buzdítanak, lehet a legkritikusabb elem a szavazatszámláló bizottságok döntésében. Természetesen e szervezetek nehéz helyzetben vannak, hiszen a delegálti rendszer a képviselőcsoporttal rendelkező pártok számára nyitott: azonban ahogy a feltett kérdés és kampány különlegessége arra sarkallta őket, hogy tevékenyen beszálljanak, talán ezt a kényszerű áldozatot is meghozhatták volna.

A delegálti számok alapján szinte borítékolható, hogy október 2-án számtalan visszaéléssel kapcsolatos vád fog megfogalmazódni civilek és pártok részéről, a képviselet hiányában viszont ezek bizonyítására, kivizsgálásra félő, hogy nem lesz mód.

És ez egy olyan lépéshátrány, amihez kivételesen a Fidesznek nem sok köze volt.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Local demonstrators march with a flag with the image of Russian President Vladimir Putin and Hungarian Prime Minister Viktor Orban close to the headquarter of the governor FIDESZ party at Heroes Square as students, teachers of the Central European University and their sympathizers protest in downtown Budapest on April 9, 2017. 
Hungarian lawmakers approved legislation that could force the closure of a prestigious Budapest university founded by US billionaire investor George Soros, sparking fresh protests. The English-language Central European University (CEU), set up in 1991 after the fall of communism, has long been seen as a hostile bastion of liberalism by Prime Minister Viktor Orban's government.  / AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.