Nyíregyháza, 2016. július 19.
A kvótareferendumról tájékoztató hirdetményt helyezik ki a nyíregyházi városházán 2016. július 19-én. Az államfő október 2-ára írta ki a népszavazást a nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítéséről.
MTI Fotó: Balázs Attila
Belföld

Népszavazás: valamit nagyon elrontott az ellenzék

Reiner Roland
Reiner Roland

politikai elemző. 2016. 09. 21. 15:33

A szavazókörök több mint felében nem lesz ellenzéki párt által delegált szavazatszámláló: a Nemzeti Választási Iroda statisztikái szerint csak a Fidesz-KDNP vette komolyan, hogy az október 2-i népszavazás alkalmával felügyelje az eredmény alakulását az ország több mint tízezer pontján.

Az ellenzék lemaradása drámai:

az MSZP képviseletében csak 3811 delegáltat regisztráltak, a Jobbik esetén ez a szám 170, az LMP-nél 41 fő. Kizárólag politikai racionalitás szempontjából e két utóbbi párt alacsony aktivitása érthető: az LMP teljes kivonulással reagált a népszavazásra, szimpatizánsaikat lényegében irányelv nélkül hagyva, míg a Jobbik célja megegyezik a Fideszével – a nemek győzelme és érvényes népszavazás –, így ők elvileg nyugodtan hagyatkozhatnak arra, hogy a kormánypárt delegáltjai egy-egy véleményes esetben hogyan döntenek. Más kérdés, hogy ez ugyanakkor némi politikai rövidlátást is jelez: ha a választások tisztasága iránt bármelyik politikai erőnek kétségei támadnak – márpedig erre időről-időre szinte mindenki utal – akkor a Jobbiknak sem jó ötlet teljesen kivonulni egy országos választásból és azt a kormánypárti delegáltak és a helyi választási szervek kizárólagos felügyeletére bízni.

Az alacsony delegáltszám és az ellenőrzés lehetőségének elvesztése ugyanakkor a baloldal számára a legérzékenyebb: egyrészt esetükben a legerősebb a választások elcsalásához kapcsolódó retorika, másrészt az MSZP többször hangoztatta, hogy az ő távolmaradásra szólításuk azért nem egyenértékű a bojkottal, mert a népszavazás intézményét fontosnak tartják, éppen ezért a választás tisztaságára figyelni fognak.

A Szocialista Pártnak ebben az esetben helyzeti előnye volt: delegáltat csak parlamenti frakcióval rendelkező párt küldhet, ezzel pedig az egykori ötpárti kormányváltó összefogás közül egyedül az MSZP rendelkezik. Azt egyelőre nem tudjuk, a 3811 fő közül mennyi az MSZP-s és mennyi a DK-s, Együtt-es, PM-es és Liberális delegált: Molnár Gyula egyértelműen nyitott volt arra, hogy a többi baloldali párt delegáltja is részt vegyen az október 2-i népszavazás ellenőrzésében – részben persze azért, mert tudta, ezt önerőből az MSZP nem fogja tudni megoldani. Ezzel együtt is,

az a tény, hogy a szavazókörök bő hatvan százalékában mégsem lesz baloldali ellenzéki jelölt, e pártok közös kudarca.

A kvótanépszavazás minden korábbi választásnál durvább erőforrás-különbség mellett zajlott: a többmilliárdos plakátkampány, a zsarolásba illő miniszterelnöki beszédek és lakossági fórumok, az évi nyolcvanmilliárdból működő köztévé folyamatos menekültellenes propagandája mellett a politikai ellenzék akkor is alig látszódott volna, ha teljes éves költségvetési támogatásukat és egyéb adományaikat, bevételeiket a kampányra fordították volna. Az a néhányszor tízmillió forint, amit ténylegesen a saját üzeneteik megfogalmazására tudtak költeni, kiegészítve a parlamenten kívüli párt(ok) és civilek hasonló méretű összegével arra nem lehetett elegendő, hogy a társadalom széles tömegeit meggyőzze, még akkor sem, ha ezek a szereplők találtak volna valamilyen közös üzenetet.

Függetlenül attól azonban, hogy ki mit tart helyes és követendő állampolgári viselkedésnek, az igen szavazatot, az érvénytelenül voksolást vagy a távolmaradást, a népszavazás jogszerűségének biztosítását, a választás tisztaságának megőrzését közös érdek lett volna felügyelni. Egy olyan időszak után, amikor hónapokig blokkolni lehet az ellenzéknek fontos népszavazási kérdéseket egy hamarabb leadott álkérdéssel, amikor kigyúrt kopaszok fizikailag akadályozzák a benyújtást, amikor a választási szervek átengednek egy olyan kérdést, mint amilyen az október 2-i, akkor a választások jogszerű lefolytatása az ellenzék – legyen az pártos vagy civil – utolsó védvonala.

Budapest, 2016. augusztus 1.
A kormány kényszerbetelepítés elleni népszavazáson való részvételre felhívó óriásplakátjai Budapesten, a IV. kerületi Váci úton 2016. augusztus 1-jén.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
MTI / Bruzák Noémi

A 3811 delegált nemcsak a Fidesz több mint 13 ezres létszámának töredéke, de jelentősen elmarad attól a mintegy 13 500 fős számtól, amit az MSZP-DK-Együtt-PM-MLP 2014 tavaszán még ki tudott állítani. Nyilván egy országgyűlési választásnak nagyobb tétet lehet tulajdonítani – normális körülmények között. Egy olyan helyzetben, amikor az ellenzék előrehozott választásban gondolkodik, amikor az október 2-i népszavazást a következő választás főpróbájának tartja (esetleg: úgy véli, hogy azon a napon már el is dől) akkor mégsem teheti meg ezt a nagyvonalúságot politikai ellenfelével kapcsolatban.

Az ellenőrzés hiánya és elmaradása ugyanakkor nem kizárólag a parlamenti ellenzék felelőssége és problémája. A kvótanépszavazásban korábban nem látott aktivitással részt vevő civil mozgalmak és az anyagi ráfordítás alapján legpotensebb Kétfarkú Kutyapárt számára is fontos ügyként kellett volna megjelennie – ha másért nem is, pont azért, mert az érvénytelen szavazat, amire e szereplők buzdítanak, lehet a legkritikusabb elem a szavazatszámláló bizottságok döntésében. Természetesen e szervezetek nehéz helyzetben vannak, hiszen a delegálti rendszer a képviselőcsoporttal rendelkező pártok számára nyitott: azonban ahogy a feltett kérdés és kampány különlegessége arra sarkallta őket, hogy tevékenyen beszálljanak, talán ezt a kényszerű áldozatot is meghozhatták volna.

A delegálti számok alapján szinte borítékolható, hogy október 2-án számtalan visszaéléssel kapcsolatos vád fog megfogalmazódni civilek és pártok részéről, a képviselet hiányában viszont ezek bizonyítására, kivizsgálásra félő, hogy nem lesz mód.

És ez egy olyan lépéshátrány, amihez kivételesen a Fidesznek nem sok köze volt.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.