Belföld

Ez várhat Vivien gyilkosára – jogi elemzés

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 03. 17. 13:29

A súlyosító és enyhítő körülményeket figyelembe véve könnyen előfordulhat, hogy a bíróság K. Bálintot életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéli.

Múlt héten brutálisan meggyilkoltak egy fiatal lányt. A jogászvilág.hu elvi szinten vizsgálta, milyen büntetésre számíthat gyilkosa, gyerekkori barátja. A szakportál idézi a Pest Megyei Főügyészség által megállapított tényállást, amely szerint:

2016. március 4-én este a fiatal lány a barátaival egy, a Népligetnél található klubban szórakozott. Már hajnal volt, amikor telefonon találkozót beszéltek meg a gyanúsítottal, ezért a férfi gépkocsival elment a Népligethez, ahonnan Kakucsra indultak. A férfi a falu közeli erdőben megállította a gépkocsit. Elővett egy vadásztőrt és azzal többször megszúrta a sértettet, aki a szúrások következtében a helyszínen életét vesztette. Ezt követően a lány holttestét az erdőbe húzta, ott a kabátjával és ágakkal letakarta. A kést, a sértett táskáját a közeli patakba dobta, majd hazament.

A 20 éves elkövetőt különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel vádolják, elrendelték előzetes letartóztatását, vizsgálják továbbá, hogy a korábban már többször drogot fogyasztó elkövető mennyire volt beszámítható állapotban az elkövetés idején. Az eset felkavarta a közvéleményt, és a halálbüntetés visszaállítását követelő hozzászólások és viták mellett előtérbe került annak latolgatása, hány évet kaphat tettéért a 20 éves K. Bálint. A szakportál jelzi, hogy az elemzés fiktív, hiszen a bírósági tárgyalás összetettebb, sokkal több tényező és körülmény figyelembe vétele mellett tárja fel a valódi tényállást, mint amit sajtóközlemények és médiában megjelenő híresztelések alapján meg lehet állapítani. A szakértők, a tények, vallomások és egyéb bizonyítékok jobban árnyalják a képet, mint ami a hírekből kikövetkeztethető. Az elemzés megállapításai ezért nem jelentik azt, hogy a bíróság is ugyanezen következtetésekre fog jutni, hiszen egy eddig nem ismert új tény más irányba is elviheti az eljárást.

Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés?

A hatályos büntető törvényi szabályok alapján a büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést különös kegyetlenséggel követik el. A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésnél elsősorban emberiességi, erkölcsi szempontok a meghatározók. E kategóriába olyan esetek vonhatók, amelyeket rendkívüli embertelenséggel, brutalitással, gátlástalanul, az emberi méltóság mély megalázásával követtek el. Ezek a motívumok elsősorban a sértettnek okozott sérülések száma, súlya és jellege alapján állapíthatóak meg. A különös kegyetlenség megállapíthatóságának elengedhetetlen eleme, hogy az elkövető tudatának az elkövetés idején át kell fognia a végrehajtás különös kegyetlenségét. Erre a sérülések számából, a bántalmazás hosszan tartó, elhúzódó voltából, a sértett látható szenvedéséből, illetőleg a sértettnek a végrehajtás ideje alatt tanúsított magatartásából vonható következtetés.

A hírek szerint K. Bálint több mint tízszer szúrta meg áldozatát, de a szúrások számából még nem lehet automatikusan megalapozni a különös kegyetlenséget. A portál idéz olyan esetet, amikor az emberölés különös kegyetlenségét nem alapozta meg, hogy a vádlott a sértettet hat esetben, közepes és nagy erővel olyan szúrásokkal ölte meg, amelyek közül öt szúrás külön-külön is halált okozott volna. A Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy a sérülések száma, jellege nem volt az átlagot lényegesen meghaladóan brutális, ezért a vádlottat emberölés és nem különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt ítélte el. Ahhoz, hogy ebben az ügyben megállapítható legyen a különös kegyetlenség, orvosszakértői vizsgálatnak kell feltárnia az egyes szúrások jellegét, időtartamát, intenzitását, stb. Ha az első vagy a második szúrás már a sértett halálát okozta, az ügyben eljáró bíróság nem fogja megállapítani az elkövetés különös kegyetlen jellegét, hanem emberölés alapesetének fogja azt minősíteni.

Hasonlóan nagy port kavart ügyek minősítése

A portál a mostani gyilkosság kapcsán emlékeztet arra, hogy a hasonló ügyekben korábban, bár az elkövetés azoknál is rendkívül kegyetlen volt, az elkövető bűnösségét nem különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében mondták ki. Kivételként említi Szita Bence ügyét, amelyben a különös kegyetlenséggel elkövetett minősítés nem lehetett kérdéses. Mindezek fényében kérdéses, hogy M. Vivien ügyében mennyire lesz megállapítható a cselekmény különös kegyetlen volta. Talán könnyebben megállapítható ebben az ügyben akár az aljas indokból, akár az előre kitervelten elkövetett emberölés.

A szakirodalom kiemeli, hogy ha a nemi erkölcs elleni bűncselekmény végrehajtása érdekében alkalmazott erőszakhoz ölési szándék is társul vagy az ölési cselekmény elkövetésének egyik motívuma a nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény végrehajtása, a súlyosabb minősítésű emberölés állapítható meg. A szexuális erőszak, illetve annak kísérlete ebbe a kategóriába tartozik. A hírek szerint K. Bálint meg akarta erőszakolni a fiatal lányt, akibe vélhetően szerelmes volt. A bírói gyakorlat szerint a féltékenységből fakadó indulat általában nem ad alapot az emberölés aljas indokból elkövetettkénti minősítésére. Ha a vádlott magatartását a féltékenységből származó indulat, sérelemérzet motiválta, az nem tekinthető erkölcsileg annyira elvetendőnek, hogy alapot adhatna a cselekmény ilyen minősítésére. Az elutasítás miatt érzett bosszúvágy azonban megalapozhatja az aljas indokot.

A másik minősítő körülmény a cselekmény előre kitervelt jellege lehet. A hírek szerint K. Bálint barátnőjével töltötte az éjszakát, majd hajnalban felkelt mellőle az ágyból, magához vette vadásztőrét, így indult el Vivien elé. Bár vallomása szerint azért tartott magánál tőrt, mert vonzódott a késekhez, vadász szeretett volna lenni, de a vadászkés erősen felveti, hogy előre gyilkolási szándékkal indult a lány elé.  Az előre kiterveltség azt jelenti, hogy az elkövető az ölési cselekmény véghezvitelének helyét, idejét és módját átgondolja, a végrehajtást akadályozó vagy segítő tényezőket felméri és a lényeges előkészületi, elkövetési és az elkövetés utáni mozzanatokat figyelembe veszi.

A vadászkés magához vétele, az inárcsi elkövetési helyszín, az emberölést követő dabasi erdőben történő elrejtés és a bizonyítékok eltüntetése mind arra engedhet következtetni, hogy az elkövető tudatosan, előre átgondolhatta a gyilkosság mozzanatait.

Döntő jelentősége van annak, hogy az elkövető a vadászkést miért vitte magával. Ha azért, hogy azzal szexuális erőszakra kényszerítse a sértettet, és annak ellenkezése miatt csapott át a cselekmény gyilkosságba, akkor az előre kiterveltség nem állapítható meg, csak az aljas indokból elkövetett emberölés bűntette. Ebben az esetben a szexuális erőszak beleolvad az emberölés minősített esetébe. Amennyiben az elkövető azért vitte magával a kést, hogy megölje a lányt, de szándéka eredetileg csak az emberölésre terjedt ki, a szexuális erőszakra nem, az előre kitervelt mellett az aljas indokból elkövetett emberölés is megállapítható. Ebben az esetben ugyanis a nemi erkölcs elleni bűncselekmény végrehajtása érdekében alkalmazott erőszakhoz ölési szándék is társult, mindkét eredményt kívánta az elkövető. Ha az elkövető eredeti szándéka a szexuális erőszakra és a gyilkosságra kiterjedt, úgy szintén az előre kitervelt emberölés mellett az egyenes szándékkal aljas indokból elkövetett emberölés bűntette is megállapítható.

A beszámíthatóság kérdése

A Btk. szerint nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen.  Az ügyben szakértő vizsgálja majd K. Bálint beszámíthatóságát. Bár ennek tényleges megállapítására még várni kell, előzetesen Végh József kriminálpszichológus a Blikknek azt mondta, K. Bálint eddigi viselkedése arra enged következtetni, hogy esetleg szociopata karakter lehet. A szakértő kiemelte, hogy a

szociopatákra jellemző, hogy alulfejlett vagy egyáltalán nincs empátiájuk, nem képesek beleérezni magukat más emberek helyébe, ezért tudnak gátlástalanul megtenni bármit a saját érdekükben, és nem is tanulnak hibájukból.

Azt azonban kiemelte, hogy a szociopata bűnözők nem beszámíthatatlanok, tetteik következményeit képesek felmérni.

Egy nem beszámítható elkövető nem tünteti el a gyilkosság után a holttestet, hiszen nem is fogja fel, hogy mit tett, és az milyen következményekkel jár.

Súlyosító és enyhítő körülmények

A Btk. 80. § (1) bekezdésében foglalt követelmény, hogy a büntetést a törvényben meghatározott keretek között, céljának (a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el) szem előtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalmi veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez. A jogászvilág.hu az ügyben felmerülő enyhítő és súlyosító körülményeket megvizsgálva emlékeztetett rá, hogy a büntetlen előélet enyhítő körülmény lenne, de ez nem alkalmazható a fiatalkorú elkövetőkre vagy a fiatalkort néhány évvel meghaladott, ún. fiatal felnőttekre (18-21 év). A Btk. szerint a 20 éves elkövető fiatal felnőttnek minősül, nála a büntetlen előélet nem vehető figyelembe. A fiatalkor önmagában nem enyhítő körülmény, de ilyennek értékelhető, ha az elkövető fiatal felnőtt volt, amikor a bűncselekményt elkövette.

A magyar bírói gyakorlat a felnőttkorúakra vonatkozó szabályok alkalmazását a huszonegyedik életévhez kapcsolja, erre a büntetéskiszabás során tekintettel lehet lenni.

Az a körülmény, hogy az elkövető elmeműködésének valamely sajátossága a bűncselekmény elkövetését megkönnyíthette, a büntetés kiszabásánál általában enyhítő körülmény lehet. Bár a beszámíthatóságot nem befolyásolja az, ha az elkövető szociopata, de a büntetés kiszabásakor a bíróság ezt valamelyest enyhítő körülményként értékelheti. Ennek esélye azonban csekély, mert ez a személyiségzavar nem vagy csak csekély mértékben korlátozza őket cselekményeik várható következményeinek felismerésében. A bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomás enyhítő körülmény és még nagyobb a nyomatéka, ha az felderítő jellegű. Mindenképpen ebbe a körbe sorolható, hogy K. Bálint beismerte tettét, elárulta a rendőrségnek a holttest, a vadászkés helyét. A szakportál ugyanakkor a súlyosbító körülmények közé sorolja, ha megállapítják, hogy a cselekmény elkövetésekor K. Bálint a drog hatása alatt állt. Mivel önhibából került ilyen állapotba, nem lehet arra hivatkozni, hogy a drog befolyásolta a belátási képességét. Míg a megbánás enyhítő körülményként lenne értékelhető, addig a cselekmény után tanúsított elvetemült magatartás súlyosítónak számít. Bár K. Bálint beismerte tettét, de azt nem bánta meg, erre az ezzel kapcsolatos megnyilvánulásain túl az előzetes letartóztatás során tanúsított magatartása utalhat.

Kaphat-e K. Bálint életfogytig tartó szabadságvesztést?

Konklúzióként a portál arra jut, hogy vélhetően mind az előre kitervelt, mind az aljas indokból elkövetett emberölés megállapítható lesz. A súlyosító és enyhítő körülményeket figyelembe véve, más hasonló ügyekben hozott bírósági döntések alapján könnyen előfordulhat, hogy a bíróság K. Bálintot életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéli. Amennyiben mégsem így döntene, vélhetően a kiszabott büntetés akkor is 20 év környékén lenne. Az eljárás közben feltártak ezt a képet cizellálhatják, jelentősen át is alakíthatják. Az ítélkezési gyakorlatban kialakított „fiatal nagykorú” (18 és 21 év közötti elkövető) az eset körülményeitől függően enyhítő körülménynek számított, de a Kúria nemrég úgy foglalt állást, hogy ezt az életkori kategóriát nem ismeri a Btk., ezért ez az életkor nem jelentheti azt, hogy a törvényben nem szereplő új korlátozó kategóriát jelentsen az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabásakor. Életfogytig tartó szabadságvesztés a Btk. szerint [Btk. 41. § (1) bekezdés] azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. Amennyiben tehát K. Bálint a bűncselekménye előtt töltötte be a huszadik életévét, nincs akadálya, hogy a bíróság ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélje.

 

 

 

 

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Cork, Ireland
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.