Az idei aszályos év közel 500 milliárd forintos veszteséget okozott a magyar mezőgazdaságnak, így érthető, ha a Csongrád Megyei Agrárkamara szükségét érezte annak, hogy a vízgazdálkodásban érdekelt szakterületek képviselőinek szervezzen konferenciát.
Birkás Mária egyetemi tanár előadásából például megtudhatták a résztvevők, hogy aki ősszel nem a megfelelő módon szántja, illetve tömöríti a termőföldet, rengeteget árt a talajnak. Az egyre szárazabb és szelesebb időjárás ugyanis annyira kiszárítja a földet, hogy vízpótlás nélkül már nem számíthat jó termésre. Ráadásul a vízpótlás egyre nehezebb és egyre költségesebb, hiszen ha az élővizek messze vannak a termőföldtől, locsolórendszert kell bérelni vagy vásárolni.
A felszíni vizeinkkel sincs minden rendben – tudtuk meg Kádár Mihálytól, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki főmérnökétől. Ha a becsei duzzasztó nem épült volna meg, illetve a Maros nem szállított volna megfelelő mennyiségű vizet a Tiszába, Szegednél alig csordogált volna valami a mederben az idén nyáron. A szakma ezért egyre hangosabban emlegeti a csongrádi duzzasztó megépítésének elkerülhetetlenségét.
Van ennél is nagyobb probléma, hiszen az úgynevezett Pálfai-féle aszályindex előrejelzése szerint az aszály továbbra is régiónk egyik jellemző természeti csapása lesz. Az aszályok jellemzésére vonatkozó módszer, mely lényegében egy aszályindex kiszámításából áll, a külföldi, elsősorban a szomszédos országok szakembereinek érdeklődését is fölkeltette, többen alkalmazták is. Vizsgálati eredményeikről, kedvező tapasztalataikról nemzetközi fórumokon számoltak be. Ez nagy szakmai siker, ám talán nem véletlen, hogy épp az aszályos Szegeden érezték a legnagyobb szükségét annak, hogy ezt a módszert kidolgozzák.
A készülő új földtörvény is prioritásként kezeli az öntözés fontosságát. Az optimisták azt remélik, hogy lehet még növelni az öntözött termőterületek számát, a pesszimisták már azt is nagy dolognak tartanák, ha a jelenleg öntözés alatt álló földek továbbra is rendszeres vízutánpótlást kapnának. Erről már Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója beszélt. Kapronczai szerint egyébként elképzelhető, hogy 10-30 év múlva nemzetbiztonsági kérdés lesz a vízgazdálkodás állapota.
A várhatóan jövő év tavaszán a Parlament elé kerülő törvénytervezet jelenlegi formájában még nagyon képlékeny, ám az már biztos, hogy az egyik elsődleges prioritása az élelmiszer feldolgozás lesz.
Az aszály ellen az öntözésen és a szakmailag kifogástalan talajművelésen kívül a megfelelő vetőmag kiválasztásával is lehet védekezni. A vetőmag forgalmazó cégek képviselői elmondták: Ma már számos olyan búza, rozs, napraforgó és kukorica vetőmag áll a gazdák rendelkezésére, melyek bizonyították már, hogy sokkal jobban ellenállnak a szárazságnak, mint a hagyományos fajták.
A rendezvényt az IKR Zrt, az OTP Bank Nyrt, a Saaten Union Hungária Kft, valamint a Hód-Mezőgazda Zrt. támogatta
