Lemondott Farkas Ádám, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke – adta hírül közleményben a PSZÁF. Az fn.hu úgy tudja, a szervezet következő elnöke Szász Károly lesz.
Az “önkéntes” lemondás előjelei már hétfőn világosan kivehetők voltak. Nem érte kifogás ugyanis egy képviselő részéről sem a számvevőszéki és költségvetési bizottság hétfői ülésén a PSZÁF éves jelentését, a bizottság egyöntetűen elfogadásra javasolta az Országgyűlésnek. Sőt, nem hangzott el egy, a felügyelet munkáját kritizáló mondat sem. Farkas Ádám, a PSZÁF elnöke nem kényszerült sem vitázni, sem érvelni, jóllehet a korábbi kormánypárti kommunikáció szerint valamennyi hatóság, illetve felügyelet rosszul teljesített.
A PSZÁF beszámolóját hétfő este a parlament nagy többséggel megszavazta, igennel szavaztak a Fidesz-KDNP képviselői is, nemmel csak Jobbik frakciójának tagjai voksoltak (egy kivétellel: az egyik jobbikos képviselő, Nyikos László, a számvevőszék korábbi alelnöke igennel szavazott).
Aligha lehet tehát másra gondolni, minthogy a kormánypártok, és Farkas Ádám afféle „meg nem támadási szerződést” kötöttek: a lemondásért cserébe a kormánypártok megkímélik Farkast a kommunikációs támadásokról.
Farkas Ádámot az fn.hu-nak adott korábbi interjújában arról is kérdeztük, mit szól ahhoz, hogy Orbán Viktor szerint nemcsak a hibás kormányzás és a hibás monetáris politika, de a felügyelet is közreműködött abban, hogy a válság ekkorát ütött Magyarországon.
Farkas Ádám akkor azt mondta: “Abban, hogy a válság ilyen súlyos következményekkel járt Magyarországon, egy jelenség egyértelműen szerepet játszott: az ország nagyon erőteljes külső eladósodása, s ezen belül a lakosság nagyon dinamikus devizában történő eladósodása. Ez sérülékennyé tette az egész országot, az egyes adósokat, és kockázatot jelentett a bankrendszer számára is. Arról érdemes szakmai vitát folytatni, hogy ebben mi volt a felügyelet szerepe.”
A lemondott PSZÁF-elnök a választások előtt készült interjúban úgy vélte, együtt tud majd működni a Fidesz – kormánnyal. Farkas Ádám erről így beszélt: “Nem tartom magam politikai kinevezettnek, hiszen soha életemben semmilyen politikai erőhöz nem volt közöm, a PSZÁF vezetését pedig kimondottan szakmai feladatnak tartom, amelyet legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint végzek. A sikerhez természetesen szükség van valamiféle bizalomra is; ebben a pillanatban a parlament bizalmára, hiszen a felügyelet független intézményként a parlamentnek tartozik beszámolni. Ha a következő kormány úgy ítéli meg, hogy ezt a munkát megfelelően végzem, akkor rajtam nem fog múlni az együttműködés.”
Farkas ádám nyilatkozata
A PSZÁF sajtóosztálya kedden reggel szerkesztőségünkhöz is eljuttatta a leköszönő elnök nyilatkozatát, amelyet az alábbiakban közlünk.
“A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2009. éves jelentésének 2010. június 28-ai, nagy többséggel történt parlamenti elfogadását követően, hivatkozással a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény („Psztv”) 13. § (1) bekezdés c) pontjára a miniszterelnök útján 2010. június 30-ai hatállyal benyújtottam lemondásomat a köztársasági elnöknek.
Pénzügyi szakemberként rendkívül nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy az elmúlt évet a Felügyelet élén tölthettem. Úgy gondolom, hogy ez az év sem a hazai gazdaság, sem azon belül a pénzügyi szektor, de az ügyfelek számára sem volt könnyű, ennek ellenére a pénzügyi rendszer stabilan töltötte be szerepét a gazdaság működésében.
Megítélésem szerint ebben az időszakban a Felügyelet szakmai munkájában a törvényi szabályozási környezet változásai és a belső átalakítások következtében sikerült komoly minőségi javulást elérni. Erősödött a pénzügyi intézmények ügyfeleinek védelme, szorosabbá vált a kulcsfontosságú pénzügyi csoportok működésének felügyelete, időben sikerült fellépni több olyan szervezettel szemben, amelyek jogsértő magatartásukkal a pénzügyi piacok átlátható működését zavarták, vagy ügyfeleik érdekeit széles körben sértették.
Megszilárdult a Felügyelet függetlensége, a kormányzat, az MNB és a PSZÁF részvételével létrejött és folyamatosan működött a pénzügyi rendszer stabilitásárért végzett feladataik összehangolására létrehozott Pénzügyi Stabilitási Tanács.
Az egy évvel ezelőtti kinevezésemet megelőző nyilvános parlamenti meghallgatások során a közvélemény számára is egyértelműen jeleztem, hogy elnöki megbízatásomat nem politikai, hanem független, szakmai feladatnak tekintem. Munkám során mindvégig ennek megfelelően jártam el, ennek elismerése, hogy a Felügyelet jelentését a Parlament képviselői 88 százalékos többséggel fogadták el.
Tekintettel arra, hogy a hatályos törvényi szabályozással összhangban 6 éves időszakra szóló kinevezésem 2009 nyarán kevesebb, mint egy évvel a közelgő választások előtt történt, úgy tartottam tisztességesnek, hogy az újonnan megalakult kormány számára lemondásommal megteremtem a lehetőséget arra, hogy a továbbiakban az általa jelölt szakember irányíthassa a Felügyelet munkáját.
A Felügyelet 2010. január 1. óta a kormánytól független, az Országgyűlés ellenőrzése alá rendelt autonóm államigazgatási szerv, ugyanakkor törvény által szabott feladatai hatékony ellátásához, a szükséges gazdaságpolitikai és pénzügyi szabályozási koordinációban való részvételhez véleményem szerint a Felügyelet vezetésének szüksége van a mindenkori kormány bizalmára.”
