Kiugróan sikeres évet zártak a hazai hitelintézetek. Ezt tükrözi a Gfk piackutató legfrissebb összesítése is, amely szerint 2003 őszén már a magyar lakosság közel 14 százaléka tartozott a bankok adósai közé, szemben a 2002 végén számon tartott alig kilenc százalékkal. Ugrásszerűen, kilenc hónap alatt mintegy ötven százalékkal szaporodott tehát azok száma, akik valamilyen kölcsönt törlesztettek. A növekedés szakemberek szerint elsősorban a tavalyi lakáshitel-felvételi rohamnak volt köszönhető.
A hitelt felvevők kilencszázalékos arányával 2002-ben Magyarország még Csehországgal és Lengyelországgal vetekedett, alaposan lemaradva a régió élbolyától: Ausztriában akkor a lakosság 18 százaléka, Szlovéniában pedig 20 százaléka törlesztett valamilyen kölcsönt. Joggal feltételezhetjük – mondják a szakemberek –, hogy 2003-ban a magyar bankok hitelállománya a régió más országaival összevetve is kimagasló ütemben bővült, így a lakosság adósságait tekintve tavaly már előrébb kerülhetett Magyarország a térség „ranglistáján”.
Egyre több ügyfél
A hitelfelvételi kedvvel együtt a banki ügyfelek száma is nőtt, 2003 őszére arányuk elérte a 68 százalékot. Száz emberből tehát 68-nak van kapcsolata hitelintézettel. Ez azért figyelemre méltó, mert az előző években még stagnálást, illetve időnként visszaesést mutattak a statisztikák. Összehasonlításképpen: Ausztriában ez az arány 97, Szlovéniában 99 százalék volt 2002-ben.
Az már a 2002-es, regionális összevetésből is kiderül, hogy a magyar fiatalok között kifejezetten népszerű a bankhasználat. Míg a teljes lakosságon belül Horvátországban például százból 86, Szlovéniában 87 embernek van folyószámlája, Magyarországon 2002-ben 55-nek volt. A 15–19 éveseknél viszont már fordított a sorrend: a horvát fiatalok 24, a szlovének 22, a magyaroknak viszont 32 százaléka tart fenn bankszámlát.
