A korábbi két – nem hivatalos – céldátum után immár egy harmadik van napirenden: jelen állás szerint nem ez év júliusával és nem szeptemberével kezdődően, hanem csak novembertől vezethet be vízumkényszert Magyarország Szerbiával és Ukrajnával szemben – tudta meg a Világgazdaság. A döntés az uniós követelményekhez illeszkedve elkerülhetetlen, ám a magyar fél a kétoldalú tárgyalásokon keresi az egyszerűbb kapcsolattartást garantáló módozatokat. Ezzel kapcsolatban került előtérbe – információink szerint –, hogy az üzleti és a rokoni kapcsolattartást hosszú távra szóló vízumok kiadásával biztosítsák. Ezek érvényessége egy vagy akár öt évre is szólhatna.
A lap úgy tudja, ebben a kérdésben a külügyi kormányzat szándékai szerint nem alkalmaznak előnyös megkülönböztetést a két szomszédos országban élő magyarokkal szemben. Várhatóan standard államközi szerződések készülnek, amelyek az adott országok minden állampolgárára kiterjednek majd. A magyarigazolvánnyal rendelkezők ennek alapján nem részesülnek kedvezményekben. Erre vonatkozóan Bársony András külügyi államtitkár már korábban kijelentette: az esetleges ilyen intézkedések csak ideiglenes jellegűek lehetnének, “mivel a schengeni rendszerre való teljes áttérés után Magyarország nem tehet különbséget a magyarok és a más nemzetiségekhez tartozók között”. A könynyítések egyike lehet még, hogy a korábban „kiszivárgott” negyvendolláros összeghez képest jelentősen csökkentik a vízumok árát.
A helyzettel kapcsolatos további kérdés, hogy az intézkedés bevezetése magával vonja-e a kölcsönösséget, azaz Szerbia és Ukrajna azonos időpontban bevezeti-e a vízumkötelezettséget a magyar állampolgárokkal szemben. Úgy tudjuk, magyar részről abban bizakodnak, hogy Ukrajna eltekint ettől. Ezt arra alapozzák, hogy Ukrajna és Lengyelország határozottan mérlegeli az “egyoldalú” megoldás lehetőségét.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
