Belföld

Info-kommunkációs jelentés – az országról

Sorozatban közöljük a magyar háztartásokról készített tízéves kutatás eredményeit. A Tárki Tíz év című tanulmányából az első alkalommal a kommunikációs eszközök elterjedtségét mutatjuk be.

A laikus számára is izgalmas, hogy a csaknem két tucat társadalmi csoport, lehetőségei hogyan változtak meg 2001-re, a beosztás, a jövedelem, a kor miként határozza meg a kommunikációs szokásokat.

Olvassa el……korábbi írásunkat:

A magyar háztartások egyötödében ott az Internet

A háztartások és magánszemélyek info-kommunikációs helyzetét kétféle megközelítésből érdemes vizsgálni. Egyrészt az objektív adottságuk, hozzáférési lehetőségük, másrészt használati szokásaik szerint.

Info-kommunkációs jelentés – az országról 1A háztartásokban még a vezetékes

Az úgynevezett hozzáférési/behuzalozottsági vizsgálatok a háztartások info-kommunikációs eszközökkel való felszereltségére vonatkoznak, ám csupán az otthoni hozzáférést veszik figyelembe.

A bevezetett hat változó (vezetékes telefon, mobiltelefon, kábeltévé/műholdas parabola antenna, videomagnó, személyi számítógép, internet-hozzáférés) tükrében megállapítható, hogy közülük a legelterjedtebb a vezetékes telefon, amiből a háztartások 75 százalékának van otthon. Ezt követi 60 százalékkal a kábeles bekötéssel és/vagy saját műholdas adás vételére képes antennarendszer és 40 százalékkal a mobiltelefonok.

(Lásd az 1. táblát>>)

Az adatok alig változtak 2001-ben. A tavaszi és az őszi felmérés között csupán a kábeles/műholdas és a mobiltelefonos háztartások száma növekedett.

Nem zárják ki egymást, sőt

Info-kommunkációs jelentés – az országról 2Ha együtt vizsgáljuk az adatokat, kiderül: ha egy háztartásnak van vezetékes telefonja, ez nem csökkenti annak az esélyét, hogy egyidejűleg mobiltelefonja is legyen. Ezzel kapcsolatban a szerző, Polonyi Gábor felteszi a kérdést: “a távolabbi jövőben, amikor a vizsgált info-kommunikációs csatornák erőteljesebben fognak versenyezni egymással – mivel mindegyik többé-kevésbé ugyanazt fogja tudni, mint a másik – mi lesz a helyzet?” A szakértők szerint a mobiltelefonok számának erőteljes növekedése a vezetékes telefonok számának csökkenésével járhat.

Általános vonás, hogy minél magasabb iskolai végzettségű valaki, minél magasabb presztízsű foglalkozása van, minél magasabb társadalmi osztályban sorolja magát, annál valószínűbb, hogy magasabb hozzáférési indexe van. A korcsoportokat vizsgálva kilógnak a sorból a 60 évnél idősebbek, akiknél ez a mutató jóval alacsonyabb.

(Lásd a 2. táblát>>)

Info-kommunkációs jelentés – az országról 3Internet – többnyire a munkahelyen

A másik vizsgálati mód a használati szokásokra épült. Itt is hat változót vezettek be a készítők: személyi számítógép használata, Internet használata, elektronikus levelezés, online vásárlás, mobiltelefon, WAP-os készülék. Ezek alapvetően a mobiltelefonokhoz és a számítógépekhez kacsolódnak, az előző vizsgálatokhoz képest azzal a különbséggel, hogy ebben az esetében nem korlátozták az ellátottságot otthoni környezetre.

(Lásd a 3. táblát>>)

A felmérésekből kiderült, hogy a mobiltelefonok a legelterjedtebbek. 2001 tavaszán a lakosság 28,4 százaléka, őszén pedig 35,7 százaléka rendelkezett valamilyen típussal. Számítógépet minden negyedik ember használ, ám nagy részük nem kapcsolódik semmilyen hálózathoz, így nem meglepő, hogy a rendszeresen internetezők aránya csupán 10 az elektronikus levelezést folytatók aránya 6 százalék. A felnőttek 10 százaléka otthon, 20 százaléka a munkahelyén illetve egyetemeken, iskolákban internetezik.

(Lásd a 4. táblát>>)

Miként az előző esetben, itt is elmondható, hogy a változók között pozitív kapcsolat (korreláció) van. Ennek az az oka, hogy ezek a szolgáltatások még kevésbé versenyeznek egymással, másrészt sok esetben az egyik a másikra épül. Például a WAP használata feltételezi, hogy az illetőnek van mobiltelefonja.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik