Online bíróságok felállításáról szóló rendeletet írt alá a múlt héten John Engler, Michigan kormányzója. A kizárólag gazdasági és pénzügyekkel foglalkozó cyberbíróságokhoz októbertől fordulhatnak a panaszosok abban az esetben, ha a vita tárgya meghaladja a 25 ezer dollárt.
A csupán 200 dollár perköltségű tárgyalásokon az ügyvédek és az ügyészek audió- és videókonferenciákon tárhatják a bírák elé vádjaikat és bizonyítékaikat. A cyberbíróságok esküdtek nélkül működnek. Ha valaki elégedetlen a virtuális ítélettel, 14 napon belül kérheti a per lefolytatását valós bíróságon, hús-vér bírák előtti is.
Álomállam internetezőknek
A cyberbíróságok felállításával Michigan állam a tőkevonzóképességét kívánja növelni: remélik, hogy számos IT és internetes cég oly vonzónak ítéli majd a kezdeményezést, hogy az állam kisebbfajta techparadicsommá nőhet. A bíráktól elvárják, hogy a gazdasági jog mellett mélyen érdeklődjenek az információs technológiák iránt is.
A cyberbíróságok felállításának költsége 250-500 ezer dollár között mozog. Ehhez jön még a szélessávú internetkapcsolat kiépítése az állam területén. A michigani szélessávú internetprogramhoz 25 infrastruktúra-építő szolgáltató csatlakozott, a 400 milliárd dolláros projekt során várhatóan 500 ezer embernek adnak majd munkát.
Az online perek ellenzői elsősorban azt sérelmezik, hogy a videókonferenciás tanúkihallgatások során korlátozottabb a lehetőségük, hogy a tanú testbeszédéből olvasva próbálják megállapítani, igazat mond-e vagy sem.
A magyar közigazgatás viszonya az internethez
A magyar közigazgatás közel sem áll annyira szoros viszonyban a világhálóval, mint Michigan állam. A Dotkom Consulting felmérése szerint a közigazgatásban dolgozók általában csupán passzívan használják az internetet, csak nagyon kevesen gondolkodnak a kétoldalú kommunikáció adta lehetőségek kiaknázásában.
A vizsgálat során 39 fővárosi, illetve vidéki közigazgatási intézményben – önkormányzatok, egészségügyi és oktatási intézmények, könyvtárak, múzeumok, színházak – készítettek interjúkat. Általános tapasztalat, hogy az internet szervezetbeli beépülésének a személyes vezetői elkötelezettség és a kevésbé hierarchikus, illetve bürokratikus szervezet kedvez.
Fényévekre az elektronikus ügyintézéstől
Az internetre bekötötött önkormányzati számítógépek aránya meglehetősen széles skálán, 3-70 százalék között mozog. Az arány elsősorban attól függ, hogy az internethez kapcsolódási jogosultságot a hierarchiában elfoglalt hely vagy a munkakör határozza-e meg. Az önkormányzatok egyébként leggyakrabban pályázatfigyelésre használják a világhálót.
Az egészségügyi intézmények nem vélekednek túl perspektívikusan a webes megjelenéséről: úgy vélik, egy honlap hatására nem történik érzékelhető változás életükben. Az oktatási intézményeknél az internetes csatlakozás alfája és omegája a Sulinet: ha nincs Sulinet, nincs internet az iskolában. Egyedülálló, hogy az oktatási intézményekben az alkalmazottakat kiképezték az internetre: minden megkérdezett iskolában sor került valamilyen szintű képzésre.
A közigazgatási szféra internethasználatában üdítő kivételt képeznek a kulturális intézmények. Náluk nemcsak, hogy szinte minden alkalmazottnak van hozzáférése, hanem aktívan használja is. Sőt komoly marketing- és PR-lehetőséget is látnak benne.
