Elkapott adóvégrehajtókSzékesfehérváron a minap gyorsított eljárás keretében ítélet született annak a két adóvégrehajtónak az ügyében, akiket vesztegetéssel vádoltak. Ezúttal az adózó bejelentése valósnak bizonyult: a két végrehajtó 500 ezer forintot kért saját zsebbe, cserébe viszont behajthatatlannak minősítették volna a vállalkozó közel egymillió forintos adótartozását.
A közhiedelemmel ellentétben igazán egyértelmű korrupciós ügyek ritkán fordulnak elő az állami adóhatóság köztisztviselői körében: évente mindössze néhányszor bizonyosodik be, hogy “baj van a feddhetetlenséggel”. Pedig a bejelentések száma – akár a szakmai tevékenység, akár tisztakezűség megkérdőjelezéséről legyen is szó – évről évre növekszik. Ez abból a szempontból érthető, hogy az elmúlt három évben az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) létszáma is duplájára nőtt, immár meghaladja a 13 ezer főt. Többek között ennek tudható be, hogy a különleges ügyek főosztályának a teendői is gyarapodtak. E főosztályt éppen az ilyen jellegű ügyek kivizsgálására hozták létre, s tavaly óta már országos hatáskörrel is rendelkezik. “Főleg ez utóbbival magyarázható, hogy 2 évvel ezelőtt még alig több mint 50, tavaly viszont már száz ügyben vizsgálódtunk” – mondja Horváthné Pados Zsuzsa főosztályvezető.
Az esetek egy részében bizonyos adóigazgatási eljárások, ellenőrzések szakszerűségét, törvényességét vették nagyító alá, míg a másik részében konkrétan a köztisztviselők feddhetetlenségét érintően, többnyire közérdekű bejelentések alapján próbálták kideríteni a valóságot. Ez utóbbi során azt vizsgálták, hogy az adott ügyben az adóigazgatási eljárást, ellenőrzést a jogszabályoknak és a belső utasításoknak megfelelően folytatták-e le, illetve, hogy nem történt-e bűncselekmény.
FélrevezetésVolt például olyan bejelentés, amely arról tartalmazott “tuti” biztos információkat, hogy lefizették a revizort, aki ennek fejében elintézte, hogy bizonyos adózó ellen ne induljon végrehajtási eljárás. Miután kivizsgálták az ügyet, kiderült: a végrehajtó többször is végrehajtási eljárást kezdeményezett az adózó ellen, ám az mindig sikertelen volt.
Tavaly köztisztviselő ellen 38 közérdekű bejelentés érkezett. “Ezek általában rendkívül szubjektívek, kevés konkrétumot, annál több véleményt tartalmaznak, s gyakran a jogszabályok nem ismeretéből vagy egyszerűen csak féltékenységből, irigységből erednek” – fejtette ki a főosztályvezető.
A bejelentések többnyire az elvált férjtől vagy feleségtől, közeli “jó baráttól”, ismerőstől származnak, zömében persze név nélkül. Az adóható-sági alkalmazottak közül egyébként az ellenőrök, valamint a végrehajtók ellen érkezik a legtöbb bejelentés, panasz.
Tipikus panaszok:
• az illető X, vagy Y adózó könyvelését végzi,
• egy éppen nemrég ellenőrzött adózó jelenti fel a revizort, abban a reményben, hogy ily módon mentesül a feltárt tetemes adóhiány megfizetése alól,
• a folyamatban lévő ügyekben teszik a bejelentést abban bízva, hogy a különleges ügyek főosztályának hatáskörébe kerül a már megkezdett első vagy másodfokú eljárás, ami egyébiránt nem igaz.
A bejelentéseket a főosztály minden esetben kivizsgálja, természetesen úgy, hogy a feljelentett csak utólag értesül a vizsgálatról. Minden esetben jelentést készít vizsgálatairól, s ha megalapozott volt a bejelentés vagy a panasz, akkor javaslatokat tesz. A leggyakrabban az adott szervezeti egységnél kezdeményezi a törvényes állapot helyreállítását, a helytelen gyakorlat megszüntetését, vagy – amennyiben ennek törvényi feltételei adottak voltak – felülellenőrzést is többször indítványoztak már az elmúlt két évben. Súlyosabb esetekben fegyelmi felelősségre vonást és büntető eljárás megindítását is javasolták már.
Szakmai hibák
A vizsgálatok azonban többnyire nem úgy végződnek, hogy igazolnák a bejelentő által valósnak vélt információkat: 1999-ben a bejelentések 37 százalékát találta részben vagy teljesen megalapozottnak a főosztály, tavaly már csak 13 százalékát. S ebben a 13 esetben is szakmai tévedésekről volt szó, nem pedig személyes jellegű visszaélésekről, netalán korrupciós esetről. A megalapozott bejelentések között olyan ügyek voltak például, hogy az adóhivatali alkalmazott valamilyen eljárási hibát vétett (a határidőket rosszul vette figyelembe), vagy rosszul alkalmazott bizonyos anyagi adószabályokat.
