A határozott időre létesített munkaviszony jó néhány dologban eltér a hagyományostól, és ez főleg a munkáltató számára előnyös: nem kell felmondási járandóságokat fizetnie, ráadásul ha akarja, könnyen megszabadulhat beosztottjától, de ha úgy gondolja, meg is hosszabbíthatja a munkaviszonyt. Ezért előfordul, hogy a munkáltatók visszaélnek a határozott idő kikötésével: felmondás helyett alkalmazzák vagy kvázi meghosszabbított próbaidőnek tekintik.
Kedvelt forma
Persze nem feltétlenül kell hátsó szándékot keresni a szerződéskötésben. A munkáltatók azért is kedvelik a határozott időre szóló formát, mert így tisztában lehetnek azzal, hogy hosszabb távon milyen munkaerő-állományra számíthatnak.
Előfordulhat olyan helyzet is, amikor egy-egy nagyobb megrendelés miatt átmenetileg kisegítő munkaerőre van szükség a cégnél, vagy helyettesíteni kell. Gyakori, hogy egy meghatározott projektre vesznek fel speciális képzettségű munkaerőt, a mezőgazdaságban pedig mindennapos a szezonális munkára szerződtetés. Tipikus határozott idejű szerződés az ügyvezetői szerződés, a gazdasági társaságok vezetőit ugyanis csak határozott időre (maximum öt évre) lehet választani.
A határozott idő kikötése
Mivel a határozatlan idejű munkaviszony tekinthető általánosnak, ezért ha a munkaszerződés nem ír semmit az időtartamról, a jog szerint határozatlan időre jött létre a munkaviszony. Ha viszont határozott időre kívánnak szerződni a felek, azt külön ki kell kötniük naptárilag vagy más alkalmas módon. Például ha helyettesítésre vették fel az illetőt, megjelölhetik a távollevő beosztott gyesének vagy betegállományának előrelátható időtartamát. Minden esetben fontos, hogy a felek világosan meghatározzák a munkaviszony időtartamát, hogy a beosztott, ha nem is napra pontosan, de tisztában legyen vele, körülbelül mikor és milyen esemény jelenti a munkaviszony lejártát. A munkaszerződésben kikötött határozott idő legfeljebb öt év lehet.
A munkaviszony megszűnése
• Elbocsátás kifizetéssel: A határozott idejű munkaviszony leginkább a megszűnése tekintetében tér el a hagyományos munkaviszonytól. A határozott idejű munkaviszonynak amellett, hogy a határozatlanhoz hasonlóan közös megegyezéssel, rendkívüli felmondással vagy azonnali hatállyal a próbaidő alatt is megszüntethető, létezik egy további, csak a határozott tartamú munkaviszonynál megengedett megszüntetési módja.
A munkaviszonyt a munkáltató úgy is megszüntetheti, hogy előre, egy összegben kifizeti az alkalmazottnak egy évi munkabérét. Ha a munkaviszonyból kevesebb van már csak hátra, mint egy év, akkor a hátralevő időre járó bért kell kifizetnie. Jó tudni, hogy a munkaviszony megszűnésének napja ilyenkor is a munkaszerződésben előre megjelölt időpont marad.
• Automatikus megszűnés: Amikor eljön a munkaszerződésben kikötött nap vagy esemény (visszajön a helyettesített dolgozó, befejeződik a projekt), a munkaviszony minden külön nyilatkozat nélkül, magától megszűnik. Ha azonban a beosztott akár csak egyetlen napot is tovább dolgozik a munkahelyén, és közvetlen felettese tud erről, akkor a munkaviszony automatikusan határozatlan idejűvé alakul át. Nem hivatkozhat ilyenkor a főnök arra, hogy elfelejtette, melyik napon jár le a munkaszerződés – elég, ha csak tudomása van arról, hogy az adott (utolsó utáni) napon a beosztottja dolgozott.
Nem minden esetben érvényesül viszont ez az automatikus meghosszabbodás. Ha a munkaviszonyt csak 30 napra vagy ennél is rövidebb időre hozták létre, nem válik határozatlan idejűvé, de a szerződésben foglalt idővel meghosszabbodik a munkaviszony. Nem hosszabbodik meg a továbbdolgozással a választással létrejött munkaviszony, például a kft. ügyvezetője esetében.
Intő példa
A telepvezető hét éven át határozatlan idejű munkaviszonyban állt cége alkalmazásában. Hét év után munkáltatója egy három hónapra szóló határozott idejű munkaszerződést íratott vele alá. Ennek lejártakor a munkaviszony megszűnt, és a telepvezető hiába követelte cégétől a végkielégítést és a felmentési időre járó keresetét, hiszen határozott tartamú munkaszerződés esetén ezek nem járnak. A bíróság azonban megállapította, hogy a második munkaszerződés érvénytelen volt, hiszen csorbította a munkavállaló jogos érdekeit, és nyilvánvalóan a felmondási járandóságok megkerülésére irányult.
• Nincs rendes felmondás: A hagyományos munkaviszonnyal ellentétben a határozott idejűt nem lehet rendes felmondással megszüntetni. Nincs felmondási védelem, nem jár átlagkereset a felmentési időre és végkielégítés sem. Ezért olykor megtörténik, hogy a munkáltató megpróbál visszaélni a határozott idő kikötésével.
Általánosságban elmondható tehát, hogy a határozott idejű munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló kedvezőtlenebb helyzetbe kerül, mint a határozatlan időre kötött munkaviszonynál. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lehet olyan járandóságot (például végkielégítést) előírni, amelyet a törvény nem tesz kötelezővé – ez vezető tisztségviselők esetében gyakran előfordul.
Nem a végtelenségig
A beosztott másfél év alatt összesen hat alkalommal kötött határozott tartamú szerződést a céggel, amíg egyszerre megunta és bírósághoz fordult, a munkáltató rendeltetésellenes joggyakorlására hivatkozva. A bíróság ilyenkor mindig azt vizsgálja, hogy indokolja-e a munkáltatónak valamilyen törvényes érdeke (például a határozott idejű szerződést indokolttá tevő alkalmi megrendelés) ilyen szerződés megkötését. A cég ebben az esetben azzal indokolt, hogy a rugalmas létszámgazdálkodás feltétele a piaci viszonyokhoz való alkalmazkodásnak. A bíróság ezt önmagában kevésnek találta, és az érvénytelen kikötés folytán a munkaviszonyt határozatlan idejűnek minősítette.
Hányszor lehet meghosszabbítani?
Ha a munkaviszony lejár, a felek újabbat létesíthetnek, és ezt többször is megtehetik. Fontos megkötés, hogy az ötéves maximumot ilyen újrahosszabbítgatásokkal sem lehet kijátszani. Vagyis többször is köthetnek egymással a felek határozott időtartamokra munkaszerződést, de az első és az azt követő munkaviszonyok tartama nem haladhatja meg az öt évet.
A vezető állású alkalmazott e tekintetben is kivétel, rá ugyanis nem vonatkozik ez a szabály. Egy kft. ügyvezetőjét maximum öt évre lehet megválasztani, de újraválasztása esetén az újabb határozott idejű munkaviszonyra nem érvényesül a fenti korlátozás.
A bírói gyakorlat igyekszik gátat szabni a törvényes érdek nélkül történő, többször ismételt hosszabbításoknak, mivel ezzel a munkavállaló elesik az őt egyébként jogosan megillető felmondási járandóságoktól és a felmondási tilalom sem érvényesül. A bíróság ezenkívül több esetben is kimondta, hogy a határozott idejű munkaviszony célja nem a beosztott hosszabb időn át történő kipróbálása – erre a próbaidő intézménye szolgál.
