Csak a gyors talajcsere segíthet az élet „újraindításában” azokon a területeken, amelyeket elöntött a vörösiszap – mondta el a FigyelőNetnek Majer József, a Pécsi Tudományegyetem Ökológiai és Hidrobiológiai Tanszékének professzora. „Ha ez nem történik meg, akkor szikár, vörös, holdbéli táj lesz az iszapömlés nyomán, évtizedek kellenek a talpra álláshoz – tette hozzá Majer.
A pH
A pH (pondus Hidrogenii, hidrogénion-kitevő) egy dimenzió nélküli kémiai mennyiség, mely egy adott oldat kémhatását (savasságát vagy lúgosságát) jellemzi.
Majer úgy véli, az iszap útjában semmilyen élőlény – sem állat, sem növény – nem marad meg. „Néhány, sziken megélő növény 10-11-es pH-értékű közegben képes életben maradni, a mostani ár kémhatása 12,5-13-as – mondja az ökológus, hozzátéve, hogy 14-es pH-érték a maximum.
A folyam egyébként a talajszerkezetet is tönkreteszi, így a morzsalékos föld helyett egy tömör, vályogszerű talaj marad. Ezt útalapba vagy téglagyártásra használhatják fel – véli a szakértő. A helyzethez képest „szerencsésnek” nevezte, hogy tél előtt történt a katasztrófa, így – ha megtörténik a talajcsere – tavasszal újra megjelenhet az élet az érintett területeken.
Nem példátlan
A vegyész végzettséggel is rendelkező ökológus professzor húsz éve épp Ajkán töltötte az üzemgyakorlatát, ám akkor nem merült fel benne, hogy ekkora környezeti katasztrófa történhet. Elmondása szerint a mostani eset nem példanélküli, a hetvenes években a Szovjetunióban fordult elő, hogy átszakadt egy vörösiszappal teli tározó gátja, akkor azonban az iszap nagy része nem lakott terület felé folyt, így áldozatokról nem érkeztek hírek.
Veszélyben a vízbázis
Juhász Árpád geológus szerint a környék vízbázisa veszélyben lehet, amennyiben a vörösiszapban lévő nátrium-, alumínium-szilikát – agyagszerűen – eltömíti a talajt. Bár a szakember még nem járt az iszapömlés helyszínén, azt valószínűsíti, hogy az Ajka környékén lévő karsztos mészkő és dolomit rétegen keresztül megsérülhetett az ivóvízbázis.
“Ilyenkor az összes kutat, vízbázist figyelni kell és a legkisebb szennyeződésnél is le kell zárni” – mondta Juhász Árpád. A geológus arra is figyelmeztetett, hogy nem szerencsés a szennyezett talajra gipszet szórni, mert a kalcium-szulfát ugyanolyan terméketlenné teszi a földet. Megjegyezte azt is, hogy a vörösiszapnak nem nagyobb a radioaktivitása, mint a bauxitnak, így sugárfertőzéstől nem kell tartani.
Gipsz a Marcalban
Meglepő, de az eső még segíthet is, az esővíz ugyanis enyhén savas, így valamennyit közömbösít a lúgos talajból. A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szakemberei a Vas megyei Mersevátnál próbálják semlegesíteni a Torna-patakba, majd a Marcalba került vörösiszap-szennyeződést.
Janák Emil, a vízügyi igazgatóság vezetője az MTI-nek elmondta, hogy gipszet és a lúgos folyadékot semlegesítő más anyagokat öntenek a Marcalba; a cél az, hogy annyira felhígítsák a szennyezést, hogy az a Rábába, a Mosoni-Dunába érve ne okozzon súlyos környezetkárosodást.
Az alacsony vízállás miatt a vörösiszap áramlása lelassult, körülbelül harminc óra múlva éri el Győrben a Mosoni-Dunát. A cél, hogy mielőbb 10 alá csökkentsék pH-értékét, azaz enyhítsék lúgosságát, elkerülve ezzel az alsóbb szakaszon az élővilág pusztulását. Jelenlegi információik szerint a Felső-Marcal teljes halállományát kiirtja a lúgos anyag, amely az ajkai térségben hétfőn bekövetkezett gátszakadás után ömlött ki egy zagytározóból.
