Ha az Országgyűlés megszavazza a három ellenzéki képviselő által a parlamentnek benyújtott törvényjavaslatot, akkor a külhoni magyarok, igénylésre, állampolgárságot kapnának. „A külhoni magyarok számára még a csonka magyar állampolgárság is azt jelenti, hogy a magyar állam értékeli azt az áldozatot, amellyel ők, több évtizede tartó idegen elnyomás ellenére megtartották magyar azonosságukat, miközben ebből csak hátrányuk fakadt. Százezreknek pedig életébe került” – fogalmazott Patrubány Miklós lapunk kettős állampolgárságot firtató kérdésére.
A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke hozzátette: „ha Magyarország magyar ország lesz, akkor sokan fogják igényelni a külhoni magyar állampolgárságot. Ha Magyarország csak a mostani karikatúrája marad egy magyar államnak, akkor kevesen. Magyar érzelmű emberek fogják igényelni, akik számára ez szimbolikus jelentőségű, mert ők magyaroknak vallják magukat, és úgy tartják, hogy őseik vére, verejtéke és adóbefizetése okán ez a legkevesebb, amivel egy magyar állam tartozik nekik”.
Kik igényelnék és miért?
Az, hogy pontosan hányan és milyen célból igényelnék a magyar állampolgárságot a jogszabály elfogadása esetén, a szakértő szerint megjósolhatatlan. „Magyarigazolványt összesen 800 ezren kértek a Kárpát-medencében (a legtöbben, 100 ezren, Ukrajnában) valószínűleg állampolgárságot is legalább ennyien fognak, hiszen az még több pozitív lehetőséget hordoz” – fogalmazott a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének munkatársa. Vizi Balázs az FN.hu-nak elmondta: a határmenti térségekben a magyarországi oktatáshoz való hozzáférés vonzó lehet, vagy a kárpátaljaiak, vajdaságiak vízum nélkül utazhatnának, bár Szerbiával szemben valószínűleg már nem sokáig lesz vízumkényszer.
Személyi és útlevél jár az állampolgársághoz (Kép: Rédley Tamás/FN)
A szakértő szerint az anyagi kedvezmények, a hazaszeretet, illetve az áttelepülés mind olyan indokok, amelyek miatt kérvényeznék a magyar állampolgárságot, az okok azonban országonként eltérőek lehetnek. „A szlovákiai magyarok számára például nem az áttelepülés, hanem a nemzeti identitástudat, vagy éppen konkrét előnyök lehetnek motiválók. De Romániából és a Vajdaságból sem akar mindenki áttelepülni. Ukrajna alkotmánya tiltja a kettős állampolgárságot, így onnan jobban elképzelhető, hogy Magyarországra költöznek. Ennek viszont komoly akadálya van, hiszen egy ukrajnai ház árából Magyarországon nehezen lehet új életet kezdeni” – véli Vizi Balázs.
Tőkés László szerint uniós polgárokként a magyar állampolgárság értékét tulajdonképpen a nemzeti együvétartozás érzése adja meg, sokat idézett megfogalmazásban, az, hogy: „egy a nemzet”.
„Jelen pillanatban olyan országban élünk (Romániáról van szó), amelyben az állampolgári lojalitást épp csak addig erősítik, amíg befizetjük az adókat – ezen felül igazolható és tapasztalható módon sokat tesznek azért, hogy román állampolgárként ne érezzük otthon magunkat szülőföldünkön. A magyar állampolgárságnak különösen többnemzetiségű vidéken és a szórványban lehet identitáserősítő szerepe – de ugyanúgy a tömbmagyar régiók sem érzik majd magukat elanyátlanodva” – fogalmazott lapunk kérdésére az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
Állampolgárság, szavazati jog nélkül
A most benyújtott törvényjavaslat csupán állampolgárságot adna, ez azonban nem elég a szavazati joghoz: ahhoz ezen kívül bejelentett magyarországi lakcím is kell. Az MTA kisebbségkutatója szerint alaptalanok azok a félelmek, hogy sokan, akik állampolgárságot igényelnek és kapnak, magyar lakcímet szerezve tömegesen szavaznának majd a magyar választásokon.
„A 2004. decemberi népszavazás után, amely a teljes körű magyar állampolgárság kérdésében az igenek ügydöntő többségű győzelmét hozta, a külhoni magyar állampolgárság kétségtelenül visszalépés. De hát ez a mostani kezdeményezés nem is róluk, a külhoni magyarokról szól, hanem a FIDESZ és az MSZP választási esélyeiről és majdani kormányzási lehetőségeiről” – válaszolt Patrubány Miklós lapunk azon kérdésére, hogy így a határon túliak nem érezhetik-e azt, hogy csak „másodrangú” állampolgárságot kapnának.
Ezzel kapcsolatban Tőkés László úgy fogalmazott: kérdés, hogy mit értünk a „másodrendű állampolgárság” fogalma alatt. „Jelenleg szavazati joggal bíró román állampolgárokként még csak nem is tekintik államalkotó tényezőnek a Romániában élő magyar nemzetrészt. Például nem arról folyik a vita, hogy milyen minőségű a magyar nyelvű felsőoktatás, hanem hogy miért nincs állami magyar egyetem” – véli az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
Hozzátette: szükség van a nemzetpolitikai rendszerváltozásra is, ennek egyik fontos lépése lenne az ún. „külhoni magyar állampolgárság” megadása, amely önmagában is felülírná a kommunizmus örökségeként továbbélő „be nem avatkozás politikáját”. „A tizenötmilliós kárpát-medencei magyarság (valamint a nyugat-európai, és tengerentúli emigráns közösségek) nemzeti egysége gyakorlatilag csak normalizálja azt a tényt, hogy magyarként van dolgunk ezen a világon” – hangsúlyozta Tőkés László.
Az EP-képviselő megfogalmazása szerint ezzel „hátha sikerül ’lekoptatni’ a nemzetállami jelzőket (szlovákiai-, romániai-, szerbiai- stb.) az elszakadt nemzetrészekről és Európa is felfogná végre, hogy a magyar kérdésről beszélünk Strasbourgban és Brüsszelben, amikor különböző országokból érkező magyar EP-képviselőkként egy hangon szólunk, és amikor azt állítjuk, hogy számunkra az európai integráció egyben a nemzeti (re)integrációt is jelenti”.
Konfliktust teremthet
Az unióban semmi sem zárja ki a kettős állampolgárságot, de nagy számban való megadása nemzetközi feszültségek forrása lehet – véli Valki László. A nemzetközi jogász szerint a második állampolgárság megadása már több ízben is vitát, feszültséget eredményezett az államok között, legutóbb például akkor, amikor Románia moldovai, Oroszország pedig abház és oszét lakosoknak tömegesen adta meg az állampolgárságot.
Ezért a nemzetközi gyakorlatban korlátozni igyekeznek a kettős állampolgárság létrejöttét. Az Európa Tanács keretében 1997-ben elfogadott egyezmény értelmében az egyik állam megtagadhatja egy másik állam állampolgárságának kiterjesztéséről szóló jogszabályának elfogadását, ha az nem áll összhangban “a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, a nemzetközi szokásjoggal és az állampolgárság tekintetében általánosan elismert jogelvekkel”. Ennek az egyezménynek Magyarország is részese.
Azt pedig Valki László szerint könnyű kiszámítani, hogy például Szlovákia vagy Románia esetében a második, a magyar állampolgárság megadása élezné a feszültséget a többségi állam és az ottani nemzeti kisebbség, illetve a többségi állam és a kisebbség anyaországa között, és további jogvitákat eredményezne.
mivel jár az állampolgárság?
Az állampolgárság a nemzetközi gyakorlatban azt a jogot foglalja magában, hogy az érintett személyazonosító igazolványt és útlevelet kapjon. Minden állampolgárnak joga van az országban való szabad tartózkodásra, a külföldre utazásra és a külföldről való hazatérésre. Az állampolgárt az állam területéről kiutasítani nem lehet, külföldön pedig megilleti a diplomáciai védelem. Egy kettős állampolgár itthon ugyan elvileg részt vehet a közügyek gyakorlásában is (választásra jogosult és megválasztható), de ezek a jogok Magyarországon csak azokat illetik meg, akik itt élnek.
Törvénymódosítást kezdeményeztek
Törvénymódosítást nyújtott be a Fidesz-KDNP annak érdekében, hogy a határon túli magyarok könnyebben szerezhessenek magyar állampolgárságot. A Semjén Zsolt (KDNP), Simicskó István (KDNP) és Németh Zsolt (Fidesz) jegyezte indítvány eltörölné a magyar állampolgárságról szóló jogszabályból azt a feltételt, mely szerint az igénylőnek életvitelszerűen Magyarországon kell élnie.
A javaslat szerint meghatározott feltételek esetén – egyéni kérelemre – kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, és magyar nyelvtudását igazolja. A magyar állampolgárságú felmenőtől és a magyar nyelvtudás igazolásától kiskorú esetében el lehet térni, ha a honosítását a szülővel együtt kéri, vagy szülője a magyar állampolgárságot megszerezte. A módosítás értelmében a magyar állampolgárság iránti igényt be lehetne adni Magyarország külképviseletein is.
