A fogyasztói árak novemberben 0,2 százalékkal csökkentek októberhez képest, és 4,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet; az év első 11 hónapjában 6,3 százalékos volt a drágulás éves szinten – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Elemzők 4,4-4,6 százalékos adatra számítottak.
Az élelmiszerek tovább drágultak
A legfontosabb tétel a járműüzemanyagok árának 8,6 százalékos csökkenése volt az elmúlt hónap során, ami 0,5 százalékponttal mérsékelte a tizenkét havi átlagos fogyasztói árat. A járműüzemanyagok ára szeptember 24-e óta csökken.
Havi összevetésben leginkább – 2,1 százalékkal – a háztartási energia drágult; ezen belül a vezetékes gáz ára 7,7 százalékkal emelkedett. Éves összevetésben az átlagosnál jobban, 4,9 százalékkal drágultak az élelmiszerek; ezen belül például a sertészsiradékért 37,2, a rizsért 28,1 százalékkal kellett többet fizetni, mint tavaly novemberben. Éves szinten a háztartási energia 18,2 százalékkal drágult, a vezetékes gáz ára 41,7 százalékkal emelkedett. A szolgáltatások átlagosan 3,9 százalékkal drágultak, a tartós fogyasztási cikkekért 0,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.
A zuhanó üzemanyagárak tovagyűrűző hatását és a magas bázist a gázáremelés és a gyenge forint sem ellensúlyozta – értékelte az adatok mögött húzódó trendeket gyorselemzésben a Takarékbank.
Jöhet az újabb kamatvágás
Az infláció szempontjából kedvező trendek – a termelés és a kereslet visszaesése és az alacsonyan maradó energiaárak – folytatódnak, ezért a Takarékbank idén decemberre 4 százaléka alatti éves inflációra, jövő decemberre pedig 2,3 százalékos inflációra számít.
A jelentősen mérséklődő infláció újabb kamatvágásoknak ad teret, bár az állampapírok vásárlóinak továbbra is kockázati prémiumot lesz kénytelen fizetni az állam – olvasható az elemzésben.
A bank vezető elemzője, Suppan Gergely ezzel együtt arra számít, hogy még decemberben több mint 50 bázisponttal, 10 százalék alá csökkenhet a jegybanki alapkamat.
Jövőre tovább csökkenhet
Trippon Mariann, a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Zrt. makroelemzője elmondta, hogy a mutató elmarad a 4,6 százalékos piaci konszenzustól és a CIB 4,4 százalékos előrejelzésétől is. Az elemző kiemelte, hogy az élelmiszerek esetében alig volt áremelkedés, a benzinár jelentős mértékben csökkent, és a havi árindex a szolgáltatások esetében negatívba fordult át. Mindezek ellensúlyozták a lakossági gázáremelés inflációs hatását – tette hozzá.
Trippon Mariann szerint kedvezőek az inflációs kilátások, jövőre az áremelkedési ütem további csökkenése várható. Ennek okai közül kiemelte az importált inflációs nyomás enyhülését, az olaj- és energiaárak várható további csökkenését, valamint a recessziós környezet miatti gyenge belső kereslet hatását. A CIB elemzője arra számít, hogy az MNB középtávú inflációs célja már 2009-ben teljesülhet, ami teret engedhet az alapkamat fokozatos csökkentésének
2009-re 1,2 százalékot vár az OTP
Az OTP Bank elemzői szerint fontos elem az infláció mérséklődésében, hogy a piaci szolgáltatások igazított éves árnyomása is tovább enyhült. Ugyanakkor kiemelik: a trendinfláció ezzel együtt enyhén emelkedett, ami mögött elsősorban a gyengülő forint hatása áll – ebben a tekintetben a jövő év közepéig-kétharmadáig nem számítanak javulásra (azaz a gyenge forintnak addig mindenképpen inflációnövelő hatása lesz).
Az OTP elemzői 2009-re 1,2, 2010-re 1,4 százalékos éves átlagos inflációt várnak, ami már 2009-re az inflációs cél komoly “alullövését ígéri”. Ezzel összhangban az a véleményük, hogy a novemberi inflációs adat növeli egy újabb 50 bázispontos kamatvágás valószínűségét a monetáris tanács december 22-i ülésén.
