Fényes felvillanást észlelt a szomszédos galaxisban a Hubble-űrteleszkóp: bár a jelenséget még nem tudták megfejteni, a legújabb felvételeken jól láthatók a Messier 99 (M99) katalógusjelű csillagváros hosszú spirálkarjai.
A legújabb genetikai vizsgálatok szerint a paradicsom épp akkortájt szerezte be jellegzetes színét, mikor a dinoszauruszok eltűntek.
Az aszteroidaöv második legnagyobb kisbolygójának szabad szemmel nem látható részleteit tárta fel a NASA űrszondája.
Bolygónk legnagyobb kísérleti berendezése, a nagy hadronütköztető annyira érzékeny, hogy még az árapályjelenség is érvényesül.
A Szélkerék-galaxisról készített egyszerre felvételeket a NASA négy űrteleszkópja az infravörös, az ultraibolya, a látható fény, valamint a röntgentartományban.
A Hír24 összegyűjti a hét érdekességeit - 2012 huszonharmadik hete a Tech-Tudban.
Amerikai asztrofotósok kapták lencsevégre a csillagok közt "úszó" Delfin-ködöt, és egy ötezer éve felrobbant csillag maradványait, a Fátyol-ködöt.
A hetven centiméteres szárnyfesztávolságú óriásrovaroknak a madarak vetettek véget a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem kutatói szerint.
A nagy hadronütköztető év végére tervezett leállításáig a tudósok választ adhatnak arra, hogy valóban létezik-e a Higgs-bozon, amely a feltételezések szerint a többi részecske tömegéért felel.
Agysejtekké programoztak át bőrsejteket amerikai kutatók, akik szerint eredményük hozzájárul az Alzheimer-kór és más agyi rendellenességek új kezelési módjainak hatékonyabb kifejlesztéséhez.
Japán tudósok szerint a Földet 774-775 táján hatalmas sugárlöket érte, azonban képtelenek rájönni a forrására.
Egy nemzetközi kutatócsoport legújabb mérései szerint a rejtélyes neutrínó kvantumszinten ugyanúgy viselkedik, mint más részecskék.
Az eddig ismert legrégebbi, közel 7500 éves igazgyöngyöt francia kutatók fedezték fel az Egyesült Arab Emírségekben, egy újkőkori ásatáson.
Amerikai kutatók szerint a Föld "allergizálódott" a szén-dioxidra, mivel éghajlata néhány millió éve még nem reagált olyan érzékenyen a légköri szén-dioxid szintjének változására, mint napjainkban.
2014 januárjában a Jupiter lehet tanúja annak, miként vonul el a Föld közte és a nap Között.
Új-zélandi biológusok szerint a fiatal rákok Ideális élőhelyüket a zajok alapján azonosítják a tengerben.
Egy új módszer segítségével készített elemzés szerint az őshüllőknek az eddig feltételezettnél sokkal kisebb volt a súlyuk.
A mellrák korai stádiumában lévő pácienseknél a jövőbeli kockázatokat, és az ennek megfelelő kezelést segíthet eldönteni.
A NASA-nak jutott az a két űrteleszkóp, ami a kémeknek már nem kell - eddig raktárban porosodtak, pedig százszor erősebbek, mint a Hubble.
A háromezer éves agyagtáblát még 2008-ban találták meg, most egy német tudós jött rá a tartalmára.
Egy új kutatás szerint a vérszívó rovarok testfelépítésüknek és speciális taktikájuknak köszönhetik, hogy a legnagyabb esőcseppeket is túlélik.
Nem meglepő módon a Nap túlragyogta az Esthajnalcsillagot - itthon napfelkeltétől bő két órán át lehetett figyelni a jelenséget.
Szerda hajnalban érdemes lesz a Napba nézni - természetesen megfelelő védelemmel -, mivel a látvány 2117-ig nem ismétlődik meg.
Japán csillagászok fedezték fel az eddigi legtávolabbi, 12,91 milliárd fényévnyire lévő SXDF-NB 1006-2 katalógusjelű galaxist.
