Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szombaton jelentette be, hogy teljesítménycsökkentés veszi kezdetét a paksi atomerőműben. Az intézkedést környezetvédelmi előírásokkal magyarázta, amelyek rögzítik, hogy ha a Duna hőmérséklete elér egy bizonyos szintet, kötelező ezt meglépni. Ennek ellenére hétfő délután, éppen a kánikula tetőfokán, átmenetileg felmentést adott a teljesítménycsökkentés alól, hogy biztosítva legyen az ország stabil villamosenergia-ellátása. Lapunk szakértőt kérdezett arról, hogy lehet-e ennek bármilyen negatív hatása a Duna élővilágára nézve.
Túl meleg lett a Duna?
A paksi atomerőmű működése elkerülhetetlenül azzal jár, hogy a Duna vize az erőmű alatti szakaszon bizonyos mértékben felmelegszik. A létesítmény ugyanis a folyóba engedi a reaktor hűtéséhez használt, felmelegedett vizet. Ez a kibocsátási ponton akár több Celsius-fokkal is megemelheti a Duna hőmérsékletét, a folyó távolabbi pontjain azonban már kevéssé érződik a hatása.
Borics Gábor ökológus szerint a Kapitány István által említett előírásokat egy 2001-ben meghozott miniszteri rendelet fektette le. Ennek értelmében a Duna hőmérséklete a hűtővíz kibocsátási pontjától 500 méterre lévő szelvény bármely pontján mindössze évi 15 napra terjedően érheti el a maximum 30 Celsius-fokot – az előírás tehát szigorú, mivel nem a folyó átlaghőmérsékletére vonatkozik. Ha ezt a határt átlépik, az erőmű teljesítményét csökkenteni kell.
