Tech

Az NBSZ szerint nem igazolható, hogy orosz hekkerek állnak az Államkincstár feltörése mögött

Adrián Zoltán / 24.hu
Adrián Zoltán / 24.hu

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) szerint nem igazolható, hogy orosz kötődésűek azoknak a hekkereknek, akik augusztus elején feltörték a Magyar Államkincstár rendszerét. Annak ellenére, hogy az Államkincstár szakértői csapata szerint oroszországi szerverekről indították a kibertámadást.

Az orosz szál feltételezhetően onnan jöhetett, hogy a támadó által eddig publikált adatok orosz nyelvű darkwebfórumokon is megjelentek

– írta a szolgálat a Telex megkeresésére válaszul.

A lapnak egy ByteToBreach nevű hekker azt nyilatkozta, hogy ő állt a támadás mögött, és az elmúlt időszakban több kelet-európai országban is hajtott végre hasonló kaliberű akciókat. Amint arról a 24.hu is beszámolt, korábban például Románia ingatlan-nyilvántartási hivatalába tört be, és letörölte a teljes földhivatali adatbázist. Több évtizednyi adat veszett el, ami miatt az ügynökség teljes hálózatát újra kell építeni.

Azt is elmondta: fogalma sincs, honnan gondolhatták, hogy Oroszországhoz köthető a támadás. A KELA nevű kiberbiztonsági cég nemrég azt állította, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján ByteToBreach egy algériai férfi lehet, aki egyedül dolgozik, de ezt nehéz bizonyítani.

A Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet (NKI) azt is elárulta a Telexnek, hogy „egy nyilvánosan elérhető, elavult és sérülékeny webszolgáltatás kihasználásával szerzett kezdeti hozzáférést” a hekker. Az eset kapcsán Frész Ferenc kiberbiztonsági szakértő azt nyilatkozta a 24.hu-nak, hogy ugyanilyen elavult rendszerek vannak bankoknál és az államigazgatás más területein is Magyarországon, így örülhetünk, hogy nem történnek hasonló támadások minden nap.

Frész szerint a naplózott IP-címek alapján nem lehet egyértelműen kijelenteni a támadó származását. Ha a vizsgálatok feltártak oroszországi IP-címeket, az is lehet, hogy nem egy támadásról volt szó, hanem többről – csak azok épp nem voltak sikeresek, és összekeverték őket. Ezeket a rendszereket ugyanis percenként több száz támadás éri, és kívülről nem lehet megmondani, melyik mögött áll ember és melyik mögött gép. A támadókat azonban gyakran magasabb szintű megrendelők bízzák meg, például államilag szponzorált csapatok, titkosszolgálatok.

A Magyar Államkincstár korábban azt közölte, hogy az informatikai hálózatát ért incidens teljes körű kivizsgálásán több szervezet kiberbiztonsági szakértői együttműködve dolgoznak. Hozzátették, hogy a jelenlegi információk alapján a támadás ügyfél-, illetve állampolgári adatokat nem érintett, és adatvesztés sem történt.

Kapcsolódó
„Örülhetünk, hogy nem történik hasonló minden nap” – szakértő a Magyar Államkincstárt ért kibertámadásról
Románia után Magyarországon is lecsapott ugyanaz a hacker: nálunk az államkincstárat törte fel. Szakértővel néztük meg, mennyire súlyos a helyzet.
Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik