Tudomány zöldövezet

Új tó született a kiszáradó Alföldön

Elárasztott legelő Marospusztán.
Rácmolnár Milán / Nem Víznek Való Vidék
Elárasztott legelő Marospusztán.
Rácmolnár Milán / Nem Víznek Való Vidék
Hiába tartják még ma is sokan, hogy Magyarország víznagyhatalom, hazánk tájai egyre inkább kiszáradnak. Az elsivatagosodó Alföldön a helyiek vízmegtartó munkálatokkal próbálják enyhíteni az aszály negatív hatásait.

Helyi gazdálkodókból álló önkéntes csoport vette fel a harcot az elsivatagosodás ellen a kiskunmajsai Marispusztán, ahol hatalmas legelő elárasztásával alkottak mocsarat. A Nem víznek való vidék című dokumentumsorozat stábja új kisfilmjükben a helyszínre látogatva követte végig a munkálatok, és mutatta be, milyen eredményt érhet el már egy néhányfős kis szervezet is.

Száraz legelőből hónapok alatt csónakázó tó lett

Nagyapáti Oszkár kiskunmajsai gazdálkodó mintegy 30 fő segítségével kezdte meg a munkát szeptemberben, ásókkal, markolókkal és dömperekkel vezették el a vizet egy közeli csatornából a legelőre. Az ilyen módszerrel kialakított vízőrző területek az egyre súlyosabb aszályokkal sújtott Alföldön kifejezetten fontosak. A fokozódó szárazság ugyanis gazdasági és ökológiai szempontból is kedvezőtlen: csökkenti a terméshozamot, ráadásul elveszi számos vízimadár és kétéltű természetes élőhelyét.

Az önkéntes vízőrzők fáradságának köszönhetően a kijelölt száraz legelőre novemberben betört a víz, december elejére pedig akkora időszakos tó alakult ki, amelyen már csónakázni is lehetett. Nagyapáti Oszkár szerint ez a víztömeg májusig legalább, de akár június végéig is megmaradhat, így értékes víztartalékot jelent a régióban.

Száraz legelő Marospusztán.
Önkéntesek dolgoznak Marospusztán egy vízőrző projekten.
Az elárasztást megalapozó munkálatok.
Elárasztott legelő Marospusztán.
Elárasztott legelő Marospusztán.
6 fotó

Önkéntesek harcolnak az elsivatagosodás ellen

Nagyon jó érzés, hogy el tudjuk mondani a világnak, hogy sikerült a tervünk, hogy egy ilyen kis csoport is bármire képes

– nyilatkozta.

Megfogalmazása pedig nem túlzás, hiszen projektjüket nemcsak Magyarországon követik figyelemmel, de több európai és amerikai sajtóorgánum is foglalkozott vele.

Hasonló vízőrző munkákat az Alföld más helyein is végeznek, például Hódmezővásárhelyen, ahol önkéntes gazdák egy mintegy 250 hektáros területet ajánlottak fel vízmegtartási célokra. A terület elárasztását öntözőcsatornák segítségével végezték el, aminek köszönhetően a parcellák zöldellő szigetté változtak a kiszáradt tájon. Az eredményekről korábbi cikkünkben számoltunk be.

A földek elárasztása nemcsak a gazdálkodás szempontjából kedvező, hanem az egész természet élvezi pozitív hatásait. Hogy a vízhiány hazánkban mekkora problémát jelent, arról korábban alábbi cikkeinkben részletesen beszámoltunk:

Ajánlott videó

Olvasói sztorik