Az Orosz Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatársai a finnugor muromákhoz köthető temetkezési helyet tártak fel – írja a Heritage Daily. A muromák a Volga és az Oka folyók környékén éltek, és egy olyan uráli nyelvet beszéltek, amely a szlávokkal való keveredést követően kihalt.
A 10. század elejéről származó lelőhelyet az Oka folyó keleti partján fedezték fel a Nyizsnyij Novgorod-i területen. Összesen 17 sírgödörre bukkantak, ezek közül kilencet súlyosan megrongáltak a sírrablók. A megmaradt nyolc nyughelyből négy gyermek, két nő és két férfi maradványai kerültek elő.
A férfiakat díszes sírmellékekkel, köztük nyílhegyekkel, késekkel bronz karkötőkkel, csatokkal és csiszolókövekkel temették el. Az egyik gödör alján egy erősen korrodálódott fejsze, valamint egy kovakő feküdt, utóbbin bőr- és textilnyomokat is detektáltak.
A nőket is a korban előkelőnek számító tárgyakkal együtt temették el, a kutatók többek között egy bizánci eredetű, gyöngyökből álló nyakláncot, medálokat, karkötőket és egy ezüst gyűrűt fedeztek fel. A gödrökben található famaradványok arra utalnak, hogy eredetileg egy vékony gerendákból álló struktúrát is tartalmaztak.
A legizgalmasabb lelet az a két anyagedény, amely a muromák és az óorosz lakosság közötti közvetlen és szoros kapcsolatról tanúskodik.